adozona.hu
Megszüntetnék a giccsadót, de miért?
//test-adozona.hu/archive/20080414_kulturalis_JARULEK_ANOMALIAK
Megszüntetnék a giccsadót, de miért?
A beszedhető összeg csekély, az ellenőrzés hatásfoka rossz: adószakértők egyebek között emiatt szorgalmazzák a kulturális járulék megszüntetését.
Tucatnyi pályázaton igényelhetnek támogatást jelenleg is a Nemzeti Kulturális Alapítványnál (NKA) művészek és kulturális szervezetek. Az idén kiosztható mintegy 8 milliárd forint forrása javarészt a - korábban giccsadóként aposztrofált - kulturális járulék, melynek megszüntetését adótanácsadók és járulékfizetők régóta forszírozzák. Ezt az elképzelést a kormány is a magáévá tette tavaly ősszel az adócsomag benyújtásakor, s miután a javaslat akkor elvérzett, szerepel a miniszterelnök által azóta elővezetett három adóverzióban is.
Az úgynevezett tárcaadók közé szokás sorolni a kulturális járulékot, utalva arra, hogy az ilyen címen befizetett összegek teljes egészében az Oktatási és Kulturális Minisztérium, pontosabban az általa irányított NKA forrásait bővítik. A járulékot elsősorban a szórakoztatóipari termékek (hanglemez, dvd, tévéhez kapcsolható videojátékok) gyártóinak és importőreinek, illetve különböző szolgáltatóknak (például moziknak, videokölcsönzőknek, kereskedelmi rádió- és televízióműsor-szolgáltatóknak) kell megfizetniük a járulékköteles termékük, tevékenységük árbevétele után. A kereskedelemben csak a műalkotás- és a régiség-kiskereskedelem árbevételét terheli ez a járulék. Ugyanakkor nem kötelezett erre a mű alkotója, ha ő maga értékesíti szerzői jogi védelem alá eső festményét, szobrát.
A teher mértéke változó, jellemzően 1-3 százalék közötti. Az alsó kulcs a kulturális szempontból nívósabb termékeket (például szótár, enciklopédia, tankönyv, újság, térkép, hangszer) kiadóját, gyártóját terheli, míg 3 százalékot kell fizetnie a gyártónak mondjuk a műanyag szobor, a naptár, a művirág vagy a gyümölcsutánzat árbevétele után. Jóval magasabb, 10 százalékos a járulék például a játékfegyverre, a szórakozóhelyi játékokra (biliárd, kaszinóasztal), s ezt egyébként e termékek gyártóinak kell megfizetniük. A pornó- és erőszaktartalmú videók, filmek, dvd-k esetében viszont a gyártót, a terjesztőt, a filmet vetítő céget, továbbá a kölcsönzőt ilyen árbevétele után egyaránt 25 százalékos járulék terheli. A legalacsonyabb, 0,2 százalékos járulékot különböző épületek, építmények kivitelezőjének kell fizetnie, ha azok bekerülési költsége eléri vagy meghaladja a 120 millió forintot. A járulék alapja ilyenkor a teljes bekerülési költség, a járulékköteles épületeket és építményeket összesen kilenc csoportba osztja az NKA-ról szóló törvény. Idetartoznak például a szállodák, az irodák, az üzletek, a raktárak, a silók, a garázsok, a közlekedési állomások, a távközlő és elektromos hálózatok.
Miközben a törvény több mint öt oldalon sorolja fel a kulturális járulék fizetésére kötelezetteket, a járulékból származó éves bevétel Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adótanácsadója szerint nemzetgazdasági szinten aprópénz. "Az összes adóbevételnek mindössze 1 ezreléke, kisebb az általános forgalmi adóból (áfa) származó summa tervezési hibahatáránál, szabad szemmel szinte nem is látható a költségvetésben" - hangsúlyozta. Hozzátéve: a járulékbevételhez képest aránytalanul nagy terhet jelent az ahhoz kötődő többletadminisztráció, nem is beszélve az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalra (APEH) háruló ellenőrzési feladatokról. "A háború előtti adónyilvántartásokban a különböző adókból származó bevételek mellett fel volt tüntetve azok beszedési költsége is. Ha ez ma is így lenne, nem lennék meglepve, ha a kulturális járulék sorában a két érték közel lenne egymáshoz" - magyarázta László Csaba, a KPMG partnere.
A beszedés, nyilvántartás és ellenőrzés közvetlen költségeit az APEH ellenőri kapacitásának lekötése miatt kieső bevételek is emelik. Ha a csekély bevételt hozó kulturális járulék felkutatása helyett az adóhivatal emberei inkább az áfa, a személyi jövedelemadó (szja) vagy a társasági adó befizetésének ellenőrzésével foglalkoznának, ugyanakkora idő- és munkaráfordítással jóval nagyobb adóhiányt tárhatnának fel. Például egy 200 millió forintért felépített, kulturális járulékra kötelezett épület után 400 ezer forintot kell ilyen címen befizetni. De pusztán a járulékalap megállapításával napokig elbíbelődhet az adórevizor, mire valamennyi számlát ellenőrzi. Adótanácsadók szerint emiatt nem ez a kedvenc ellenőrzési téma az APEH-nál, amit a járulékfizetésre kötelezettek egy része ki is használ.
Háromszor-négyszer gyakoribb a csalás a kulturális járuléknál, mint más adónemeknél - állítják könyvvizsgálók. Jó példa erre a 2004-es és 2005-ös év eredménye: akkor a korábbinál többet és magasabb áron értékesítettek a járulék alapjául szolgáló termékekből, és ugyanez volt tapasztalható az ilyen szolgáltatásoknál is, mégis számottevően csökkent a járulékbevétel. A kedvezőtlen tendenciát végül az fordította meg, hogy az NKA vezetése a járulékfizetők fokozott ellenőrzését követelte az APEH-nál. Azt viszont nehéz lenne megbecsülni, hogy a "komolyabb" adónemeknél emiatt hány visszaélés maradt felderítetlenül.
A többi kisadó (például a szakképzési hozzájárulás, innovációs járulék, rehabilitációs járulék) szintén bonyolítja az adórendszert, ráadásul a versenyképességet is rontja, nehezítve az adózók dolgát, és elriasztva a külföldi befektetőket. Vámosi-Nagy szerint jelenleg mintegy félszáz adónem létezik idehaza, amitől még nem Magyarország a legbonyolultabb adórendszerű ország, de nem is könnyű az adózók papírmunkája. Éppen ezért Vámosi-Nagy és László Csaba egyaránt szorgalmazza a kulturális járulék megszüntetését a többi kisadóval együtt. Ezzel együtt úgy vélik: az így kieső bevételeket a központi költségvetésből kellene pótolni, azaz pántlikázott pénzből továbbra is finanszírozni kellene a társadalmilag hasznos kulturális célokat. Akár más adónemek emelésével is: az áfa körülbelül 0,1 százalékpontos emelése például fedezné a kisadók megszűntével kiesett bevételoeket.
Nincs mit csodálkozni azon, hogy megszüntetéspártiak a kulturális járulék fizetői is. Az Universal Music Hanglemezkiadó Kft. például a hangfelvételek forgalmazásából származó mintegy 800 milliós árbevétele alapján tavaly 16 millió forint kulturális járulékot fizetett - tájékoztatta a HVG-t Béla Gábor, a kiadó pénzügyi igazgatója. És bár az adózók semmilyen közterhet nem fizetnek szívesen, a kulturális járulék esetében az igazgató különösen sérelmesnek tartja, hogy annak a kulturális szektornak a támogatására kénytelenek ezt a közterhet leróni, amelyben maguk is tevékenykednek, miközben ők maguk mindössze pár százezer forintot kaptak vissza pályázatok útján.
Természetes, hogy nem mondanak rosszat a kulturális járulékról annak haszonélvezői. Az NKA évente több ezer projektet pénzel az így befolyt összegből. Ezek többsége néhány százezer forintos nagyságrendű, de akadnak milliósak is. A Színház- és Filmművészeti Egyetem például az utóbbi három évben 12 pályázaton összesen több mint 48 millió forintot nyert el alaptevékenysége finanszírozására. Az NKA-támogatás nélkül az intézmény tájékoztatása szerint aligha találtak volna más forrást, mint ahogy a 39. Magyar Filmszemlének sem jött rosszul a rendezvényre elnyert 9,5 milliós apanázs.
A szaktárca nem szüntetné meg ugyan a kulturális járulékot, de változtatna a szabályozásán - derül ki a HVG-nek adott írásos válaszból. Ebből azonban csak annyi tudható meg, hogy a járulékforrások módosítását "a fogyasztási szokások megváltozása és a technika fejlődése miatt" tartják indokoltnak, ám a korrekció irányáról és mélységéről nem árultak el részleteket.
Kovács Károly