adozona.hu
Vagyonvizsgálat: házastársi viszony és az elmaradt tb-, illetve nyugdíj
//test-adozona.hu/archive/20081001_tb_nyugdij_hazastarsi_viszony
Vagyonvizsgálat: házastársi viszony és az elmaradt tb-, illetve nyugdíj
Válás esetén a férj vagyonvizsgálata mennyiben érinti a feleséget? Nem működő egyéni vállalkozás esetén mennyire jogszerű az utólagos megállapítás? Olvasóink kérdéseire Vágyi Ferenc Róbert, az Adózóna szakértője válaszol.
Alapvetően nem játszhat szerepet a férj esetleges vagyonosodási vizsgálata a feleség szempontjából, ha a feleség nem akarja kifizetni önszántából a férje helyett az esetleges tartozásait. Nyilván, ha válófélben vannak, vagy már elváltak, akkor a másik fél általában nem igyekszik az egyik fél által „összeszedett” adósságot megfizetni. Ugyanakkor arra vigyázni kell, hogy az adótörvények szerint, ha az adó összegét az adózótól nem lehet behajtani, akkor az adóhatóság jogosult azt az adózó örökösétől, vagy akár a megajándékozottól is behajtani. Tehát ha a férjétől örökölt vagy ajándékba kapott volna nagyértékű vagyontárgyat, akkor az esetleg szolgálhat kielégítésül az adóhatóság számára.
Vagyonosodási vizsgálatot folytat az APEH velem szemben. Ennek egyik felében mint, egyéni vállalkozó 2002 és 2003. évre 225725 forint adókülönbözetet állapított meg az akkori minimálbér után. Ami társadalombiztosításból és nyugdíjbiztosításból áll.
A tények:
1994-től 2003 02.15-ig volt vállalkozói igazolványom. Tevékenységet viszont 1997 decemberig folytattam.Ettől a dátumtól kezdve se bejövő, se kimenő számla nem volt a vállalkozói engedély bevonásáig. 2006. december 1-Jén alapítottam egy korlátolt felelőségű társaságot. Gyakorlatilag az egyéni vállalkozás továbbfejlesztése volt. Ebben többségi tulajdonos, ügyvezető és személyesen közreműködő tag voltam, vagyok. Fizetést is innét kapok, vallom be és fizetem a nem minimálbér után a járulékokat. Volt még egy kereseti lehetőségem. Napi 2 órában egy videotékában besegítettem. Az APEH szerint nem lehetek a magam munkavállalója és a másodállás is csak heti 10 órát tett ki (nem 36-ot) ezért az egyéni vállalkozásomnál kellett volna bért és járulékot megfizetni legalább a minimálbér után. Jogos e ez a megállapítás? Egy nem működö egyéni vállalkozás melynél bérkifizetés nincs, ugyanakkor abban az időben működő kft melynél bérkifizetés és járulék befizetés történik. Helytelenül adóztunk volna? Kérem segítsenek megállapítani kinek van igaza. Mindíg igyekeztünk a jogszabályoknak megfelelni. Az igazságérzetemet sérti, hogy duplán kelljen járulékokat befizetni bírsággal és kamattal növelve.
A levelében, illetve a kérdésében valami nem stimmel, hiszen állítása szerint 2003. február 15-én visszaadta a vállalkozói igazolványát, az új cége pedig csak 2006. december 1-től működött, kérdésében mégis azt állítja, hogy egyéni vállalkozásában bérkifizetés nem volt, de ugyanabban az időben a Kft-nél bérkifizetés történt. Ez véleményem szerint nem állhatott fenn a fenti dátumok miatt. Tehát főszabály szerint az egyéni vállalkozónak mindig kell járulékot fizetnie – ha van bérkifizetés, ha nincs – kivéve, ha igazolja, hogy másutt van főállása (legalább heti 36 óra) és ott megfizetnek utána mindent az aktuális jogszabályok szerint. Ebben az esetben az egyéni vállalkozónak csak a ténylegesen kivett vállalkozói kivét után, illetve év végén a nyereség után kell adót és járulékot fizetnie. Tehát az nem mentesítő körülmény a járulékfizetés szempontjából, ha az egyéni vállalkozó nem folytatja a tevékenységét. Ebben az esetben már 1997-ben meg kellett volna szüntetnie, hogy elkerülje a fölösleges adó- és járulékfizetéseket.