Adótartozás: jogszerű-e az APEH behajtási módszere?

dr. Marosi Andrea

2008.03.30., 11:01 Frissítve: 2008.04.01., 13:16

Tetszik

A Magyar Követeléskezelő Zrt. az APEH-hel kötött megállapodása értelmében felszámolás alatt álló cégek tagjait szólítja fel a társaság adósságainak megfizetésére. Marosi Andrea, az Adózóna szakértője a módszer jogszerűségét vitatja.

Kik lehetnek a végrehajtók?

A települési önkormányzatok hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben a végrehajtás foganatosítására önkormányzati hatósági társulás hozható létre, pénzkövetelés végrehajtására az önkormányzat az önálló bírósági végrehajtóval szerződést köthet.
Az adóhatósági ügyekben a végrehajtást az első fokon eljáró adóhatóság folytatja le.
A bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait, továbbá egyes okiratokon alapuló követeléseket bírósági végrehajtás útján kell végrehajtani.
Az eljárók:
a) az önálló bírósági végrehajtó,
b) a fővárosi bírósági és a megyei bírósági végrehajtó,
c) az önálló bírósági végrehajtó-helyettes,
d) a megyei bírósági végrehajtó-helyettes,
e) a végrehajtójelölt.

Igaz, hogy az adóhatóság a felszámolás alatt álló szervezetekkel szembeni követelését átruházhatja a Magyar Követeléskezelő Részvénytársaságra. A Zrt. ezekután kérheti a követelése teljesítését, de be nem hajthatja. Végrehajtási jogusultsága ugyanis a törvény értelmében nincs.

Ennek ellenére gyakori, hogy egy beltag, vagy kkt tag felszólító levelet kap a Magyar Követeléskezelő Zrt-től, azzal, hogy a felszámolási eljárásban már törölt cég tagjaként, fizesse meg. Ilyenkor a Zrt. hivatkozik a társasági törvény azon szakaszára, mely szerint, ha a társasági vagyon a nem fedezi a követelést, a cég kötelezettségeiért a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Ez a felszólítás akkor is megérkezik, ha a mögöttes felelősséget az adóhatóság a törvény szabályai szerint nem állapította meg határozatban.

Pedig a gazdasági társaságok tagjait a mögöttes felelősség elve alapján is csak az adóhatóság kötelezheti az adótartozás megfizetésére (2/2004. PJE határozat). A tavalyi évtől a fenti úgynevezett mögöttes felelősséget megállapító határozat hiánya ugyan nem zárja ki a követelés peres vagy nemperes eljárásban történő érvényesítését. Ezért az adóhatóság mögöttes felelősség megállapító határozatának hiányában is érvényesítheti az engedményezett követelés peres vagy nem peres eljárásban, de önmagában az MKK Zrt-t a törvény nem jogosítja fel közvetlen behajtásra.

További problémát vet fel, hogy a pénzügyi jogviszonyra és ebből eredő jogviták elbírálására vonatkozó anyagi és eljárási szabályok nem adnak lehetőséget arra, hogy az adó megfizetésére kötelezendő személy az adózó ellen indult eljárásokban félként eljárjon, illetve, hogy az adózóval szembeni megállapítások ellen jogorvoslati kérelmeket terjesszen elő. Könnyen megeshet az is, hogy a felszámolási eljárásban részt nem vevő személynek tiltakoznia sincsen módja az általa vitatott követelések vonatkozásában. Így például előfordulhat, hogy miután nem vesz részt, a tevékenységet záró adóhatósági vizsgálatban annak következményeit köteles viselni.

Ugyanakkor mivel az adóhatóság jelenti be hitelezői igényét a felszámoló felé, a felszámoló ezt elismeri, és nyilvántartásba veszi. A későbbiekben az adó megfizetésére kötelezett személy adott esetben erről tudomása sincs. Különösen érdekes, amikor az úgynevezett régi társaságoknál, ahol a tőketartozások elévültetését nem kisérték figyelemmel, ezért a késedelmi pótlékok is maradhattak a társaság folyószámláján. A folyószámlát ugyanis nem egyeztetik az adó megfizetésére kötelezett személlyel. Neki „saját” tartozásába beleszólása nincsen.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.