Mit tehet az adózó, ha bírságot szabott ki az adóhatóság?

Megosztás Tetszik

Cikkünk első részében megismerhették annak az adózónak a történetét, akinek a bevallott jövedelme egymást követő két évben sem érte el a mindenkori minimálbért, ráadásul komoly veszteségei is voltak. Többszázezer forintos bírságot szabott ki az elsőfokú adóhatóság. Az adózó fellebbezett. Mi történt ezután?

A döntést az adózó fellebbezése követte. Ebben az állt, hogy a saját célra kivett élelmiszerek összegét nem vették figyelembe, nem korrigálták annak megfelelően a megélhetési és egyéb költségeket.

A másodfokú adóhatósági határozat helybenhagyta az elsőfokú határozatot, indoklásában kifejtette, hogy a saját célra kivett élelmiszerek összegének korrekciója megtörtént az egyéni vállalkozásban, ez a veszteség összegét csökkentette, ennyivel kevesebb kiadás fedezetét kellett bizonyítania adózónak a vagyonosodási vizsgálat során. Ha ez az összeg a magánszemélynél is elfogadásra került volna, akkor kétszeres elszámolás valósult volna meg.

Adóbírsággal kapcsolatban pedig az hangzott el másodfokon, hogy az első fokon eljárt hatóság a méltányolható körülményeket már méltányolta. Az az indok nem értékelhető, miszerint bevétel eltitkolás nem történt, mivel az adójogszabályok szerint adózó kötelessége, hogy jogait jóhiszeműen gyakorolja. Az egészségi állapotra, valamint az életminőségre és egyéb körülményekre való hivatkozás pedig ebben a hatósági eljárásban nem vehetők figyelembe, ez egy másik, fizetési könnyítési eljárásban értékelhetők.

A határozat jogerőre emelkedett, az adózó a fizetési könnyítési eljárásban – mivel saját és közeli hozzátartozóinak megélhetését súlyosan veszélyeztette a kiszabott összeg – méltányosságból adóbírság és késedelmi kamat teljes elengedését kapott, az adóhiány összegét pedig – felvett pénzintézeti hitelből – megfizette.

Az eset tanulságai:
1. Az egyéni vállalkozónak minden esetben mérlegelnie kell, hogy vállalkozási veszteség esetén is folytatja-e a tevékenységét, vagy azonnal megszünteti. Amennyiben folytatja, úgy tudnia kell, hogy a vesztesége minden esetben pénzügyi kiadást is jelent egyben, hiszen az ő esetükben pénzforgalmi szemléletben kell könyvelni. 

2. Minden esetben – amikor az adózó körülményei indokolják – meg kell próbálni már az észrevételben, de legkésőbb a fellebbezésben az adóbírságra, késedelmi kamatra vonatkozóan méltányosságot (esetleg elengedést) kérni, amennyiben ezek feltételei fennállnak, hiszen erre lehetőség van, s joga is van az adózónak. 

3. Minden esetben – ha a kiszabott összegek súlyosan veszélyeztetik az adózó és a közeli hozzátartozóinak megélhetését – érdemes még fizetési könnyítési eljárásban adó, adóbírság, késedelmi kamat eltörlését, mérséklését kérni.