APEH-revízió: furcsaságok a végelszámolásnál

dr. Marosi Andrea

2008.05.20., 10:03 Frissítve: 2008.05.20., 10:58

Tetszik

Egyre többször fordul elő, hogy végelszámoláskor az adóhatóság utólagosan állapít meg adót. Számtalan esetben a pontatlan jogszabályok, jogértelmezési kérdések alapozzák meg az adóhiány megállapítását. Mégis mit tehet ilyenkor az adózó?

Január 1-jét követően a törvényi szabályozás megszüntette az észrevételezés lehetőségét a végelszámolást miatti tevékenységet ellenőrző lezáró jegyzőkönyvvel szemben. A jogalkotó a fellebbezésre, rendelkezésre nyitva álló határidőt 8 napban határozza meg. A fellebbezés elbírálására 15 nap van, új eljárásra pedig nem utasíthatnak. Tehát a jogegyenlőség ebben az esetben is csorbul, mivel az egyik jogalany, nevezetesen az APEH, túllépheti a határidőt szankciók nélkül. Az adózó esetében azonban ugyanez már jogvesztéssel jár.

Továbbá, a jogszabály igen erős szigorításokat tartalmaz, amint azt az alábbiak, igazolják. Ezek szerint megtiltja, hogy a jegyzőkönyv ellen észrevételt lehessen tenni. Emiatt bármilyen nyilvánvaló - akár számszaki - hiba is a jegyzőkönyvben csak fellebbezés útján, illeték lerovása mellett orvosolható. Kérdés, hogy 5 év vizsgálatát lezáró jegyzőkönyvi megállapítások, esetlegesen újabb bizonyítékok miért csak egy másodfokú jogorvoslat során kerülnek egyáltalán terítékre.

Az adóügyek bonyolult volta miatt alakult ki az a rendszer, amely megengedte az illetékmentes észrevétel lehetőségét, amely egyformán segítséget nyújtott mind az adóhatóságnak, mind az adózónak. A fellebbezési határidő 8 napos határideje problémás, mert: ez idő alatt kell, hogy a határozatot megkapja az adózó, konzultáljanak vele, az esetlege bizonyítékokat saját védelme érdekében beszerezze. Ennyi idő alatt nemhogy a fellebbezést nem lehet alaposan megírni, de mégcsak felkészülni sem lehet egy olyan ügyre, amelynél 5 adóévet vizsgálnak átfogóan.

A rendelkezés, mellyel a jogszabály megtiltja a jogorvoslat során az új eljárásra történő utasítást, megteremti azt a jogbizonytalanságot, melynek eredményeképpen a tényállás tisztázása, illetve egyéb, a törvényben felsorolt garanciák ellehetetlenülnek.

Tudható hogy fenti szabályok azért születtek meg, nehogy adóvizsgálat nélkül záruljon le az adózó végelszámolása. Mindez nem indokolja azt a jelenleg kialakuló gyakorlatot, hogy a már esetleg évek óta nem működő társaságokat adóvizsgálat esetén érdemben megfosztják a tisztességes ellenőrzés kereteitől, és akár egy jogértelmezésre hivatkozással olyan adóhiányt állapítanak meg számára, amely egyből a felszámolást idézi elő.

Fenti helyzet nem csak jogbizonytalanságot szül, hanem - valljuk be - a költségvetés felé sem teremt bevételt. Egyértelmű, hogy ezek a „kiürült és alvó” társaságok felszámolás esetén sem fogják az ítélkező, azaz az adóhatóság követeléseit kielégíteni. Egyetlen tényt kétségtelen megteremt ez a helyzet, elmondható, hogy az eljáró hatóságok nagyon jól dolgoztak és rendkívül magas adóhiányt állapítottak meg. Azaz, megvalósul az „árnyékboxolás” tipikus esete.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.