Kósa szembemegy az EU-val?

Megosztás Tetszik

Kósa Lajos, Debrecen polgármestere vezényletével módosította a városi közgyűlés a helyi adókról szóló rendeletét. Ezentúl a kutatásra és fejlesztésre (K+F) fordított költségek a helyi iparűzési adó (hipa) 80 százalékáig számolhatóak el. Eddig efféle kedvezmény nem volt. A fideszes politikus szerint nem sértenek uniós jogot. Az adószakértő ezt másként látja.

Debrecenben módosították az önkormányzat helyi adókról szóló rendeletét, hogy „a technológiai innovációra épülő, magas szellemi hozzáadott értéket alkalmazó vállalkozások megtelepedését és megtartását ösztönözzék”. Kósa Lajos, a város polgármester néhány nappal ezelőtt nagy eredményként jelentette be a változást. Jövőre tehát a vállalatok K+F-költségeiket a fizetendő iparűzési adó akár 80 százalékáig is elszámolhatják.

Az Európai Unióban az egyik főszabály, hogy az állam nem nyújt támogatást a versenyszférának – hangsúlyozza az Adózónának az eset kapcsán Erdős Gabriella a PricewaterhouseCoopers (PwC) adópartnere. Néhány kivételes témakörben azonban (pl. foglalkoztatás ösztönzése, környezetvédelem stb.) adható kedvezmény, akkor is azonban – a versenytorzítás elkerülése érdekben – csak akkor, ha ez a támogatás szektorsemleges, nem kedvezményez vállalatokat vagy termékeket.

A fideszes városvezető szerint az intézkedés nem ellentétes uniós joggal. Kósa úgy fogalmazott sajtóközleményében: a helyi rendelet összhangban van az Európai Bizottság programjával, amely szerint az EU-ban 2010-re a K+F-célú kiadások arányának el kell érnie a GDP 3 százalékát. A kialakult „polémia az európai uniós jogharmonizáció hiányosságai mellett rámutat a magyar gazdaság mai legégetőbb problémájára: a világos koncepcióval, határozott szándékokkal és iránnyal bíró, illetve a szükséges feltételeket megteremteni képes nemzeti gazdaságpolitika hiányára” – fogalmazott Kósa Lajos. A város K+F-kedvezményekkel iránti lelkesedését az is magyarázza, hogy a kormány Debrecent támogatja az uniós – kutatás-fejlesztést elősegítő – központ , az Európai Spallációs Neutronforrás (ESS) központjaként.

Amennyiben a debrecenihez hasonló – vagyis az uniós jogot érintő – döntés születik egy tagállamban, akkor a Támogatásokat Vizsgáló Irodához kell fordulni első körben, amely eldöntheti, hogy a tervezett döntés sért-e uniós jogot vagy sem – mondja Erdős. Amennyiben nem tudnak dönteni, tovább küldik a kérdést az EU-nak. A debreceni Polgármesteri Hivataltól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy előzetesen nem vizsgálták, mennyiben sért uniós előírásokat az adórendelet-változás.

A hipa esetében az is felmerül, hogy a helyi adókról szóló – országos hatályú – törvény értelmében az önkormányzat csak azoknak a vállalkozásoknak adhat kedvezményt, amelyek adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot. Emellett persze dönthet úgyis, hogy nem veti ki az iparűzési adót vagy változtathat esetleg a mértékén. „A debreceni döntés kapcsán érintett vállalkozásoknak azzal is számolniuk kell, hogy amennyiben az EU úgy határoz, hogy a döntés uniós jogot sért, akkor vissza kell majd fizetniük a kapott kedvezményt” – figyelmeztet Erdős Gabriella. Debrecenben egyelőre nem egyeztettek a rendelet módosításáról a cégekkel: „nincs szükség ilyen egyeztetésre, mivel – a rendeletünk értelmében – ezt az adócsökkentést az adóalanyok leghamarabb 2009. május 31-én érvényesíthetik” – tájékoztatták az Adózónát a megyeszékhelyen.