Alacsony tőke: 5 tipp veszteséges cégeknek

adozona.hu

2008.04.13., 14:12 Frissítve: 2008.04.14., 10:08

Tetszik

Éves könyvvizsgálat során merülhet fel, hogy ha az adott évi veszteség miatt a saját tőke túl alacsonnyá vagy negatívvá válik, szükségessé válhat társasági jogi vagy adómegfontolások miatt a tőkehelyzet rendezése, melynek lehetnek adókövetkezményei.

Társasági jogi szempontból a társaságnak vizsgálnia kell, hogy nem csökkent-e a saját tőke mértéke a
jegyzett tőke fele, illetve 2/3-a (Kft. illetve Zrt. esetén), vagy pedig a törvényi minimális jegyzett tőke mérték alá. Amennyiben igen, a társaság vezető tisztségviselői kötelesek a taggyűlés összehívására, ahol a tagoknak
dönteniük kell a társaság tőkehelyzetének rendezéséről. Alacsony vagy negatív saját tőke esetén
a társaság által felvett nem-banki kölcsönökön elszámolt kamatráfordítás része vagy egésze társasági adóalapnövelő tétel az alultőkésítési szabály következtében.

Tőkeemeléssel a társaság számviteli eredménye nem változik. Amennyiben azonban a társasággal szembeni
követelés elengedésére vagy a társaság tartozásának átvállalására kerül sor, mindkét esetben rendkívüli bevétel
merül fel. A tartozásátvállalással, kötelezettség elengedéssel történő tőkerendezésnek a társaságok által, a tőkehelyzet rendezése érdekében tehető egyes lépések főbb adókövetkezményeit mutatjuk be. Több adókövetkezmény is lehet, amelyek közül az alábbiakban csak néhányat említünk:

1. A kölcsön elengedése és a tartozásátvállalás csak az ügyletet követő évben javítja az alultőkésítés szempontjából figyelembe vehető saját tőke értékét, mivel annak csak az eredménytartalék része, a mérleg szerinti eredmény még nem.

2. A társasági adó alapjának úgy a kölcsön elengedése, mint a tartozásátvállalás miatt elszámolt bevétel
nem része, mert az adózó jogosult annak összegével az adóalapot csökkenteni, amennyiben a kölcsönt elengedő nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak. Ugyanakkor az ún. minimum-adóalapnak
- a rendkívüli bevételként elszámolt - mindkét ügylet a része.

3. A különadó-alapot növeli a kölcsönelengedés, míg az ellenérték nélküli tartozásátvállalás nem.

4.1. 2008. január 1-jétől a kölcsön elengedését ajándékozási illeték terheli. Az illeték mértéke progresszív, általános esetben az elengedett kölcsön összegének 21-40 százaléka, egyszemélyes társaság tulajdonosa által elengedett kölcsön esetén pedig a kölcsön 11-21százaléka. Mivel az illeték megfizetésére a vagyonszerző köteles, így az adóhatóság abban az esetben is megállapíthat illetékfizetési kötelezettséget, ha a követelést külföldi társaság engedi el.

4.2. Kérdéses, hogy tartozásátvállalás esetén keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség, mivel a tartozásátvállalásra nem illik rá az ajándékozási illeték tárgyi hatálya alatt leírt egyik tényállás sem.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.