Adórendszer jövőre: kétkedő szakértők és a miniszterelnök lemondása

Megosztás Tetszik

Noha van némi átfedés Gyurcsány Ferenc tegnap nyilvánosságra hozott adócsomagja és a BIG 4 adószakértői által kihirdetett versenyképes adórendszer között, a csomag aligha nevezhető kompromisszumnak. Sokak megnyugvására – s talán a szakértők bánatára - a szó sincs eho - emelésről, sem az eva eltörléséről. Megszűnne viszont a különadó, az adójóváírás és változna az szja-kulcs is, csak másképp.

A szakértők javaslatával ellentétben maradna az eva, az ekho, a többek által kifogásolt átalányadók. Nem szűnnének meg a versenyképességi adórendszerben és már előtte is oly gyakran bírált kisadók (kulturális járulék, és szakképzési hozzájárulás - utóbbiról lásd keretes írásunkat) és az iparűzési adó sem. Első hallásra viszont sokaknak jó hír, hogy nem nő négyszeresére az egészségügyi hozzájárulás, az áfa kulcsa pedig továbbra is 20 százalék lesz – legalábbis ez szerepel a miniszterelnök új programjában.

Az utóbbi indoklásánál az új program a kidolgozását megelőző hatásvizsgálatra hivatkozik. Nevezetesen arra, hogy az általános forgalmi adó 23 százalékos kulcsának bevezetése miatt a következő másfél évben jelentősen növekedett volna az infláció, s kiderült, hogy a növekvő áfa elsősorban az átlagnál alacsonyabb jövedelműeket sújtotta volna.

Az adócsökkentési program a kívánt irányban indult el, ugyanakkor jelentős kockázatot jelent a fehéredésre építő bevételi oldal - csatlakozott kollégája véleményéhez Vámosi-Nagy Szabolcs. Az Ernst and Young adószakértője emlékeztetett arra, hogy a gazdasági fehéredési program 2007-ben 80 milliárd forint többletbevételt hozott a költségvetésnek, de a jegybank szakértői éppen a héten közzétett inflációs jelentésükben aggályukat fejezték ki az összeggel kapcsolatban.
 
Bár a fehéredést illetve a láthatatlan gazdaságból származó jövedelmeket nagyon nehéz becsülni, tapasztalati tény, hogy az adó-, illetve járulékcsökkentés csak hosszabb távon hoz többletbevételéket - magyarázta az APEH korábbi elnökhelyettese. Mivel a munkaadói járulék öt százalékponttal való csökkentése egy év alatt 350 milliárd forintot jelent, ha ezt 2009 április elsejétől vezetik be, akkor 263 milliárd esik ki a költségvetésből, azaz ennyit kellene fehéredésből pótolni - mondta Vámosi-Nagy Szabolcs.
 
Ha GDP évente két százalékkal nő, akkor adócsökkentésre jövőre ennek felét, egy százalékot fordít a kormány, ami megközelítőleg 300 milliárd forint - összegezte az első gyorsbecslés eredményét Barcza György. A K and H Bank vezető közgazdásza szerint az adócsökkentési program reálértéken tartja a kiadásokat, ugyanakkor kiadáscsökkentést nem tartalmaz.
 
A magyar gazdaság alapproblémája az 50 százalék feletti adócentralizáció, amely legalább 10 százalékponttal magasabb a szlováknál - mondta az elemző, aki úgy véli: ha adócsökkentési program nem vált ütemet, akkor az ország 10 év múlva érheti el a szlovákok jelenlegi centralizációs mértékét, márpedig ez nem egy igazán vonzó perspektíva.
 
Ha négy százalékos gazdasági növekedés mellett, például 2003-ban vagy 2004-ben hirdetnek meg egy ilyen programot, akkor 2009-re már elérhető lett volna a 40 százalékos adócentralizáció, a mostani lassabb gazdasági növekedés mellett azonban ez csak 10 év alatt valósulhat meg - figyelmeztetett Barcza György.