adozona.hu
Az áfatörvény legújabb módosításai: mire kell ügyelniük a cégeknek?
//test-adozona.hu/archive/20080415_afa_munkavallalo_koltseg_beruhazas
Az áfatörvény legújabb módosításai: mire kell ügyelniük a cégeknek?
Tetszik
Export bérmunka időkeretei, költségelszámolás munkáltató és munkavállaló között, beruházás elszámolása csupán néhány változás az újrakodifikált áfatörvényben. Hogyan befolyásolják ezek a technológia, média és telekommunikáció-piac (TMT) szereplőinek működését?
Kifejezetten gyakoriak az Európai Közösségen belüli áfacsalásokkal összefüggő ügyletek, hiszen a mobiltelefonok és számítógépek alkatrészei például meglehetősen kicsik, emiatt könnyen szállíthatóak és csempészhetőek. Mivel ezek az alkatrészek igen nagy értékűek is egyben, a termékek árában foglalt 20 százalékos áfa már jelentős illegális jövedelmet generálhat – mondta el Pénzely Márta, a Deloitte Zrt. szenior menedzsere. A hatóságok éppen ezért az effajta visszaélések megelőzésére koncentrálnak, miközben vizsgálják a gyártók és forgalmazók áfacsalások elleni védekezésének lehetséges eszközeit, köztük a piaci szereplők dokumentációs kötelezettségét, illetve azt, hogy az uniós bírói ítéletek alapján hogyan határozható meg a tőlük elvárható magatartás, amelyet alkalmazva - valamint jóhiszeműségükre hivatkozva - nem kell tartaniuk az esetleges felelősségre vonástól, tette hozzá a szakértő.
Az áfatörvény változásai közül legnagyobb figyelmet érdemelnek a nemzetközi teherközlekedés adómentességének új jogcímei, az export bérmunka időkeretek közé szorítása, a közvetett és közvetlen export megkülönböztetése, a módosult telephely-fogalom, továbbá annak kérdése, hogy amennyiben az adóalanynak több adószáma is van, azok közül mikor melyiket használhatja, illetve a meghatározott esetekben melyiket köteles használni. Továbbra is örökzöld adójogi téma ugyanakkor a munkába járás megszervezésével kapcsolatos, a munkavállaló és a munkáltató közötti költségmegosztás áfakockázata, és a saját vállalkozásban végzett beruházás elszámolása körüli teendők – foglalta össze a legfontosabb iparág-specifikus változásokat a Deloitte szakértője.
Óvatosan az akciókkal
Az értékesítést ösztönző juttatási programok és akciók terén a személyi jövedelemadó-törvény idei változásai alapján a foglalkoztatónak nem minősülő kifizetők által adott juttatások is csak akkor minősülhetnek adóköteles természetbeni juttatásnak, amennyiben azok nem képezik a juttatásban részesülő magánszemély tevékenységének ellenértékét – hangsúlyozta Ágoston Katalin, a Deloitte Adóosztályának menedzsere. Az adóhatóság és a Pénzügyminisztérium idén márciusban kiadott közös állásfoglalásával szűkíti az ilyen termékek és szolgáltatások természetbeni juttatásként történő adózásának lehetőségét, ami számos vállalat akcióit és juttatási programjait érintheti, ezért javasolja a Deloitte az ilyen vállalati programok lehetőleg előzetes megvizsgálását - emelte ki az adószakértő.
Fejlesztések és beruházások megvalósításához felhasználható támogatások
A vállalati szektoron belül a legnagyobb arányban és a legszélesebb körben a termelő vállalatok számára hozzáférhetőek közvetlenül az EU által társfinanszírozott, illetve hazai forrásokból nyújtott pályázati pénzek és támogatások. – mondta el Márkus Csaba, a Deloitte EU tanácsadási üzletágának igazgatója. A szakértő hozzátette: a pályázati rendszerben számos megoldás áll az iparág szereplőinek rendelkezésére, így akár egymáshoz kapcsolódó beruházási-fejlesztési elképzelések - például kutatás-fejlesztés bővítése, kapacitásbővítés, logisztikai tevékenység fejlesztése -, vagy akár egy önálló beruházási program több eleme is összekapcsolható a megfelelően megválasztott pályázati-támogatási lehetőségekkel.
A TMT-szektor számára egy-egy pályázat vagy támogatási lehetőség ugyanakkor jól körülhatárolható területeken, például szolgáltató központok létrehozásánál és fejlesztésénél, kutatóközpontok kialakításánál, illetve a foglalkoztatási szempontok érvényesítésekor, például távmunka-pályázatoknál nyújthat közvetlen forrást az üzleti elképzelések megvalósításához. Minden esetben fontos szem előtt tartani, hogy a vállalkozások az üzleti projektet ne a támogatási lehetőséghez alakítsák, hiszen a támogatások maximalizálása helyett már rövid távon is csak a támogatások optimalizálása (azaz kevesebb kötelezettségvállalás mellett kisebb támogatás) lehet az egyedüli racionális üzleti döntés – összegezte Márkus Csaba, a Deloitte szakértője.
Számviteli változások és aktuális könyvvizsgálati kérdések
Bodor Kornél, a Deloitte TMT iparági csoportvezetője a csatlakozási díjak, az összetett szolgáltatások elszámolásának IFRS és US-GAAP szabályairól, valamint az ügyfélmegszerzési költségek és ügyfélösztönző programok elszámolására vonatkozó, 2008. július 1-je után életbe lépő IFRIC 13 kapcsán tartott előadásában kiemelte, hogy az IFRIC 13 alkalmazása nehéz helyzet elé fog állítani több, a szektorban tevékenykedő vállalkozást.
A számviteli törvényt módosító rendelkezések egy része jogharmonizációs célú, más részük az egyszerűsítést szolgálja, illetve a jogalkalmazás során felmerült gyakorlati kérdéseket rendezi. A Deloitte TMT iparági szakértője elmondta, hogy a rendelkezés szerint a számviteli törvény módosításait alapvetően a 2008-ban induló üzleti évektől kell alkalmazni, de – néhány kivétellel - a 2007-es üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni azokat.
A jogharmonizáció érdekében az új számviteli törvény az IAS 24-nek megfelelően külön meghatározza a „kapcsolt fél” fogalmát is, amit az tett szükségessé, hogy a számviteli törvény korábbi változatában a szűkebb körű „kapcsolt vállalkozás” fogalma szerepelt. Az időbeli elhatárolásokkal kapcsolatos módosítások a gyakorlat során felmerült problémák rendezését hivatottak rendezni, az új rendelkezések egyértelművé teszik a passzív, illetve aktív elhatárolás alkalmazásának feltételeit – mondta Bodor Kornél, a Deloitte szakértője.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
