adozona.hu
Transzferár: miért pont ebbe köt bele az APEH?
//test-adozona.hu/archive/20080707_transzferar_kpmg_laszlo_csaba
Transzferár: miért pont ebbe köt bele az APEH?
Május végén nagyon sok cég gondolja, hogy gyorsan legyünk túl a dokumentációs kötelezettségen és felejtsük el legalább egy évre a transzferáras macerát. Az élet pedig ennél sokkal bonyolultabb, és aki csak a dokumentációk oldalszámára koncentrál, azt kellemetlen meglepetések érhetik. László Csaba kommentárja.
A transzferárakkal ezért pontosan úgyanúgy kell foglalkozni, mint az egyéb hosszú távú stratégiai kérdésekkel. Termékfejlesztés, értékesítési csatornák, marketing, árazás például mind olyan kérdések, amelyek természetesen rendszeres témái az igazgatósági, vezetőségi üléseknek, miközben ma még a transzferárak ritkán kapják meg a megérdemelt figyelmet. A nagy multinacionális cégek között végzett adókockázati felmérések ma már általában az első három helyre teszik a transzferárakat.
Nálunk még ritkán kapja meg ez a terület a szükséges figyelmet. Két megközelítés figyelhető meg. „Még én se látom át igazán mi történik. Miért pont ebbe köt bele az APEH?” Vagy a szofisztikáltabb megközelítés szerint, „a központban szabják meg a transzferárakat. Biztos tudják, mit csinálnak odafent.” Ahol a fenti két megközelítés az uralkodó, máris kezdhetnek aggódni. Először is az APEH egyre nagyobb figyelmet szentel ennek a témának, és egyre inkább túllépnek azon az egyszerű kérdésen. Kész van a transzferár-dokumentáció?
Miért veszteséges egy adott cég, mit takar a management díj, milyen alapon számolják ki a rojalty díjakat, miért van szükség K+F költségtérítésre, miért kellett 15 százalékkal emelni, csökkenteni a transzferárakat? És ezek csak a bevezető kérdések. Nem feltétlenül aludhatunk nyugodtan akkor sem, ha a központból diktálják a transzferárakat. Egy nagy multinacionális cégcsoporton belül a magyar leányvállalat ritkán képvisel nagyobb kockázatot. Az itteni bevétel, profit alig éri el a kerekítési hibahatárt. Ebből következően a cégközpontban nem életszerű, hogy pont a magyar leány transzferár kockázatát próbálják minimalizálni. Jellemző, hogy sokszor még azt is nehéz megértetni, hogy a magyar szabályok szerint a dokumentáció nyelve kötelezően a magyar és nem elegendő a központban gyártott angol vagy német nyelvű dokumentáció.
Mindezekből következően a transzferár-kockázatok felmérése és kezelése folyamatos feladat. Különösen új szerződéseknél, lényeges szerződési változásoknál szükséges az elemzés és a hosszú távon is korrekt transzferárazási gyakorlat kialakítása. Ha ezeket a feladatokat rendesen megoldottuk, akkor a transzferár-dokumentáció elkészítése is nagyrészt már formaság, hiszen az érdemi elemzéseket már korábban elvégezték és a szükséges információk is rendelkezésre állnak. Május végén már csak amiatt szabadna aggódni, hogy kész lesz-e határidőre a dokumentáció. A tanácsadók és a belső pénzügyesek is a szokásosnál jobban leterheltek a társasági adó bevallás és az éves beszámoló véglegezésével. A transzferár-dokumentáció már csak púp a hátukon, miközben a két említett feladat határideje nem halasztható, míg a transzferár-dokumentációra csak akkor lesz szükség, ha a következő ellenőrzés során kéri az APEH. De hogy ez mikor esedékes, az kiszámíthatatlan. Egy hét, két hónap, másfél év? Előre nem tudható, miközben láttunk már olyat, hogy az APEH csak azért komoly mulasztási bírságot szabott ki, mert ugyan az ellenőrzés során rendelkezésre álltak a dokumentációk, de bizonyítani tudta, hogy határidőre nem készültek el. Olyan cégeknél, ahol több tíz vagy akár több száz dokumentációról beszélünk, már a mulasztási bírság is súlyos tétel lehet.
A transzferár-dokumentáció elkészítése ezért a transzferár politikájukat a jogszabályoknak megfelelően kialakító és ezt végrehajtó végeknél valószínűleg a történet vége. De ahol ez nem jellemző, ott jobb ha felkészülnek rá, hogy a dokumentáció elkészítése csak a kezdete lesz egy hosszú és jó eséllyel fájdalmas adóhivatali eljárásnak. Ez pedig sokba kerülhet.
László Csaba
KPMG, adópartner,
volt pénzügyminiszter