adozona.hu
Az "adónélküli" társadalom és az APEH arculata
//test-adozona.hu/archive/20080828_ado_apeh_kiallitas
Az "adónélküli" társadalom és az APEH arculata
Tetszik
A magyar adózás történetét összefoglaló, bemutató kiállítást nyitott meg dr. Veres János pénzügyminiszter és dr. Szikora János, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnöke. A Kiemelt Adózók Igazgatóságának épületében berendezett tárlat egy nagyobb gyűjtemény kiindulópontja, egy a közeljövőben megvalósítandó adózástörténeti múzeum első állomása. A bemutatót nem csak az adóhivatal dolgozói, de az érdeklődő adófizetők is megtekinthetik a Dob utcai intézményben.
A kiállítás összeállításában az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársai közreműködtek aktívan, de az OSZK és az APEH „gyűjteményeiben” fellelhető relikviákon kívül több hazai közgyűjtemény is hozzájárult történeti iratokkal, használati tárgyakkal az első alkalommal készült összefoglaló tárlat anyagához – tájékoztat sajtóközleményében az APEH.
A magyar adózás története szinte egyidős az ország történelmével, hiszen államalapító Szent István király első törvényei között már elrendelte a tized begyűjtését, törvényi kötelezettségét. Ez ugyan még az egyházat illette meg, de adóként vetették ki, s ezzel kezdetét vette a közcélok megvalósítását szolgáló közösségi adakozás. A magyar királyság számára szükséges adók tényleges meghonosítása II. András király nevéhez kötődik, illetve az 1222-ben kiadott Aranybullájában lefektetett törvényi kötelezettségű adózáshoz. Károly Róbert uralkodása alatt kezdődött meg az adókivetés általános és ellenőrzött formája, Mátyás király uralkodása elején jelentős kincstári reformot vezetett be, ami szerint mindenki vagyonának mértéke szerint adózott, és létrehozta az erős arany forintot, ezzel elsőként megteremtve az adózás pénzbeli megváltását.
II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1709-ben az ónodi országgyűlésen fogadtatta el az általános adókötelezettségről szóló törvényt, ami akkor az adott vagyon nagyságát vette figyelembe, s egyúttal elrendelte a nemesség adókötelezettségét is. Mária Terézia 1767-ben kiadott Úrbéri Rendeletében akarta elfogadottabbá tenni az általános adófizetést az ország akkori főnemességének körében.
A teljes közteherviselés megvalósításának szükségességét a reformkorban Széchenyi István fogalmazta meg, s a gondolat Kossuth Lajos pénzügyminisztersége alatt öltött törvényi formát. Mindenkori adózásunk „aranykora” az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés után következett. Ebben kiemelkedő szerepe volt Wekerle Sándor pénzügyminiszternek, későbbi miniszterelnöknek, mert az ő nevéhez kötődik az 1909. évi adóreform-törvény kidolgozása és elfogadtatása. Ekkorra már kiépült a Magyar Királyi Adóhivatal és annak megyei rendszere. 1945. után felszámolták a korábbi adórendszert, és bevezették az úgynevezett „adónélküli” társadalmat, ami az 1970-es években az új gazdasági mechanizmussal kezdett megváltozni. Létrejött ugyanis a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóság – az állami adóhatóság elődszervezete -, és fokozatosan állították vissza a klasszikus adónemeket, elsősorban az állami és a szövetkezeti szférában, de a magánszemélyeket illetően is. A magyar adózás történetének jelentős állomása volt az, amikor jogilag kivált a Pénzügyminisztérium keretei közül az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (1987-ben).
Az adózástörténeti kiállítás tárlóiban láthatóak a Szent Istváni kortól kezdve, a reformkorig ívelő egykori relikviák, iratok, pecsétek, körlevelek ugyanúgy, mint ahogyan a jelenkorhoz közeledve használt jegyzőkönyvek, felszólítások, tanúsítványok, és kötetbe fűzött adótörvények is. A tárlat anyagában helyet kaptak az APEH arculatát az elmúlt 20 évben tükröző kiadványok is.
A Kiemelt Adózók Igazgatóságán (Budapest VII. kerület, Dob utca 75-81.) berendezett állandó kiállítást bejelentkezés alapján, keddi napokon délelőtt 10.00 és 16.00 óra között lehet látogatni. A gyűjtemény megtekintése tárlatvezetéssel történik, a belépés díjtalan. A bejelentkezéseket Mekliné Tóth Mária fogadja a 461-3676-os számon.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
