adozona.hu
Amikor 1 óra 540 millióba kerül
//test-adozona.hu/archive/20081008_tarsasagi_ado_maradvany_ado_torveny
Amikor 1 óra 540 millióba kerül
Tetszik
Aki készített vagy ellenőrzött társaságiadó-bevallást, az tudja, hogy az értékcsökkenés az egyik legegyszerűbb adóalap-módosító tétel a kitöltéskor. Számviteli értékcsökkenéssel növeljük az adóalapot, megnézzük a fejlesztési tartalék terhére beszerzett eszközök kezelését, könyvelési programból lekérjük az adótörvény szerinti értékcsökkenés összegét, megnézzük, hogy az analitikák egyeznek-e a főkönyvben szereplő számokkal… Beer Gábor, a KPMG igazgatójának kommentárját olvashatják az adótörvény egyik tervezett módosításáról.
Ennek fényében, amikor először olvastam arról, hogy új adótörvény módosítása eltörli az adótörvény szerinti értékcsökkenés fogalmát, azaz a számviteli értékcsökkenést kell majd alkalmazni az adóalap meghatározásakor (ezzel fog csökkeni a társasági adóalap), az első gondolatom az volt: év végén nyerünk harminc percet vagy akár egy órát is egy-egy bevallás kitöltésekor. Az ördög azonban a részletekben rejlik, így miután elolvastam a részletes tervezetet, egyből nosztalgiával gondoltam vissza a tavalyi adóbevallásra. Ezentúl ugyanis - bár valóban csak egyféleképpen - a számviteli törvény szerint lehet, kell az értékcsökkenéssel kalkulálni. Az adózó mégsem jár jól…
Értékcsökkenés esetén a számviteli törvény szerinti értékcsökkenés nagysága és számítása eddig nem okozott különösebb problémát adóvizsgálatok során. Gyorsan kinyitottam a számviteli törvényt, amelynek 52.§ (1) bekezdése szerint: „Az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják (az értékcsökkenés elszámolása).”
A legszembetűnőbb különbség az adótörvény szerinti értékcsökkenéshez viszonyítva a maradványérték fogalma. A törvény szerint a bekerülési értéket csökkenteni kell a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel, és csak a különbözetet lehet elszámolni, mint számviteli értékcsökkenés.
Mivel leginkább ingatlancégekkel foglalkozom, gyorsan fellapoztam egy pár beszámolót, ami alapján a maradványértéket vagy nem vették figyelembe (azaz nem csökkentették vele a bekerülési értéket a számviteli értékcsökkenés számításakor), vagy egy irodaház esetén a bekerülési érték 30 százalékban határozták meg.
A hatást nézzük egy példán keresztül: egy társaság 2004-ben adott át egy irodaházat, amit 100 százalékban bérbe adott. Az ingatlan bekerülési értéke 10 milliárd forint volt, amiben nem szerepel a telek értéke. A számviteli politikában a számviteli értékcsökkenés mértéke 2 százalék volt, míg az adótörvény szerinti értékcsökkenés – alkalmazva a törvény adta lehetőséget –, 5 százalék. A maradványérték a bekerülési érték 30 százalék, azaz a számviteli értékcsökkenés összességében csak 7 milliárd forint lehet 50 év alatt.
Mindez azt jelenti, hogy míg a jelenlegi szabályok alapján 20 év alatt lehet 10 milliárd forint összegben az adóalapot csökkenteni az értékcsökkenés értékével, az új szabály szerint csak 7 milliárd forinttal lehet 50 év alatt érték-csökkenteni az adóalapot! A törvénytervezet alapján az adóalapom, összességében 3 milliárd forinttal (a maradványérték összegével) emelkedett, ami az új, tervezett adókulcs alapján 540 millió forint plusz adófizetési kötelezettséget jelent!
Továbbgondolva a tervezetet, kérdésként merülhet fel, hogy mi történik azokban az esetekben ahol a társaság nem határozott meg maradványértéket korábban. Aki már vett részt adóhatósági vizsgálatokban az tudja, hogy az adóhatóság előszeretettel vizsgálja a számviteli elszámolásokat is. Korábban slágertéma volt a készlet értékvesztés-elszámolása, befektetések értékvesztése – most úgy érzem, egy újabb slágergyanús téma került a napirendre. Véleményem szerint abban az esetben, ha egy társaság nem számolt a maradványértékkel a számviteli értékcsökkenés számításakor, akkor biztosan készülhet arra, hogy – amennyiben a törvényjavaslatot elfogadják –, az adóhatóság keresni fogja a maradványértéket, és valamilyen módon megpróbálja ezt megállapítani. Az, hogy a könyvvizsgáló elfogadta a beszámolót a maradványérték figyelembevétele nélkül - ne legyen illúziónk - nem fog segíteni.
A törvénytervezet beadásakor az egyik legfontosabb szempont az adókötelezettséggel kapcsolatos adminisztrációs terhek csökkentése volt. Példámnál maradva: évi egy óra adminisztrációs tehertől megszabadultunk 540 millió forint adókötelezettségért cserében. Én nem pontosan így gondoltam az adminisztrációs terhek csökkentését, és szerintem nem vagyok egyedül ezzel az álláspontommal.
Beer Gábor
KPMG
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
