Mikor lehet a 10 százalékos adókulcsot alkalmazni?

2008.05.28., 19:21 Frissítve: 2008.05.28., 19:20

Tetszik

Az egyéni vállalkozók a 10 százalékos adókulcsot csak akkor alkalmazhatják az szja törvény szerint, ha vállalkozói adóalapjuk az adóévet megelőzően elérte jövedelem-minimumot - hívja fel a figyelmet az APEH honlapján közzétett tájékoztató.

A 2007. évi jövedelem-minimum megállapítására - az évközi módosítás miatt - az átmeneti rendelkezések alkalmazásával került sor. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2008-ban az átmeneti rendelkezések figyelembevételével megállapított, 2007. második félévi jövedelem-minimumot kell irányadónak tekinteni.
Abban az esetben, ha a magánszemély 2007-ben tevékenységét megszüntette, majd 2008-ban újrakezdte, a következőkre kell figyelemmel lennie: a tevékenységét 36 hónapon belül újrakezdő egyéni vállalkozó a nyereség-minimumnak megfelelő adóalap követelmény szempontjából kezdőnek minősül, vagyis a megelőző évben
nem, csak a kezdés évében kell a követelménynek megfelelnie; amennyiben az újrakezdésre 36 hónapon túl került sor, ez a követelmény - kivételként - sem a kezdés évében, sem az azt követő évben nem vonatkozik rá.

A vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozók esetében az 50 millió forintot meg nem haladó vállalkozói adóalap után az adó mértéke 10 százalék azzal, hogy az e kulccsal adózó adóalap 6 százalékának megfelelő összeget a törvény szerint kell lekötni, illetve felhasználni. A 10 százalékos adókulcs alkalmazása nem kötelező, ám olyan döntés, ami utólag önellenőrzéssel nem módosítható. Jövedelem(nyereség)-minimumnak az szja törvény szerint a tárgyévi korrigált bevétel 2 százalékát kell tekinteni. Ha az egyéni vállalkozó módosított vállalkozói adóalapja nem éri el a korrigált bevétel 2 százalékát, választhat: vagy a
jövedelem(nyereség)-minimumot tekinti adóalapnak és megfizeti utána az adót, vagy az általános szabályok szerint adózik, és nyilatkozatot tesz bevételeiről és költségeiről. A nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül, s az adóhatóság az adatok feldolgozása után kockázatelemzéssel ellenőrzésre választja ki azokat, akiknél feltételezhető, hogy az alacsony vagy negatív eredmény mögött a bevételek eltitkolása vagy szabálytalan költségelszámolás áll.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.