Adózás: hogyan és mennyit fizetünk majd a jövőben?

hvg.hu

2008.04.24., 04:30 Frissítve: 2008.04.23., 22:13

Tetszik

Azt szokták mondani, hogy az életben semmi sem biztos, csak a halál meg az adó. A jövôben a halál mellé talán kérdôjel kerül, az adózás azonban megmarad, legfeljebb a formája változik.

Jövő dosszié: HVG könyv

Itt megrendelheti!

Észtország volt az elsô ország a világon, ahol 1994-ben teljesen progressziómentes adórendszert (fl at-tax system) vezettek be. Egyetlen 26 százalékos adókulcsot határoztak meg, minden magánszemélynek és társaságnak ennyit kell fi zetnie. Nincsenek adótáblák és nincsenek kivételek. Az ötlet oly sikeresnek bizonyult, hogy számos más ország is hasonló rendszert vezetett be. Bírálói eleinte úgy vélekedtek, hogy mûködésképtelen lesz a rendszer, újabban már csak azt mondják, hogy nem igazságos, ha nincs progresszivitás, ha mindenki ugyanannyit fi zet.

Bár az összeg rögzített, annak nincs akadálya, hogy a kormány valamilyen küszöbértéket állapítson meg (ami alatt nem kell fi zetni). A progresszivitás nélküli adórendszer elônye az, hogy egyszerû. Az Egyesült Államokban a jelenlegi adórendszer mûködtetésének és szabályozásának költségét az összes adóbevétel 10–20 százalékára becsülik. Ez az összeg az Egyesült Államok költségvetési hiányának 25–50 százalékára rúg.

Jóslatom tehát az, hogy egyre több ország fog áttérni a progresszió nélküli adórendszerre, s végeredményben a világ minden országa egy és ugyanazon adókulcsnál állapodik meg. Addig azonban további elmozdulás várható a közvetett adók és a kiskapuk irányába. Többek között adóengedményt kaphatnak a barátságtalan vagy elnéptelenedô térségekbe költözôk. A bizonyos iparágakban vagy munkakörökben dolgozókat (például a pedagógusokat vagy az idôsek ápolására vállalkozókat) kisebb mértékben vagy egyáltalán nem fogják adóztatni, és lelkiismereti vagy tiltakozási adót vetnek ki azokra, akik nem akarják, hogy adódollárjaikat honvédelemre vagy más, etikailag kifogásolható „beruházásokra” fordítsák.

Az állami alkalmazottak 0 százalékos adókulcsa protekciós ízû ötletnek tûnik, de nincs híján minden ésszerûségnek. Hiszen mi értelme van annak, hogy az állam (amely a legtöbb országban a legnagyobb munkaadó) elôször megfi zesse az alkalmazottait, majd pedig fáradságos és idôigényes adminisztráció árán beszedje ugyanezektôl az alkalmazottaktól az adót?

Nem sokkal egyszerûbb eleve kisebb, de adómentes fizetést ajánlani? És még egy terület, ahol nagy lesz a politikusok mozgástere: a bûnüldözés, a közbiztonság. Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma támogatásával kutatások indultak annak földerítésére, hogy melyek a bűnelkövetés fô indikátorai. A cél egy bûnelkövetést elôre jelzô modell kidolgozása. E kutatások alapgondolata, hogy ha a szupermarketek képesek
előre jelezni havi forgalmukat egy hónapra vagy valamely napszakra, s az időjárás szerint, akkor a rendôrség is megteheti ezt. Egyes bûnelôrejelzők szerint például a hômérséklet befolyásolja a bûnelkövetésre való hajlandóságot.

Ha ez igaz, akkor a jövôben előre felkészülhetünk a bûnözési hullámokra, ámbár hogy kit és hol kell megfi gyelés alá vonni, nyitott kérdés marad. A „kit” kérdésre talán választ adnak a DNS-tesztek (technikailag alacsonyabb szinten azonban az ismert bûnözôk gyermekei lesznek megfigyelés tárgyai), egyszerûen azért, mert a bûnözésben a múlt nemzedékek során át ismételheti önmagát. Vitatott kérdések ezek. Még az a feltevés is felkorbácsolja a kedélyeket, hogy az apák bûnei környezeti tényezôk közvetítésével nyomot hagynak az utódokon. Képzeljük csak el, mivel járna, ha egyszer valaki genetikai komponenst találna a bûnözés hátterében.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.