Az osztrák szabadalmi hivatalnak bedőlő cégeknek adót is kell fizetniük

Megosztás Tetszik

Az osztrák Trademark Publisher GmbH magyar cégeknek küldött, a védjegyoltalom meghosszabbítására volatkozó megtévesztő szerződési ajánlatát elfogadókkal kapcsolatban az APEH azt az álláspontot juttatta el az MTI-nek, hogy a 20 százalék áfát is a magyar társaságoknak kell megfizetniük.

Az utóbbi időben az osztrák Trademark Publisher GmbH – amelynek csak a postafiókja és a honlapja ismert – e-mailben küldött ajánlattal kereste meg azokat a magyar cégeket, amelyek védjegyének 10 éves oltalmát a közeljövőben kell meghosszabbítani. A levélben az áll, hogy 176 500 forint befizetésével a cég a saját honlapján 3 évig közzéteszi a fizető magyar társaság védjegyét. Csak az apróbetűs részből tűnik ki, hogy az ajánlat nem öleli fel a védjegy- regisztrációt és nem vezet annak meghosszabbításához. Akik kaptak ilyen levelet - miután tudták, hogy védjegyük oltalmát hamarosan meg kell hosszabbítaniuk - azt hihették, hogy a kapott ajánlat összefügg a hosszabbítással. Az általános szerződési feltételek között szerepel az az apró betűs figyelemfelhívás is, mely szerint "az adó megfizetésére a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany kötelezett". 

Miután az adó nincs nevesítve a szövegben, kevesen gondolnak az áfára. Az APEH sajtó osztályán viszont elmondták: az áfatörvény 140.§ b) pontja értelmében reklámszolgáltatás esetén az adót a szolgáltatást igénybevevő adóalany fizeti, amennyiben a szolgáltatást nyújtó adóalany belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, és lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye sincs belföldön. Így az osztrák reklámszolgáltató általános forgalmi adót nem hárít át, hanem azt az igénybevevő magyar adóalany maga számítja fel a 176 500 forintos adóalapra. A 20 százalékos kulccsal számolt áfát – 35 300 forintot – az adófizetésre kötelezett maga vallja be és számolja el. 

A Magyar Szabadalmi Hivatal honlapján olvasható felhívás szerint "a felkínált adatközlési szolgáltatás, illetve a megjelölt összeg befizetése a Magyar Szabadalmi Hivatal eljárásaira, valamint a megszerzett jogokra semmilyen befolyással nincs, és abból semmiféle, a védjegyekhez fűződő jog nem származik". 

A Magyar Szabadalmi Hivatal megkereste a Gazdasági Versenyhivatalt. A neki küldött levél kiemeli, hogy a Trademark Publisher GmbH ajánlatában a "publikálás az interneten" azt jelenti, hogy a védjegyek egy adatbázisba kerülnek, amelyben korlátozott keresést lehet folytatni. Ez az adatbázis azonban hiányos, illetve maga a keresőfelület is túlságosan egyszerű, ezért védjegyek kutatására alkalmatlan. A kínált szolgáltatásnak gazdasági haszna a szolgáltatást igénybe vevők számára nincs, annak egyedüli előnye csak az ajánlatot tevő cég számára jelentkezik. 

A levél megjegyzi még, hogy a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO), a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (BPHH), valamint Magyarország vonatkozásában a Magyar Szabadalmi Hivatal is biztosít online elérhető, ingyenes, valamennyi érvényes védjegyet tartalmazó adatbázisokat, amelyek kifinomult kutatófelületük útján maradéktalanul alkalmasak a korábbi védjegyek teljes körű, részletes kutatására. 

A Magyar Szabadalmi Hivatal arra kérte a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy az ügyben keresse meg az ilyen kérdésekben hatáskörrel rendelkező osztrák hatóságot, hogy az folytassa le a megfelelő eljárást.