adozona.hu
Javaslat a csökkentett áfakulcsokról az EU-pénzügyminisztereknek
//test-adozona.hu/archive/20080915_afa_csokkentett_kulcs_eu
Javaslat a csökkentett áfakulcsokról az EU-pénzügyminisztereknek
Levélben fordul Kovács László adópolitikai és vámuniós EU-biztos az Európai Unió tagországaihoz jövő héten, hogy sürgősen foglalják össze álláspontjukat a csökkentett áfakulcsok alkalmazhatóságának és az érintett termékek körének kérdésében.
pénzügyi tanács most megfogalmazott kérésének megfelelően - az Európai Bizottság előterjeszt egy dokumentumot, amely összegzi a tagországok érveit, a mérsékelt kulcsok használatának lehetséges költségvetési hatásaira vonatkozó konkrét adatokat, valamint a
legfontosabb gazdaságpolitikai és más megfontolásokat a témával kapcsolatban.
Kovács László leszögezte, hogy a nizzai találkozón egyértelműen kirajzolódott, hogy a tagállamok változatlanul kétféle álláspontot képviselnek e kérdésben. Kisebb részük mindennél fontosabbnak tartja a költségvetés egyensúlyát, a mérsékelt adókulcsot ezt veszélyeztető tényezőnek tekinti, és emiatt nemcsak hazai alkalmazását, hanem azt is szeretné elkerülni, hogy más országok használjanak ilyet, mert ezzel a nem használók is nyomás alá kerülhetnének. A tagállamok többsége viszont úgy vélte a vitában, hogy foglalkoztatáspolitikai, szociális, környezet- és egészségvédelmi vagy kulturális megfontolások indokolttá teszik a kulcsot és a termékkör kibővítését. Egyetértés volt ugyanakkor abban, hogy a kulcsok használatát csak azokban az esetekben tegyék lehetővé, amelyekben nem okoz zavart az unió egységes belső piacán - emelte ki Kovács László. Abban is egyetértettek, hogy a tagállamoknak egyenlő hozzáférést kell biztosítani a kulcsok használatához. Kovács László a nyilatkozatban emlékeztetett arra: a csökkentett áfakulcsok alkalmazásának kérdése több éve van napirenden az unióban. Az Európai Bizottság 2007 júliusában készítette el hivatalos állásfoglalását, amelynek alapját a koppenhágai közgazdasági intézet tanulmánya képezte. Eszerint gazdaságpolitikai szempontból ugyan a tagországonként egyetlen áfakulcs alkalmazása lenne a legcélszerűbb, de egyéb célok (a már említett foglalkoztatáspolitikai, szociális, környezetvédelmi, egészségvédelmi vagy kulturális megfontolások) miatt azonban indokolt a csökkentett kulcsok alkalmazása is, mégpedig egy mérsékeltebb és egy nagyobb mértékben csökkentett kulcsé.
Miután a tagállamokat jelentősen megosztó kérdésről van szó, Brüsszel azt szeretné, ha a miniszterek vitája adna politikai orientációt arra, hogyan lehet kitörni az évek óta tartó holtpontról. Miután tavaly óta a miniszterek nem jutottak közös álláspontra, a bizottság idén júliusban beterjesztett egy konkrét javaslatot, amelyben kezdeményezte, hogy bővítsék ki a csökkentett forgalmi adó hatályába vonható termékek körét egyrészt a nagy élő munkaigényű és helyileg nyújtott szolgáltatások listájának kiterjesztésével (éttermi szolgáltatások, lakásépítéssel, műemlékekkel, egyházi épületekkel kapcsolatos szolgáltatások köre), valamint olyan cikkekkel, mint a gyermekpelenkák, a hangoskönyvek és a CD-n lévő tankönyvek). Szintén javasolták a csökkentett kulcsokról egyelőre 2010-ig érvényes lista időhatár nélküli véglegesítését. A megállapodás azért is sürgős lenne, mert amennyiben 2010-ig nincs megegyezés, a 17 érintett országnak (köztük szinte az összes új tagállamnak) vissza kellene térnie a teljes áfakulcsra az érintett termékeknél, és emiatt sok kisvállalkozó szolgáltató fizetésképtelenné válhatna.
A nizzai vitában Kovács László elmondta, hogy például az éttermi szolgáltatásra való kiterjesztést azért tartja indokoltnak, mert ez kifejezetten helyi szolgáltatás, és nem torzítja a nemzetközi versenyt. - Nem valószínű, hogy valaki egy másik országba csupán az alacsonyabb áfakulcs miatt megy át ebédelni vagy vacsorázni - jelentette ki. Hangsúlyozta azt is: méltánytalan és ellentmond a tagországok egyenjogúságának az a jelenlegi helyzet, hogy 11 tagállam csökkentett kulcsot alkalmazhat a szóban forgó szolgáltatásokra, 16 országnak pedig a bizottság ugyanezt nem engedte meg, amikor kérték. A nizzai sajtótájékoztatón egy kérdésre válaszolva Kovács László derűlátónak mondta magát a megegyezés esélyeit illetően. Emlékeztetett arra, hogy 2006-ban az ideiglenes lista
meghosszabbításáról egyszer már konszenzus jött létre a tagállamok között. Tavaly pedig - sokéves vita után - ugyancsak konszenzus tudott kialakulni a cégek által magánfogyasztóknak nyújtott elektronikus szolgáltatások áfakötelezettségével kapcsolatban, és ennek értelmében az áfafizetést a szolgáltatás nyújtásának
országából a fogyasztás helyszínét adó országba teszik át.