adozona.hu
Vagyonosodási vizsgálat: az APEH a családtagoktól is szerződéseket követel
//test-adozona.hu/archive/20080225_vagyonosodas_csalad_vizsgalat_szakerto_AP
Vagyonosodási vizsgálat: az APEH a családtagoktól is szerződéseket követel
A vagyonosodási vizsgálatok során az adóhatóság gyakorlata a házassági vagyonközösség megítélésénél szélsőséges. Előfordul, hogy az adóhivatal házastársak közös bankszámlájának vizsgálatakor csak az egyik felet vizsgálja. És az is, hogy a vagyonközösségben élő családtagoktól egymás közötti írásbeli szerződéseket követel meg a kölcsönadott pénzek igazolására.
Az úgynevezett vagyonosodási vizsgálatok egyik első, hibás, hiteltelen megállapításait generáló hiányossága, hogy már a kérdéssor sem tisztázza az ellenőrzés alá vont adózó családi jogállását. Következményeiben ugyanis nem mindegy, hogy az adózó házastársi, vagy más életközösségben él.
Ennek nemcsak a megélhetési költségeknél, hanem minden egyéb az adózót érintő vagyoni állapot megítélésénél alapvető jelentősége van. A családjogi törvény egyértelműen úgy rendelkezik, hogy a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik.
Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Közös vagyonnak minősül a különvagyonnak az a haszna is, amely a házasság fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit.
A házastársi vagyonközösségnek két elengedhetetlen együttes feltétele van: a házastársi kötelék és a házastársi életközösség. Az időtartam meghatározásakor az együttesen megkívánt feltételek közül a kötelék keletkezésének és megszűnésének az időpontja nem lehet probléma, hiszen erre okirati bizonyítékok állnak rendelkezésre. Azt viszont, hogy a házasság megkötésével az életközösség is létrejött, vélelmezni kell.
Végletes adóhatósági megítélések
Az adóhatóság gyakorlata a házassági vagyonközösség megítélésénél végletes. Előfordul, hogy miután a házastársak közül csak az egyik felet vizsgálják, a másikat egyszerűen nem létezőnek tekintik. Ez különösen problémás olyan esetekben, amikor közös bankszámlára történő befizetéseket egyoldalúan csak a vizsgált adózóra veszik figyelembe, ráadásul a befizető személyétől függetlenül. Ez egyszerűen a családjogi állapot semmibevételét jelenti.
Másik véglet, amikor nem elegendő a vizsgált adózó személyes és felesége írásos nyilatkozata miszerint házastársi vagyonközösségben éltek a vizsgált időszakban, hanem erre vonatkozóan külön megidézik a házastársat, nyilatkozzon arról, ami a törvény szerint eleve vélelmezett.
Külön problémát jelent a családban egy vagyonközösségben élők – élettárs, testvér, nagyszülő – közötti pénzmozgás. Az adóhivatal ugyanis ilyen esetekben is írásbeli szerződéseket követelne meg. A szülő, nagymama és gyermeke, unokája, valamint testvérek között írásbeli szerződéseket követelni viszont nemcsak életszerűtlen, de ellentmond a Polgári és Családjogi Törvény rendelkezéseinek is.
E körben a bírósági gyakorlat is az adott eset valamennyi körülményének gondos vizsgálatával foglal állást. Az érintettek nyilatkozatain, elhangzott kijelentéseken, annak indokain és célján túl ugyanis számos tényező – így a felek személyisége, életvitele, gondolkodásmódja, egymáshoz fűződő kapcsolata, családi hagyományaik stb. – jelentőséggel bírhat.
A család közös gazdálkodása, a családban történő pénzmozgások sok esetben nem definiálhatóak ajándék vagy kölcsön formai struktúrájában. Életszerű, hogy nagyszülő gyermekének, unokájának úgy ad át pénzösszeget, hogy azt nem kell visszafizetnie, ugyanakkor mégis reményét fejezi, hogy ebből majd a későbbiekben a pénzátvevő betegség, öregedés esetén gondoskodik róla.
A családi közösség, amely egymást támogatja, jelenleg Magyarországon a jelen gazdasági helyzetben nagy segítséget nyújt mind a fiatalok életkezdéséhez, mind az idősek ápolásának, ellátásának megoldásához. Napjainkban ez az alapvető, a családon belüli szolidaritásból eredeztethető erkölcsi kötelesség – szerencsére – még működik.
Ha az adóigazgatási eljárás ezt az életszerűséget nem veszi figyelembe, akkor a családi élet olyan hagyományaiba avatkozik bele az adóhatóság, amely a családon belüli elidegenedéshez, és azok széthullásához vezet majd, vagyis a társadalom alapjait támadja meg.