adozona.hu
A szakértő válaszol: előrehozott, külföldi és özvegyi nyugdíj
//test-adozona.hu/archive/20080318_nyugdij_rokkant_ozvegyi
A szakértő válaszol: előrehozott, külföldi és özvegyi nyugdíj
Tetszik
Előrehozott nyugdíj és következményei, nyugdíjigazgatósági adatbetekintés bejelentés ellenőrzéséhez, külföldi és magyar nyugdíj kölcsönhatása, özvegyi és rokkantsági nyugdíj folyosításának körülményei. Olvasóink kérdéseire Molnár László, az Adózóna nyugdíjszakértője, a Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság igazgatója válaszol.
2008-ban azok a nők jogosultak előrehozott öregségi nyugdíjra, akik 1951-ben születtek és 38 év szolgálati idővel rendelkeznek.Valóban 2009. január 1-jétől 2012. december 31-ig a nők előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító korhatára az 59. betöltött életév, valamint legalább 40 év szolgálati idő megléte.Természetesen mindkét esetkörben meg kell szüntetni továbbá a biztosítási jogviszonyt.
A társadalombiztosítás alapelvi szinten védi a megszerzett jogokat. Ennek szellemében, aki előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett, e jogosultságát bármikor érvényesítheti. A kérdésre a válasz: a jogosultság 2008. évi megszerzésre figyelemmel az előrehozott öregségi nyugdíjat a későbbiekben bármikor igénybe veheti.
Az utóbbi két évben vállalkozóként dolgoztam. Februárban hatvanévesen előrehozott öregségi nyugdíjba megyek. Vállalkozást meg kell-e szüntetni, ha vállalkozóként tovább dolgozom? Az utóbbi két év gyengébb eredményeket hozott, mint az előbbi évek, emiatt a nyugdíj összege az utolsó év miatt csökken-e a valorizálás folyamán?
2008. január 1-jétől az előrehozott (62. életévet megelőző) öregségi nyugdíj igénybevételének feltétele a biztosítással járó jogviszony megszüntetése. A vállalkozói körben e kritérium teljesítéséhez nem kell a „vállalkozást megszüntetni”, a jogviszony átalakul kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonnyá. Ezen esetkörben a biztosítási jogviszony megszűnése napjának azt a napot megelőző napot kell tekinteni, amelytől kezdődően a nyugellátást megállapítják.
Az új „valorizálási” szabály valószínűsíthetően kedvezően befolyásolja nyugellátásának összegét. 2008. január 1-je előtti időponttól való pl. 2007. évi nyugdíjmegállapítás esetén az 1988 és 2007 közötti kereseteket úgy kellett valorizálni, hogy az 1988-2003-as időszakban elért keresetek a 2005. évi keresetek szintjére emelkedjenek, a 2004., 2005., 2006. és a 2007. évi keresetek pedig maradtak eredeti összegükben. A 2008-as új szabály szerint viszont az 1988. és 2006. évek közötti keresetek mindegyike a 2007-es keresetek szintjére emelkedik.
Fordulhatunk-e az illetékes nyugdíjfolyósító igazgatósághoz egy 1992 és 1997 közötti jogviszony bejelentésének igazolása céljából?
A társadalombiztosítási nyilvántartásba az érintett személy vagy írásban meghatalmazott képviselője betekinthet, az iratokról másolatot, illetőleg nyilvántartott adatairól felvilágosítást kérhet.A betekintési jog gyakorlása azt is jelenti, hogy az ügyfél a biztosítási jogviszonyairól bármikor tájékozódhat, kérésére tudomására kell hozni, hogy egy adott foglalkoztató bejelentette-e és bejelentése mikortól- meddig történt meg.
Az ügyfél az adatairól személyesen vagy postai úton megküldött levélben kérhet felvilágosítást a lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságtól.A betekintési jog biztosítása, a nyilvántartott okmányok hitelesített másolatának átadása (megküldése) illetékmentes.
Külföldön éltem hosszú ideig, most pedig nyugdíjba mentem (betöltöttem a nyugdíjkorhatárt) és haza is költöztem Magyarországra. A nyugdíjam 3 részből áll:
a. a külföldi állami nyugdíjam,
b. munkám után járó nyugdíjam, amit egy magán-nyugdíjpénztár fizet havonta és a
c. magyarországi éveim utáni nyugdíjrész (ami még nincs megállapítva).
Az "a" és a "b" nyugdíjrész egy külföldi bankszámlára fog befutni. Köteles vagyok-e az egész összeget rendszeresen azonnal "áttenni" egy magyar bankszámlára és arról a számláról "élni" vagy nem? A külföldről kapott nyugdíjakra is azonos rendezés vonatkozik-e, mint a magyar nyugdíjakra? Ha dolgozom a nyugdíjam mellett, az miként befolyásolja a nyugdíjam egészét?
A kérdésekből az feltételezhető, hogy a nyugdíját az Európai Unió, illetve az Európai Gazdasági Térség (EGT) államától vagy hazánkkal kétoldalú szociális biztonsági egyezménnyel rendelkező országtól kapja. A külföldi nyugdíjösszegek vonatkozásában szabadon dönthet arról, hogy hova utaltatja, hol tartja nyugdíját. A magyar nyugdíjrész vonatkozásában dönthet arról, hogy nyugdíját postai úton vagy bankszámlára kéri.
Amennyiben Ön nem Magyarországon élne, úgy akkor lenne jelentősége magyar nyugdíjának utalásánál, hogy EGT tagállamban él, illetve tartózkodik vagy EGT területén kívüli országba kéri nyugdíjának folyósítását.
Az éves rendszeres nyugdíjemelési szabály csak a magyar nyugdíjrészre vonatkozik, a külföldi nyugdíjrészre az azt megállapító ország szabályai érvényesek.
A nyugdíj melletti keresőtevékenység a következők szerint érinti, kizárólagosan a magyar nyugdíjrészt:
2008. január 1-jétől mindazok esetében, akik 62 éves koruk, tehát az általános nyugdíjkorhatár betöltése előtt (!) öregségi nyugdíjasként keresőtevékenységet folytatnak, meghatározott összegű munkajövedelem megszerzése után a saját jogú nyugdíjat szüneteltetni kell. A rendelkezések szerint mindaddig, amíg a nyugdíjas adott évi (járulékalapot képező) keresete nem éri el az un. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér – minimálbér – összegének tizenkétszeresét), keresete mellett a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. E korlátozás megszűnik a 62. életév betöltésekor!
Akik pedig 2007. december 31-én már saját jogú nyugdíjasok, azokra a nyugdíj és a kereset együttes igénybevételére vonatkozó fenti korlátozás csak 2010. január 1-jétől vonatkozik, ha akkor még 62 év alattiak.
Jelenleg állandó özvegyi nyugdíjban részesülök, 35 éves munkaviszonyomat 2007-ben meg kellett szüntetnem, jelenleg munkanélküli vagyok. Amennyiben rokkantsági nyugdíjat igényelnék, és az számomra meg is ítélnék, elveszíteném-e a jelenleg járó állandó baleseti özvegyi nyugdíjamat? Ha elveszíteném, és egy későbbi felülvizsgálat már nem indokolná a rokkantsági nyugdíjat, feléled-e a korábbi özvegyi nyugdíjra való jogosultságom?
A kérdések konkrét megválaszolásához nem áll elegendő információ rendelkezésre, így csak általánosságban lehet tájékoztatást adni.
A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megállapítása esetén az özvegyi nyugdíj mértékében következik be változás. A jelenleg feltételezhetően hatvanszázalékos mértékben folyósított özvegyi nyugdíj helyett, - a saját jogú nyugellátás mellett – harmincszázalékos mértékű özvegyi nyugdíjat kell megállapítani. A rokkantsági nyugdíj esetleges megszűnése esetén elvileg lehetséges a hatvanszázalékos mértékű özvegyi nyugdíjjogosultság feléledése. A konkrét válaszadásért javaslom - a folyósítási törzsszámra való hivatkozással - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság megkeresését.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
