adozona.hu
A leghatékonyabb megoldás a különadó megszüntetése lenne
//test-adozona.hu/archive/20080314_deloitte_ado_teher_jarulek
A leghatékonyabb megoldás a különadó megszüntetése lenne
Az adó- és járulékterhek csökkentésére irányuló javaslatok mindegyike megpróbál bizonyos problémákra választ találni, de nincs közöttük olyan, amelyik minden gondot megoldana, ezért elemeiket vegyíteni kellene - nyilatkozta Oszkó Péter, a Deloitte elnök-vezérigazgatója.
A miniszterelnökkel folytatott csütörtöki egyeztetésen az adószakértők között egyetértés alakult ki abban, hogy az adóterhelés csökkentésére a legegyszerűbb és leghatékonyabb lépés a különadó megszüntetése lenne. Igaz, hogy ez a rendelkezésre álló források jelentős részét felemésztené – mondta Oszkó Péter.
A szolidaritási adó megszüntetése a Deloitte vezetője szerint amellett, hogy javítaná a vállalatok versenyképességét és mérsékelné a lakosság egy részének terheit, az egyszerűsítés irányába mutat (csökkentené az adónemek számát) és segítene a hitelesség visszaállításában is (a különadót deklaráltan átmeneti időre vezették be).
Az adószakértők és tanácsadók nagyjából egyetértettek abban is, hogy a kis, elaprózott lépéseknek nincs sok értelmük, továbbá, hogy a foglalkoztatottak adóztatása körében csak a radikális szerkezetváltás hozhat látható eredményeket, melynek során elsőként az indokolatlan megkülönböztetéseket, kiskapuként használható kedvezményeket kellene felszámolni.
A társasági adóalapot módosító kedvezmények megszüntetését ugyanakkor nagyon meg kellene fontolni Oszkó Péter szerint, mert visszavetheti az eddig motiválni kívánt tevékenységeket, mint a beruházások vagy a kutatás, fejlesztés. Ez nagyon rossz hír lenne a vállalkozásoknak - mondta. A jól célzott kedvezmények eddig elősegítették a versenyképességet - hangsúlyozta a Deloitte vezetője, aki úgy vélekedett: ha ez lenne a forrása a preferált nagyon szűk körű járulékcsökkentésnek, azt nem vennék jó néven azok a cégek, amelyektől az adóbevételek nagy része származik. Ráadásul a preferált megoldás nem jelent érdemi változást, csupán újabb kiskapukat nyit - hívta fel a figyelmet. (A preferált elképzelés szerint a munkáltatók a tíz legalacsonyabb bérű - legfeljebb a minimálbér kétszereséért - foglalkoztatott alkalmazott után a jövő évtől 32 helyett 20-22 százalékos társadalombiztosítási járulékot fizethetnének.)
A másik fontos kérdés a miniszterelnöki találkozón a foglalkoztatás közterheinek csökkentése volt - mondta Oszkó Péter. Az OECD felmérése szerint Magyarországon a második legmagasabb a marginális adóteher (54,4 százalék), ráadásul ez a magas teher egy nagyon szűk adózói rétegre rakódik, ami igazságtalan és a versenyképességet is visszafogja - hívta fel a figyelmet.
Arról Oszkó szerint nem alakult ki egyetértés, hogy ezt milyen technikával lehetne felszámolni. Az irányokban, hangsúlyokban van egyetértés - mondta. Az adószakértő úgy vélekedett: az átlagbér sávjában és afelett az adóterhelés mérséklése szélesítené az adózói kört, mert az adózók a túladóztatás felszámolásával az alacsonyabb kulcs mellett inkább megfizetik az adót, mint vállalják a kockázatokat - mondta egyebek mellett az orosz példára hivatkozva.
Ezzel párhuzamosan a vagyoni típusú adók súlyának növelése sok problémára választ tudna adni az adószakértő szerint: segítene visszaszorítani az adóelkerülést, s ezáltal igazságosabb lenne, mint a jelenlegi jövedelemadó, mert a vagyonosabbak sem tudnának kimenekülni az adófizetés alól. Hétköznapi hátránya ugyanakkor, hogy az érintettek közvetlenül a bőrükön érzik - eltérően a bérükből levont jövedelemadótól vagy az áfától, amelyet az árakban fizetünk meg -, így bevezetése közvetlenül növelheti az adózók politikával szembeni elvárásait, számonkérési hajlandóságát.