adozona.hu
Kinek kedvez a 20 százalékos szja-kulcs?
//test-adozona.hu/archive/20080822_adotanacsadok_javaslatai_PM_szja_csokkent
Kinek kedvez a 20 százalékos szja-kulcs?
Tetszik
A versenyképesség javítását, a foglalkoztatás bővítését és a feketegazdaság visszaszorítását reméli kedden bemutatott adójavaslatai bevezetésétől a négy legnagyobb adótanácsadó cég szakértője. Új szerepkörben mutatkoztak be Magyarország négy legnagyobb adótanácsadó cégének szakértői. Ezúttal nem elégedtek meg azzal, hogy ügyfeleiket a meglévő adóelőírások közti eligazodásban, illetve az adómegtakarításban segítsék.
Az elképzelések már rövid távon is képesek a gazdasági növekedés gyors előremozdítására - állítják a szakértői anyag megalkotói, mondván, az első évben 2,8 százalékos inflációcsökkenés mellett 1 százalékos GDP-bővülés várható, ami több év alatt elérheti a 4,5 százalékot is. A javaslat elsősorban a vállalkozások adóterhein könnyítene, s bevezetésének előnyeit csak szűkebb körben élvezhetnék a magánszemély adózók. A csomag a személyi jövedelemadóban (szja) két kulcsot javasol, a mostani alsó mérték 18 százalékról 20-ra nőne, a felső pedig 36 százalékról 30-ra csökkenne. Az alacsonyabb kulccsal évi 15 millió forint jövedelemig lehetne adózni, az e fölötti részre pedig a magasabbal. A javaslat készítői szerint ugyanis továbbra is érvényesíteni kellene azt az elvet, hogy a tehetősebbek ne csak abszolút összegben, hanem arányaiban is nagyobb részt vállaljanak a közteherviselésben.
Az összességében 500 milliárd forintos szja-könnyítésből így is a közepes és a magas jövedelműek profitálnának, miközben az alacsony keresetűeket hátrányosan érintené. A javaslat ugyanis abból indul ki, hogy az adóterhek elosztása rendkívül aránytalan a magas keresetűek kárára, miközben az alacsony bérűek közt jócskán vannak, akiknek a jövedelme többszöröse a hivatalosan bejelentettnek. Emiatt aztán megszüntetnék a jelenleg teljes egészében évi 1 millió 250 ezer forintos jövedelemig érvényesíthető adójóváírást, amit a rászorultaknál közvetlen támogatással pótolnának.
Ezt a jövedelemátrendezést nem támogatja a PM - derül ki kedden kiadott közleményükből -, mert "a bérből és fizetésből élők, a nyugdíjasok rosszabb helyzetbe kerülnének" annál, mint amivel a kormány 2009-re számol. A tárcánál egyébként azt is hangsúlyozták, hogy az adótanácsadók és más szervezetek adójavaslatai nagymértékben elősegítik a kormány munkáját a jövő évi adóváltoztatások előkészítésében.
Sokaknak fájna, ha - ahogy a négyek javasolják - megszűnne valamennyi átalányadó, így például az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás, az egyszerűsített vállalkozói adó, az őstermelők és az egyéni vállalkozók átalányadója. Az adótanácsadók érvei szerint nemcsak indokolatlanok ezek a különböző csoportoknak kedvező szabályok, hanem engedményeket eredményeznek a kötelező számlaadásban is, könnyítve ezáltal a bevételek eltitkolását.
Az évi 15 millió forintos jövedelmet mintegy sarokszámnak tekintik az adótanácsadók, ez lenne ugyanis a tb-járulékalap felső határa, méghozzá munkavállalóknál és munkáltatóknál egyaránt. Jelenleg ilyen plafon csak a munkavállalói nyugdíjjáruléknál van, éves összege 7 millió 137 ezer forint. Ám a járulékplafon növelésével (és a munkáltatóknál egyszersmind csökkentésével) egyidejűleg nem emelkedne, hanem nagyjából a jelenlegi szinten maradna a nyugdíjellátásra jogosító sávhatár. Oszkó Péternek, a Deloitte elnök-vezérigazgatójának nincsenek emiatt alkotmányossági aggályai. Szerinte ugyanis az állami felosztó-kirovó nyugdíjrendszer nem az előtakarékosságra, hanem sokkal inkább a szolidaritásra épül, korábban például volt olyan időszak, amikor felső határ nélkül, a teljes jövedelem után meg kellett fizetni a járulékokat, miközben csak a jövedelem töredékét vették figyelembe a nyugdíjnál.
Az adótanácsadók javaslatainak bevezetése esetén a vállalkozások nemcsak a járulékplafonnal nyernének, hanem a tb-járulék mértékének a csökkentésével is. Eszerint a mostani 24 helyett 19 százalék lenne a munkáltatói nyugdíj-biztosítási járulék, emellett egyáltalán nem kellene fizetni egészségbiztosítási járulékot, ami jelenleg 5 százalék. Igaz, az utóbbi helyett a jelenlegi több mint négyszeresére - dolgozónként havonta 8 ezer forintra - nőne az úgynevezett tételes egészségügyi hozzájárulás. Márpedig ez éppen azokat a kis- és középvállalkozásokat sújtaná a legjobban, amelyektől a kormány a foglalkoztatás bővítését várja - kontrázott a PM.
Miután az adószakértők szerint az adónemek közül az általános forgalmi adó befolyásolja a legkevésbé a versenyképességet, az általános kulcsot 20-ról 23 százalékra emelnék, ami kiszámítható bevételhez juttatná a büdzsét. Az emelés a négyek szerint az eddigi tapasztalatok szerint nem okozna tartós inflációnövekedést.
A csomag összesen nettó 1100 milliárd forinttal karcsúsítaná a költségvetés bevételeit, de az iparűzési adó az adótanácsadók szerint is csak hosszabb távon, az önkormányzati reformmal egyidejűleg szüntethető meg. Így már csak 600 milliárd forint lenne a mínusz, ami a közkiadások megnyirbálását feltételezi, utóbbit azonban már a politikára bíznák a szakértők.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
