adozona.hu
Ki mit szól a Megegyezéshez?
//test-adozona.hu/archive/20080907_gyurcsany_megegyezes_ado
Ki mit szól a Megegyezéshez?
A gazdasági élet szereplői fenntartásokkal, de a politikusoknál jóval árnyaltabban viszonyulnak a miniszterelnök Megegyezés címet viselő programjában a múlt héten bejelentett adótervekhez.
A diagnózis és a vízió jó, a terápia döcögős - nagyjából így summázhatók az adószakértői és érdek-képviseleti értékelések Gyurcsány Ferenc kormányfő 2009-re 300 milliárd, 2012-ig pedig összesen 1000-1200 milliárd forintos adókönnyítést ígérő programjáról. A HVG által megkérdezettek és a külföldi szakértők kételyeit - azon túl, hogy a program túlmutat a hivatalosan is csak 2010-ig tartó mostani kormányzati cikluson - leginkább az táplálja, hogy a gazdaság kifehérítéséből összehozható-e egyáltalán a terhek csökkentéséhez szükséges forrás. Ha helytálló lenne is, hogy a jövedelmek ötöde a fekete és a szürke zónában keletkezik, akkor sem valószínű, hogy a beígért könnyítés, illetve a szigorúbb ellenőrzések az adómorál kormányfő által várt mértékű javulását hoznák - vélik. Nem akkorák a tervezett lépések, hogy egy csapásra irányt váltanának a mostani adózási szokások - jegyezte meg ezzel kapcsolatban Oszkó Péter, a Deloitte adótanácsadó cég elnöke, aki például a magánszemélyek ilyen motiválását is hiányolja a programból. A lapzártánk utáni kormányülés állítólag azt javasolja, hogy a béreket és a vállalkozói díjakat csak banki átutalással lehessen kiegyenlíteni. Emellett 20 százalékos adóbírsággal lenne büntethető a számlát nem kérő, azt meg nem őrző magánszemély, továbbá nőne a számlaadási kötelezettségüket elmulasztók adóbírsága is.
Azt, hogy nem jön be a szükséges pénz a fehérítésből, már a kormányzati szereplők által az adómérséklés első évére, 2009-re megjelölt források is igazolják. Ezek között ugyanis 65 milliárd forintos - bővebben nem részletezett - kiadáscsökkentés, 80 milliárd forintnyi költségvetési tartalék zárolása, továbbá mintegy 115 milliárd forintos közteheremelés is szerepel. A 2009-re tervezett könnyítések egyharmada a munkavállalók, kétharmada a munkaadók életén javítana. Az előbbieknél azáltal, hogy a személyi jövedelemadó (szja) 18 százalékos kulcsának határa a mostani évi 1,7 millió forint jövedelem helyett 2 millió forint lenne. Jövőre egyébként még nem alkalmaznák a 750 ezer forintos jövedelemrészre beharangozott nulla százalékos szja-kulcsot, hanem megmaradna az adójóváírás. Az utóbbival az egyéni vállalkozók és a magas jövedelműek továbbra sem élhetnének.
Nem szűnne meg a magas (évi 7,1 millió forint feletti) jövedelműeket terhelő különadó sem. A többkulcsos és progresszív szja egybecseng a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) által elvártakkal - ismerte el a HVG-nek Pataky Péter MSZOSZ-elnök, hiányolva ugyanakkor, hogy a program semmit sem adna az évente 1,7 millió forintnál kevesebbet keresőknek. Az alsó szja-kulcs sávhatárának emelésével relatíve a havi bruttó 170-180 ezer forint között keresők járnának a legjobban; tisztán 3,9 százalékkal kapnának többet, mint az idén (lásd grafikonunkat a 107. oldalon). Az átlagkereset (havi 210 ezer forint) környékén már csak 3,7 százalék lenne a plusz. Forintokban ez havi 140-170 ezer forint közötti bruttó keresetnél legfeljebb havi 1500, az e fölöttinél pedig egységes 4500 forint tiszta többletet eredményez.
A teljes cikket olvassa el a HVG-ben!