adozona.hu
Az APEH válaszol: ajándék, számla, nyugdíj, külföldi munka
//test-adozona.hu/archive/20080710_apeh_ajandek_szamla_munka
Az APEH válaszol: ajándék, számla, nyugdíj, külföldi munka
Ha ajándékba kapunk - szüleimtől - földterületet, ennek mi az adóvonzata? Ha valaki nyugdíj mellett dolgozik, mennyi lehet a vállalkozói kivétje, hogy ne vesszen el a nyugdíja? Egy szolgáltató nem köteles ingyenesen számlát kiállítani? A munkanélküli kiskönyvvel foglalkoztatott dolgozóknak kifizetett bér után szakképzési hozzájárulást kell-e fizetni a munkaadónak? Az olvasó kérdez, az APEH válaszol.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 11. § (1) bekezdés a) pontja szerint ajándékozási illeték tárgyát képezi – többek között – ingatlannak, így pl. lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak) az ajándékozása, ezért az ilyen ügylet – főszabály szerint – ajándékozási illetékkötelezettséggel jár.
Azonban az Itv. 17. § (1) bekezdés b) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a megajándékozott az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 százalékát. A megajándékozott lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál.
Tehát amennyiben a szóban forgó esetben a megajándékozottak olyan földterületet (telektulajdont, tulajdoni hányadot) kapnak ajándékba, amely lakóház építésére alkalmas, akkor az ilyen ajándékozás után nem kell ajándékozási illetéket fizetni abban az esetben, ha a megajándékozottak vállalják, hogy az ingatlanon az említett 4 éves határidőn belül – a meghatározott hasznos alapterülettel rendelkező – lakóépületet építenek, és ezen szándékukról az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkoznak az állami adóhatóságnál.
Továbbá megjegyezzük, hogy mivel az adózás rendjéről szóló törvény értelmében az illeték is adónak minősül, ezért alkalmazni kell illetékügyekben is. Eszerint az adót (így az illetéket is) az adózónak meghatározott esedékességi időpontban kell megfizetnie. Azonban amennyiben adott időre nem tudja egyösszegben megfizetni az adót, akkor arra – az Art. 133. §-ában – meghatározott esetekben fizetési könnyítés, azaz fizetési halasztás, illetve részletfizetés engedélyezhető.
Így fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség
a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá
b) átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.
Magánszemély esetében a fizetési könnyítés az említett a) pontban foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.
Tehát amennyiben a megajándékozottak mégsem élnének/élhetnének az Itv. 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ún. feltételes illetékmentességgel, és ezáltal – egyéb mentességi okok hiányában – ajándékozási illetékfizetési kötelezettség terhelné őket, akkor az előzőekben meghatározott okokra hivatkozva kérhetnének részletfizetési kedvezményt a fizetendő illeték vonatkozásában. Egyébként pedig az Itv. 17. § (1) bekezdés b) pontja alapján mentesülnek az ajándékozási illetékfizetési kötelezettség alól.
Ha valaki nyugdíj mellett dolgozik, mennyi lehet a vállalkozói kivétje, hogy ne vesszen el a nyugdíja?
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény (Tbj) szerint:
„83/B. § (1) Ha a 62. életévét be nem töltött,
a) előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban,
b) korkedvezményes nyugdíjban,
c) bányásznyugdíjban,
d) korengedményes nyugdíjban, illetve
e) az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában
részesülő személy a tárgyévben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetőleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegének tizenkétszeresét (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb a 62. életév betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha az a)-e) pont szerinti nyugellátásban részesülő személy által fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást - a 84. § alkalmazásával - vissza kell fizetni.
Az éves keretösszeg 2008. évben 12 x 69 000 = 828 000 forint. Az éves munkabér valamint a vállalkozói kivét összegét együttesen kell figyelembe venni az éves keretösszeg vizsgálatánál.
Egy szolgáltató papíralapú számlázás esetén díjat akar felszámolni (elektronikus számla esetén nem). Nem köteles ingyenesen számlát kiállítani?
Kategorikusan kijelenteni, hogy a papíralapú számla kiállításáért fizetnie kell a szolgáltatás igénybevevőjének, ez így valóban nem helyes, hiszen az érékesítő félnek, amennyiben a vevő adóalany, valamint, ha a vevő ugyan nem adóalany, de számla kibocsátását kéri, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 159. § (1) bekezdéséből következően az ügyletről számlát köteles kibocsátani, amelyért értelemszerűen külön díjazás nem jár.
Amennyiben azonban nem ez a helyzet, hanem például az értékesítő adóalany az elektronikus számlázásra van berendezkedve, és adott termék, vagy szolgáltatás árába csak az elektronikus számlázás költségét kalkulálta be, akkor nem kifogásolható a többlet-költségének megtérítési igénye. Amennyiben egy vevő ilyen esetben nem elégszik meg az elektronikus számlával, hanem papír alapú számlát kér, akkor ételemszerűen felmerül ezzel kapcsolatban papír, nyomtatási, esetleg postai költség is, amelyeket a szolgáltatás árában érvényesíteni akar, és ezért ha papíralapon történik a számla kibocsátása, akkor a szolgáltatás ezen költségekkel többe kerül, és ezt esetleg fel is tünteti a szolgáltatás nyújtója a számlájában. Ez a költség tehát nem pusztán költségtérítés, hanem része az ellenértéknek, az áfatörvény 70. § (1) bekezdésének b) pontja alapján olyan járulékos költségnek minősül, amelyek beletartozik az ügylet adóalapjába, osztozik annak adójogi sorsában.
A munkanélküli kiskönyvvel foglalkoztatott dolgozóknak kifizetett bér után szakképzési hozzájárulást kell-e fizetni a munkaadónak?
A kérdés feltehetően pontatlan és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást terhelő szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettségre irányul.
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló törvény (1997. évi LXXIV. törvény 8. § (2) bekezdése ) szerint a számviteli elszámolás szempontjából a kifizetett munkadíj és közteherjegy együttes összegét nem bérköltségnek, hanem személyi jellegű egyéb kifizetésnek kell tekinteni.
A hivatkozott törvény speciális előírása szerint az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalók után a szakképzési hozzájárulást nem kell megfizetni.
Külföldre mennék dolgozni közvetítő cégen keresztül (EU-n belül), A kérdésem a következő: a közvetítő cég adózás előtti órabért ad nekem kézbe, és azt mondta, hogy "self-employed" (azaz magánzóként) "alkalmaznának"azaz közvetítenének ki. Ez azt jelenti, hogy vállalkozóként kell dolgoznom? Mik a lehetőségeim ebben a helyzetben, ezt Magyarországon kell leadóznom?
Arra a kérdésre, hogy ön a külföldi államban milyen jogviszony alapján és milyen adózói minőségben végezhet munkát, azt a külföldi állam joga határozza meg, így javaslom, hogy kérdésével forduljon a külföldi állam adóhatóságához. Jelzem, hogy a „self-employed”, azaz önfoglalkoztató kifejezés alatt általában azok a személyek értendőek, akik a munkavégzéssel összefüggő, adóval és járulékkal kapcsolatos kötelezettségeiket maguk teljesítik, hasonlatosan a magyar egyéni vállalkozókhoz.
Azt, hogy az ön jövedelme melyik államban adóköteles, a két állam adózási szabályain túl a két állam között fennálló, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény határozza meg, ha van ilyen. E szabályok esetenként eltérnek, így minden esetre kiterjedő tájékoztatást nem lehet adni.
Általánosságban tájékoztatom, hogy az egyezmények többsége szerint, ha ön megtartja a magyar illetőségét és külföldi céggel áll munkaviszonyban, akkor a jövedelme abban az államban adóztatható, ahol a munkát végzi, azaz feltehetően külföldön. Amennyiben a jövedelmet vállalkozóként szerzi, akkor a jövedelme annyiban adóztatható a külföldi államban, amennyiben az egy ott található állandó berendezésnek betudható. Ilyen állandó berendezés lehet bármilyen olyan eszköz vagy ingatlan, amelyet Ön tartósan a jövedelem megszerzése érdekében használ. Például amennyiben önt megbízási szerződéssel foglalkoztatják, és a munka végzéséhez irodát, munkaállomást biztosítanak, ez állandó berendezésnek minősül. A fenti, az egyezmény alapján Magyarországon nem adóztatható jövedelmeket Magyarországon adóterhet nem viselő járandóságként akkor kell bevallani, ha Önnek más, belföldön adóköteles jövedelme is keletkezett.