Bankcsőd: kártalanítás vs garancia

dr. Marosi Andrea

2008.10.27., 08:27 Frissítve: 2008.10.27., 11:27

Tetszik

Ha a bank csődbe megy, más feltételekkel kártalanít, mint eddig. Egymillió forint feletti bankbetétek esetén ugyanis már nem a betét 90 százalékát, hanem akár a teljes összeget kifizetik legfeljebb 13 millió forintig. Így szól a parlamentben két hete elfogadott törvényjavaslat. Afelett mindenki futhat a pénze után. Miért muszáj mégis bankban tartani a pénzünket?

2004. május 1-jétől, azaz Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásának időpontjától a betétbiztosítási értékhatár hatmillió forint személyenként és hitelintézetenként, összevontan. E szabályozás értelmében az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) egy esetleges bankcsőd esetén egymillió forintig a betét 100 százalékát, az egymillió forint feletti betétrésznek pedig a 90 százalékát, de legfeljebb hatmillió forintnyi kártalanítást fizetett ki személyenként és hitelintézetenként összevontan. A kártalanítást az OBA a biztosított betétek után a törvényben meghatározott módon fizeti. Legalábbis eddig ez így volt működött.

A kártalanítási kifizetés célja, hogy a betétesnek ne kelljen megvárnia a hitelintézet felszámolási eljárásának végét, annak érdekében, hogy elhelyezett pénzének részét vagy egészét visszakaphassa, illetve akkor is hozzájusson betétjének összegéhez - természetesen a mindenkori kártalanítási összeghatárig -, ha arra a felszámolás során egyébként nem lenne fedezet. A kártalanítási eljárás magában foglalja a befagyott betétek kifizetésére irányuló igény bejelentését, annak elbírálását, valamint az összeg kifizetését. A 94/19 EK irányelv minimálisan 20 ezer euróban határozta meg a betétbiztosítás kártalanítási értékhatárát személyenként és hitelintézetenként összevontan.

A pénzügyminiszter két héttel ezelőtt benyújtotta az Országgyűlésnek a betétbiztosítási összeghatár emeléséről szóló törvényjavaslatot, s ezt el is fogadták. A javaslat szerint az Országgyűlés úgy rendelkezik, hogy az OBA a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb 13 millió forintig fizeti ki, kártalanításként, az önrész pedig megszűnik. Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint a kártalanítási összeghatárnak a megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a betét befagyása napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon történik.

Jogszabály nem mondja ki az állampolgár azon kötelezettségét, hogy pénzintézetnél helyezze el megtakarított pénzét, azonban egyéb jogszabályokkal ösztönzi a jogalkotó- és alkalmazó adózókat, hogy pénzüket bankban helyezzék el. Ilyen jogszabály az adóigazgatási eljárási törvény azon része, amely a becsléssel foglalkozik. Az ösztönzés egyértelmű. A becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést, az adózó hitelt érdemlő adatokkal igazolhatja. Ilyen hitelt érdemlő adatnak minősül a bankszámla (pénzforgalmi számla) kivonat.

Ezt a jogszabályi előírást igazolja a bírói gyakorlat is, amely szintén megköveteli a banki igazolást, olyan fordított módon, hogy minden egyéb, a magánélet szférájából érkező bizonyítékot életszerűtlennek, illetve hitelt nem érdemlőnek nyilvánít. Fentiek alapján nyilvánvaló, hogy mint minden követelmény mellé ide is kötelezettséget kellene állítani.

Mind az eddig érvényben lévő (6 millió forint) mind a felemelt, most elfogadott összeg (13 millió forint), nem jelent biztosítékot az állampolgárnak: az állam elvárása az adózó felé nem áll arányban az állam által biztosított garanciával.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.