adozona.hu
Áfamentesség termékexportnál és pénzügyi ügynöki tevékenységnél
//test-adozona.hu/archive/20080128_afa_mentes_szamla_termekexport_
Áfamentesség termékexportnál és pénzügyi ügynöki tevékenységnél
Tetszik
Pénzügyi ügynöki tevékenységet végzek, adózhatok-e ebben az esetben is áfamentesen, vagy csak közvetlenül a pénzintézetnek adhatok áfa nélküli számlát? Termékexport esetén az általános forgalmi adómentesség milyen vámhatósági dokumentum alapján jár, ha a kiléptető vámhivatal nem Magyarországon van? Igaz-e, hogy a közösségen belüli termékbeszerzésnek semleges a hatása az általános forgalmi adóra, tekintettel arra, hogy a belföldi beszerző ugyanabban a bevallásában tünteti fel fizetendő és levonandó áfaként annak összegét?
Az áfatörvény szerint tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősül a pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő szolgáltatásai. Ezek között már eleve szerepel közvetítés (pénzügyi ügynökösködes), az tehát eleve adómentes ezen jogszabályhely szerint. Ugyanakkor a 2. számú melléklet 25. pontja értelmében a 6. pontban szereplő szolgáltatások közvetítése is adómentes, azaz az SZJ-szám szerint pénzügyi ügynök szolgáltatásának közvetítése is adómentes. Felhívjuk a figyelmet, hogy az Európai Bíróság nemrég meghozott hasonló tárgyú ítéletében is ezzel összhangban hozta meg döntését, amely a hazai szabályozás európai uniós konformitását is jelenti.
Harmadik országos gazdálkodó Magyarországon egy évet meghaladó időtartamban kíván felügyelni építési-szerelési tevékenységet. A harmadik ország és Magyarország között megkötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében a harmadik országos gazdálkodó fióktelepet alapít erre a tevékenységére. Amennyiben a harmadik országos gazdálkodó most fogad el előleget, annak áfáját hogyan kell megítélni?
A fenti esetet alapul véve különbséget kell tennünk két helyzet között: a) amikor a fióktelepet a harmadik országos gazdálkodó már megalapította, illetve b) amikor annak megalapítására még nem került sor. Tekintettel arra, hogy a belföldi adóköteles ügyletekhez tapadó előleg elfogadása már önmagában a pénz kézhez vételével teljesítettnek minősül, azt adókötelesként kell kezelni.
Amennyiben a fióktelepet a harmadik országos gazdálkodó még nem alapította meg, úgy az előleg a harmadik országos gazdálkodó bankszámlájára is teljesíthető, hisz a harmadik országos gazdálkodó belföldi megjelenése a fióktelep, így a harmadik országos gazdálkodónak való teljesítés olyan, mintha a fióktelepnek történne a teljesítés. (A fióktelep és "gazdája" nem különböző jogi személy.) Ebben az esetben bár az áfa-kötelezettség már megkeletkezne a pénz átvételével, ha a fióktelepet a harmadik országos gazdálkodó még nem alapította meg, de az előleget befogadta, áfa-hiányt keletkeztetett még a fióktelep bejelentkezése előtt.
Ezt nyilván a fióktelep orvosolni tudja bejelentkezésekor (hisz akkor a gazdasági tevékenység kezdő időpontjaként rögzítheti az előleg jóváírásának napját), ugyanakkor kétséges, hogy ebben az esetben a számlát befogadó jogosult-e az előlegszámla alapján az áfa levonására. (Fióktelep gazdasági tevékenységet ugyanis csak bejegyzésétől kezdhet, kivéve az EGT országok esetét, ahol már - az előtársaságok mintájára - a regisztráció alatt is folytatható bevételszerzés.)
Amennyiben a fióktelep megalapítását követően kerül sor az előleg átvételére, úgy lényegtelen, hogy az előleget a harmadik országos gazdálkodó külföldi bankszámlájára, illetve a belföldi fióktelep bankszámlájára utalják, adózni mindenképpen a fióktelepnek kell. Ekkor persze - szabályszerű számla birtokában - a számlát befogadó személy oldalán sem merül fel adókockázat.
Termékexport esetén az általános forgalmi adómentesség milyen vámhatósági dokumentum alapján jár, ha a kiléptető vámhivatal nem Magyarországon van?
Amennyiben a terméket nem Magyarországról exportálják, hanem egy másik európai uniós tagországból, úgy az ottani vámhatóság igazolja a végleges kiléptetést a fuvarlevélen, és csak ennek az okmánynak a birtokában igazolhatja a termékértékesítő az általános forgalmi adó (áfa) alóli mentességet. (A magyar vámhatóság ez esetben csak a kiviteli eljárás megindulását igazolhatja, magát a végleges kiléptetést nem.) Azonban a számla szerinti teljesítés időpontja és a közösség területéről történő végleges kiléptetés időpontja között legfeljebb három hónap telhet el. (Pontosabban szólva a számla szerinti teljesítés időpontját követő harmadik hónap utolsó napjáig a kiléptetés [nem a Magyarországról való elszállítás!] tényét igazolni kell.)
Igaz-e, hogy a közösségen belüli termékbeszerzésnek semleges a hatása az általános forgalmi adóra, tekintettel arra, hogy a belföldi beszerző ugyanabban a bevallásában tünteti fel fizetendő és levonandó áfaként annak összegét?
2005. június 24-ig valóban ez a jogszabályi értelmezés volt hatályos. Azóta viszont a belföldi adózó csak abban az esetben válik jogosulttá a fizetendő általános forgalmi adó levonására ugyanabban a bevallásában, ha a közösségi partnere által kiállított, az uniós előírásoknak megfelelő számlája van. Ellenkező esetben a belföldi adózó bevallásában nem tüntetheti fel levonandó adóként a beszerzését terhelő adót, így azt meg kell fizetnie. Csak a levonás feltételeként meghatározott, szabályos uniós áfaszámla birtokában élhet adólevonási joggal. (Vagyis lehet, hogy fizetendő adónk már van, levonható azonban még nincs, mert a számla formailag nem helyes.)
Mi alapján adózik az a magyar állampolgár, aki bérmunkát vállal az EU-ban? Anyagszükségletét ki biztosítja, és milyen jelentéstételi kötelezettsége van a feleknek?
Az adófizetés alapja a bérmunkadíj, ami akkor áfamentes, ha a megrendelő biztosítja a teljes alapanyag-szükségletet, és az elvégzett bérmunkát követően az összes végterméket a megrendelő országába szállítják. Sem a bérmunkára beszállított nyersanyag Magyarországra beérkezését, sem az elkészült végtermék Magyarországról történő elszállítását nem szükséges a hatóságoknak jelenteni, mindazonáltal a végtermék kiszállítását igazoló fuvarokmány az adómentesség igazolásának szükséges feltétele.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
