A vállalategyesülések során szerzett vagyon akár illetékmentes is lehet

Megosztás Tetszik

A napokban fogadta el a Magyar Országgyűlés a tőkeegyesítő társaságok határon átnyúló egyesüléséről szóló törvényét, amellyel eleget tett a mintegy 2 évvel ezelőtt kihirdetett 2005/56/EK irányelv magyar jogrendbe történő átültetésének. Az új törvény adókedvezményeket is jelenthet az érintett cégeknek, ám a tagállamok eltérő szabályozásai miatt hátrányos adókötelezettség is keletkezhet - figyelmeztet a PricewaterhouseCoopers (PwC) e témával kapcsolatos hírlevele.

Eddig a vállalatok egyesülése tradicionálisan csak egy adott tagállamban bejegyzett társaságok között volt lehetséges. Néhány éve azonban az EU egy EK rendelettel lehetővé tette a különböző tagállamokban bejegyzett részvénytársaságok részvételével történő vállalategyesüléseket, de így viszont a társaságok egyike sem tarthatta meg az eredeti cégformáját, kizárólag „Societas Europea” (SE), azaz európai részvénytársaság létrehozataláról dönthettek.

A most elfogadott törvény viszont megteremti annak a lehetőségét, hogy a vállalategyesülés ne csak részvénytársaságok részvételével legyen lehetséges, hanem az EU bármely tagállamaiban bejegyzett bármely cégformába tartozó tőkeegyesítő társaságok is élhessenek ezzel a lehetőséggel. Tehát lehetővé válik, hogy eltérő tagállamokban bejegyzett cégek egyesüljenek, vagy ugyanazon cégcsoport különböző tagországaiban működő leányvállalatai összeolvadjanak. Így a jogutód társaságok a korábbi társaságok vagyontárgyait – például adásvétel útján – adó és illetékkövetkezmények nélkül szerezhetik meg.

A törvény Magyarországon a kft.-re, az rt.-re, az európai részvénytársaságra, és a szövetkezetekre terjed ki.

A határon átnyúló egyesülésekre vonatkozóan a számviteli és az adózási szabályok nem tartalmaznak külön rendelkezéseket, így ezekre elsősorban a belföldi egyesülésekre irányadó szabályok érvényesek, azaz lehetőség van az egyesülés során az eszközök és a kötelezettségek átértékelésére, valamint – meghatározott feltételekkel – az így keletkező nyereség adókötelezettségének halasztására. 

A PwC hírlevelében azonban felhívja a figyelmet, hogy a különböző tagállamok eltérő számviteli és adózási szabályai sajátos problémákat vethetnek fel az egyesülések során, ezért mindenképpen megfelelő körültekintéssel kell kezelni az ilyen ügyleteket. Sajátos helyzetet és esetleg adókötelezettséget is eredményezhet továbbá az egyesülő társaságok könyvvezetési pénznemének eltérése.