adozona.hu
Montenegró: egykulcsos szja, 9 százalékos társasági adó
//test-adozona.hu/archive/20080204_montenegro_ado_kedvezmeny
Montenegró: egykulcsos szja, 9 százalékos társasági adó
Tetszik
A montenegrói adórendszer két cél szolgál: az egyik az európai integrációs folyamat támogatása a szerkezeti reformok révén, a másik pedig a vállalkozásbarát befektetői környezet feltételeinek megteremtése a szabályozás részletein keresztül.
Alacsony kulcsokkal az adóversenyben
A montenegrói adórendszer – a szerbiaihoz hasonlóan – mindenek előtt az alacsony adószinttel kíván a globális versenyben érvényesülni. Tény és való, hogy az országban érvényes 9 százalékos társasági adókulcsnál nem könnyű alacsonyabbat taláni a kontinensen, és az egykulcsos, és idővel 9 százalékra csökkenő jövedelemadószint is versenyképes Európában, akárcsak a kedvező feltételekkel kecsegtető hozzáadott értékadó.
A montenegrói adórendszert 14 alcsoportba osztja a helyi szabályozás, de versenyképességi szempontból kiemelkedő jelentősége a hozzáadott értékadónak, a vállalati nyereségadónak, a személyi jövedelemadónak és a társadalombiztosítási járuléknak van.
Hozzáadott értékadó
A hozzáadott értékadó 17 százalékos kulcsa is viszonylag alacsonynak tekinthető, főleg, ha figyelembe vesszük a 7 százalékos kedvezményes kulcsot is. A montenegrói hozzáadott értékadóról szóló törvényt uniós direktívák alapján készítették el. A termékek és szolgáltatások adózása a fogyasztás helyén történik, az exporttermékek pedig ebből adódóan mentesek az adófizetési kötelezettség alól. Az importtermékekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a helyi termékekre. Vannak egyes termékek és szolgáltatások, amelyek mentességet kaptak, ilyen a biztosítói és viszontbiztosítói tevékenység, az ingatlanhasznosítás, a pénzügyi szolgáltatás, illetve a szerencsejátékok üzemeltetése.
A hozzáadott értékadót a naptári hónap alapján számolják. A montenegrói törvények értelmében speciális szabályok vonatkoznak a kisvállalkozásokra, az agrártermelőkre, az utazási irodákra, illetve a művészeti alkotások továbbértékesítőire. Kisvállalkozásnak az minősül, amelynek a forgalma 18 ezer euró alatt maradt az utóbbi 12 hónapban, és az a könnyítés vele kapcsolatban, hogy nem köteles regisztrálnia magát a hozzáadott értékadó fizetésre, bár ha mégis megteszi, akkor három évet el kell töltenie a rendszerben. A mezőgazdasági termelők nem fizetnek hozzáadótt értékadót, az utaztatási szektorban dolgozó vállalakozásoknak lehetősége van arra, hogy speciális séma alapján számítsák ki az adófizetési kötelezettségüket, akárcsak a műtárgykereskedelem cégeinek.
Társasági adó
A vállalati nyereségadót Monteengróban mind a rezidens, mind pedig a nem-rezidens jogi személyeknek meg kell fizetni, amennyiben az országban gazdasági tevékenységet végeznek. Az adó alapja a rezidensek számára a Montenegróban, illetve az országon kívül realizált nyereség, míg a nem-rezidensek esetében csak a Montenegróban realizált profitot veszik figyelembe.
Vannak olyan vállalkozások és intézmények, amelyeknek Montenegróban sem kell társasági adót fizetnie, ilyen természetesen a Montenegrói Központi Bank, illetve a montenegrói állami intézmények és alapok, amelyeknek csak azon nyereség után kell adózniuk, amely a piacon értékesített termékekből, illetve szolgáltatásokból adódó bevételekre vezethető vissza.
Nem kell társasági adót fizetnie három éven keresztül azon társaságoknak sem, amelyek fejletlennek minősített megyékben fektetnek be. Az adóalap jelentősen – a bruttó bér és a társadalombiztosítási járulék összegével - csökkenthető abban az esetben, ha a vállalat új munkaerőt vesz fel határozatlan munkaidőre, ez a kedvezmény egy évig érvényes.
Az adókulcs 9 százalékos, az adóösszeg kiszámítása az adózó feladata. Az osztalékra, a kamatnyereségre és a tőkenyereségre külön szabályok vonatkoznak, Az általános adókulcs ezekben az esetekben 15 százalék, de a kamatokat csak 5 százalékos adó terheli. Nem adókötelesek azok a tőkejövedelmek, amelyek részvényeladásból származnak, és 12 hónapon belül újrabefektetésre kerülnek, akárcsak a több mint két éven át tartott részvények eladásából származó profit.
A társasági adót az üzleti évre kell kiszámítani, ami bizonyos speciális esetektől eltekintve a naptári évnek felel meg. Az év vége utáni harmadik hónap végéig kell az adóbevallást elkészíteni, ami a naptári év esetében a következő esztendő március 31-ének felel meg.
Személyi jövedelemadó
Személyi jövedelemadót minden olyan rezidens és nem-rezidens természetes személynek fizetnie kell, aki Montenegró területén adóköteles jövedelemre tesz szert. Rezidensnek az számít, aki legalább 183 napja Montenegró területén tartózkodik, és esetükben mind az országban, mind pedig az azon kívül eső területeken szerzett jövedelem adóköteles. A nem-rezidensek esetében csak az a jövedelem adóköteles, ami az illető montenegrói tevékenységéhez köthető. Nem kell személyi jövedelemadót fizetnie:
- a diplomáciai testlet tagjainak,
- a konzultátusokon dolgozóknak, amennyiben nem monenegrói állampolgárok,
- a nemzetközi szervezetek munkatársainak,
- a tiszteletbeli kozuloknak.
A személyi jövedelemadó Montenegróban egykulcsos rendszerben működik, a ráta pedig folyamatosan csökken. Az idén még az adóalap 15 százalékát kell befizetni személyi jövedelemadóként, jövőre már csak 12 százalékos a kulcs, 2010-ben pedig 9 százalékra csökken a ráta.
Társadalombiztosítási járulék
A kötelező társadalombiztosítási járulék számításának alapja a bruttó jövedelem, ami a nettó jövedelemből, a személyi jövedelemadóból és a kötelező járulékból áll. A munkavállaló fizeti a személyi jöveldelemadót, a nyugdíjpénztári, az egészségbiztosítási, illetve a munkanélküliségi hozzájárulást. A munkaadónak hasonló jogcímeken kell fizetnie, de ezen felül a személyi jövedelemadó összegének 13-15 százalékát is be kell fizetnie.
A munkavállalónak a nyugdíjkasszába a bruttó bér 12 százalékát kell befizetnie, az egészségügyi alapba 7,5 százalék megy, a munkanélküiségi járulék pedig 0,5 százalékos. Ez összesen 20 százalékot tesz ki. A munkaadónak ennél kevesebbet kell fizetnie a 9,6 százalékos, a 6 százalékos és a 0,5 százalékos fizetési kötelezettség összesen a bruttó bér 16,1 százalékának felel meg – ehhez jön hozzá a már említett különadó.
| Járulék típusa | Munkavállaló | Munkaadó | Összesen |
| Nyugdíj | 12 | 9,6 | 21,6 |
| Egészségügyi | 7,5 | 6 | 13,5 |
| Munkanélküli | 0,5 | 0,5 | 1 |
| Összesen | 20 | 16,1 | 36,1 |
Az egyéni vállalkozóknak a munkaadói és a munkavállalói terheket egyszerre kell viselniük, a nyugdíjjárulék esetükben a bruttó bér 21,6 százaléka, az egészségügyi járulék 13,5 százalék, a munkanélküliségi járulék pedig 1 százalék. Az agrártermelőkre külön szabályok vonatkoznak, de ez csak annyiban tér el az egyéni vállalkozókétól, hogy az 1 százalékos munkanélküliségi járulékot nem kell kifizetniük, az adóalap pedig a mindenkori montenegrói átlagbér 50 százaléka.
Kolozsi Pál Péter
NYME KTK Pénzügyi és Számviteli Intézet
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
