adozona.hu
Mikor és kinek mérséklik vagy engedik el az adótartozást?
//test-adozona.hu/archive/20071127_apeh_adotartozas_ingatlanvasarlas_eva_exp
Mikor és kinek mérséklik vagy engedik el az adótartozást?
Hogyan helyesbíthető az evás bevallás? Milyen költségeket lehet levonni az árfolyamnyereség megállapításánál? Kell-e ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni, ha a szülő elad egy ingatlant, s gyermeke nevére vásárol egy másikat? Mikor és kinek mérséklik vagy engedik el az adótartozást? Mit kell tudni a külföldiek harmadik országba irányuló magánexportjáról? Olvasói kérdésekre az APEH válaszolt.
Betéti társaságunk nem kérhette volna az evá-ba történő áttérést, az APEH mégis engedélyezte a 2006-os évre. Maradtunk a kettős könyvelés rendszerében. Mit kell tennünk? Hogyan kell helyesbítenünk a bevallásokat?
Az egyszerűsített vállalkozói adóról (eva) szóló törvény szerint az adózóra az adóévben nem lehet az adóalanyra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni, ha az eva hatálya alá nem jogszerűen jelentkezett be. A kérdésben szereplő bt tehát 2006-ra nem minősül eva-alanynak.
Amennyiben a bevallásait már teljesítette (feltehetően a 0571/EVA számú bevallást adta be 2005-re mint a társasági adó hatálya alól az eva hatálya alá áttérő adózó, a 2006-os evás adóévére pedig a 0643 számú bevallást), akkor azokat az adóhatóság „hibernálja”, a bennük szereplő kötelezettségeket törli; az érintett adóévek, illetve adónemek (jelen esetben társasági adó, általános forgalmi adó) vonatkozásában pedig pótlólagos bevallást kell benyújtani. Felmerülhet az érintett üzleti évek számviteli beszámolóinak ellenőrzése is.
1996-ban Borsodchem részvényt vásároltam tőzsdei ügylet során. A részvényeket 2007-ben a tőzsdei forgalomból kivezették. Mivel nem tudtam őket tőzsdei ügyletben értékesíteni, így az elszámolást a Raiffeisen bank bonyolította le. Kérdésem az lenne, hogy a szja-bevallásál milyen értéket vehetek figyelembe, csak a beszerzési árat, vagy a 2006. augusztusi tőzsdei záróértéket? Milyen költségeket vonhatok le az árfolyamnyereség megállapításánál?
Az értékpapír megszerzésére fordított érték meghatározására csak akkor alkalmazhatja a 2006 augusztus utolsó tőzsdenapjának az adott értékpapírra vonatkozó záró árfolyamát, ha a jövedelem tőzsdei ügyletből származik. Tekintettel arra, hogy a Borsodchem részvényeket kivezették a tőzsdéről, és Ön azokat tőzsdén kívül értékesíti, így a jövedelme árfolyamnyereségből, és nem tőzsdei ügyletből származik, tehát az értékpapír 2006 augusztusi záró árfolyamát, mint megszerzésre fordított összeget nem alkalmazhatja.
Az árfolyamnyereségből származó bevételt kétféle költséggel lehet csökkenteni, az értékpapír megszerzésére fordított értékkel és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségekkel. Az Ön esetében a megszerzésre fordított érték az a vételár, amelyet Ön a tőzsdén az értékpapírért fizetett. Az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségként elsősorban az értékpapír megszerzésével, tartásával és átruházásával összefüggő, igazolt kiadások számolhatóak el. Ilyen a szolgáltató tevékenységének számlával igazolt ellenértéke, így például az értékpapír megszerzésekor, eladásakor fizetett ügyleti díjak, illetve az értékpapír számla vezetésével kapcsolatos díj. Amennyiben olyan számlával igazolt költségei merültek fel, amelyeket a Raiffeisen Bank a jövedelem kiszámításakor nem vett figyelembe, ezeket a költségeit az éves adóbevallásában érvényesítheti.
Kell-e ajándékozási illetéket fizetni abban az esetben, ha édesanyám elad egy ingatlant és a nevemre vásárol egy másikat? Ő ezt lakásszerzési kedvezményként érvényesíteni kívánja adóbevallásában. Illetékfizetési kötelezettség szempontjából ez készpénz- vagy ingatlanajándékozásnak minősül-e, vagy visszterhes vagyonátruházási illetéket kell majd fizetnem?
Amennyiben édesanyja értékesíti ingatlanát és az ebből származó összegből gyermeke nevére vásárol ingatlant, akkor két jogügyletről beszélhetünk, aminek megfelelően kétféle illetékfizetési kötelezettség is van.
Eszerint:
1. lépés: az értékesítésből származó pénzösszeget a gyermek ajándékozás révén megszerzi, tekintettel arra, hogy ebből a pénzösszegből az ő nevére vásárolják meg az ingatlant. Tehát ilyenkor azon pénzösszeg után, amely az ingatlanértékesítésből folyt be - de amelyből az ingatlan megvásárlása történt a gyermek nevére - fennáll a gyermek ajándékozási illetékfizetési kötelezettsége. Ennek mértékéről a törvény rendelkezik: eszerint 18 millió forintig 11 százalék, 18 millió forint feletti rész után, 35 millió forintig 18 százalék, 35 millió forint feletti rész után 21 százalék.
2. lépés: a szóban forgó pénzösszegből ingatlant vásárolnak a gyermek nevére, tehát a vagyonszerző ismét a gyermek lesz, akinek visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetnie az ingatlanvásárlás után; ennek mértékéről a törvény rendelkezik.
Eszerint: lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a lakástulajdon forgalmi értéke. Az illeték mértéke - lakásonként - 4 millió forintig 2 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6 százalék. (Megjegyezzük, hogy lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2 százalékos illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 6 százalék illetéket kell fizetni.)
Azonban adott esetben figyelemmel kell lenni az illeték összegének számításánál az 1990. évi XCIII. törvény. 26. §-ban foglalt illetékmentességekre, illetve illetékkedvezményekre vonatkozó szabályokra is.
Magyarországról származó olyan áruk után, amelyeket az Európai Unión kívüli országokon kívül élők Magyarországról életvitelszerűen az EU-n kívülre kivisznek (magánexport), vissza lehet(ne) igényelni az áfát. Milyen formanyomtatvány kell ehhez, illetve a kitöltött nyomtatványt melyik határon kell lepecsételtetni? (Pl. Svájc esetén a magyar-osztrák, vagy az osztrák-svájci határon?)
Az EU-n kívüli országokban élők magyarországi vásárlásai utáni áfa-visszatérítés alatt feltehetően a külföldi utasok által, előzetes használat nélkül, bontatlan csomagolásban kivitt árucikkek áfatartalmának visszatérítési lehetőségét érti. Erre vonatkozóan jelenleg külön jogszabály, a 221/2001. (XI. 21.) kormányrendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) van hatályban, amely tartalmazza a visszatérítés módját és szabályait.
A visszatérítés lehetősége csak az Unión kívüli azon utasokra vonatkozik, akik állandó lakhelyének vagy tartózkodási helyének országával viszonosság áll fenn e tekintetben, és az utasok csak akkor jogosultak visszatérítésre, ha a terméket meghatározott időtartamon belül, új állapotban, személyi poggyászként végleges rendeltetéssel (Unión kívüli) harmadik országba viszik. Az utas a kormányrendeletben foglalt feltételek fennállása esetén, és az ott meghatározott szabályok szerint jogosult a termék megvásárlásakor felszámított áfa visszatérítésére.
A terméket kísérő számlát és „külföldi utas áfa-visszaigénylő lapja” elnevezésű nyomtatványt azon a határállomáson kell lepecsételtetni, ahol a termék elhagyja az Európai Unió vámterületét. Jelen esetben ez az osztrák-svájci határ.
(A külföldi utas számára adható áfa-visszatérítés alapvető szabályairól az adóhatóság információs füzetet is kibocsátott, mely a honlapján – www.apeh.hu – is megtekinthető.)
Felhívom figyelmét azonban, hogy a fentebb hivatkozott kormányrendelet 2007. december 31-ig alkalmazandó, a külföldi utasok áfa visszatérítését 2008. január 1-jétől az ezen időponttól hatályba lépő általános forgalmi adóról szóló 2007. CXXVII. törvény szabályozza, amely némileg módosított tartalommal rendelkezik a külföldi utasnak visszatéríthető áfa kérdéskörét.
Az APEH-hel szemben tartozásom van. 2007 januárjában tudatlanságom miatt vásároltam egy opcióval terhelt autót. Az autó 900 ezer forintba került, 800 ezer forint hitel van rajta. Az adóhivatal lefoglalta. A fizetésem 33 százalékát már tiltja az APEH. Az autó elvesztésével a munkám is megszűnik, viszont lesz egy plusz hitelem, amit nem tudok fizetni. Lehet méltányosságot kérni?
Amennyiben az adózó adott időre nem tudja egy összegben megfizetni az adót, akkor arra meghatározott esetekben fizetési könnyítés, azaz fizetési halasztás, illetve részletfizetés engedélyezhető.
Így fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség
a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy az elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá
b) átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.
Magánszemély esetében a fizetési könnyítés az említett a) pontban foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egy összegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.
Azonban az előbbiektől függetlenül sem engedélyezhető fizetési könnyítés
a) a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra,
b) a beszedett helyi adóra,
c) a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra.
Az előzőekben foglaltakon túlmenően megjegyezzük, hogy a törvény alapján az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást – a magánszemélyt terhelő járuléktartozás kivételével –, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.
Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez kötheti.