adozona.hu
Vagyonosodási vizsgálat : amerikai offshore cég és magyar adósa
//test-adozona.hu/archive/20080526_ado_offshore_amerikai_apeh
Vagyonosodási vizsgálat : amerikai offshore cég és magyar adósa
Vagyonosodási vizsgálat során kiderült, hogy a magyar adózó nagyobb összegű kölcsönt kapott egy Delaware-ben bejegyzett offshore cégtől. Mire jutott és mit nem tudott az APEH?
A kölcsönszerződést mint okiratot és a hozzá kapcsolódó pénztárbizonylatokat az adózó bemutatta. Az adóhatóság külön felhívására az offshore cég képviselője nyilatkozott a kölcsön valódiságáról és becsatolta a pénzügyi kimutatást arról, hogy a kérdéses évben elegendő pénze volt a társaságnak a kölcsön nyújtásához. Bemutatták az időközben esedékes visszafizetések bizonylatait is.
Az adóhatóság megkereste az amerikai társhatóságát, ahonnan azt a tájékoztatást kapta: habár a cég létezik, adóköteles tevékenységet az USA területén a vizsgált időszakban nem végzett, adót nem fizetett. Fentiek alapján a kölcsönszerződést mint fedezetet nem fogadta el hitelt érdemlő bizonylatként.
Mik voltak azok az információk, amelyeket nem tudott a magyar adóhatóság, pedig döntése szempontjából releváns?
Kevesen tudják, de az offshore tevékenység egyik legkedveltebb területe az Amerikai Egyesült Államok. Ez nem deklarált adóparadicsomi státuszra épül, hanem az adótörvények különleges lehetőségeit aknázza ki. Az USA-ban a társaságok adószabályozása sajátosan alakul.
Delaware gazdasági és pénzügyi szabályozása rendkívül rugalmas, az itt bejegyzett vállalkozások nyereségük után nem fizetnek helyi szintű adót, hanem az Egyesült Államokon belül tevékenykednek és az irányítás helyszíne nem Delaware. Az új cégeket néhány perc leforgása alatt bejegyzik. Nem tartják nyilván sem az igazgatók, sem a tulajdonosok adatait, sõt, az állami adminisztráció rugalmasságára jellemzõ, hogy az éves adójelentésben, a "franchise tax report"-ban sem szükséges semmiféle adatot megadni a cégrõl. Alapvetően kétféle nyereség típusú adó van: az egyik az USA szövetségi adója (federal tax), a másik pedig a tagállamonként eltérő mértékű helyi adó (local tax).
A részvénytársaságok csak akkor alanyai a szövetségi adónak, ha a “principal place of business"-ük az USA-ban található.
Ez utóbbi kifejezés értelmezését a szakértõk hosszú ideje vitatják. Két álláspont ismeretes. Az egyik szerint “principal place of business"-nek minõsül a székhely - amely mindenképpen az USA-ban van -, így minden, az USA-ban bejegyzett cég szövetségi adóalany. A másik, és a jelenlegi gyakorlatban legszélesebb körben elfogadott nézet szerint a “principal place of business"-nek csak az üzleti tevékenység helye számít, tehát ha ez az USA-n kívül van, szövetségi adókötelezettség nem keletkezik. Ez utóbbi álláspontot látszik alátámasztani az a - közismerten precedensalapú - amerikai joggyakorlat, amely szerint eddig nem volt arra példa, hogy külföldön tevékenykedő, ezért szövetségi adót nem fizetõ céget akár csak megkíséreltek volna ezért elmarasztalni.
Egyértelmű tehát, hogy a kölcsönt nyújtó társaság gazdasági tevékenységét nem az USA területén végezte, ezért szövetségi adót nem kellett fizetnie. Ugyanakkor a helyi adó vonatkozásában is mentesült az adófizetési kötelezettség alól. Mindezek alapján az USA társhatósága által megadott információ nem alkalmas annak megállapítására, hogy a társaság végzett-e jövedelemszerző tevékenységet, illetve ennek alapján adhatott-e kölcsönt vagy sem.
Az adóellenőrzés során a bizonyítékok szabad mérlegelése nem jelentheti a felhozott bizonyítékoknak a tények, szabályozók hiányos vagy nem ismeretéből adódó elutasítását. A bizonyítékok megítéléséhez a hatóságnak ismernie kellene az egyes offhore cégekre az adott helyszínen érvényes szabályozókat.