adozona.hu
Amnesztiával fűszerezett adótörvény-módosítások
//test-adozona.hu/archive/20071112_adotorveny_ado_parlament_Deloitte_Oszko_P
Amnesztiával fűszerezett adótörvény-módosítások
Az egyes adótörvények és az (áfa) törvény módosításáról szavazott az Országgyűlés. A parlament által elfogadott adócsomag nem jelent földrengésszerű változásokat, inkább technikai jellegűek a különbségek - kommentálta a törvénycsomagot Oszkó Péter, a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatója.
Előnyös és hátrányos változások |
A parlament által hétfőn elfogadott, 2008-tól hatályos adótörvény módosítások az adózók számára kedvező és hátrányos változásokat egyaránt hoznak. Az összefoglalót itt olvashatja. |
A változás ugyanakkor amnesztiát is ad, ugyanis január 1. és március 31. között is be lehet jelentkezni és az uniós csatlakozásig visszamenőleg rendezni az elmulasztott bevallásokat, amiért nem lehet bírság fizetésére kötelezni az adózót. Ez elsősorban azokat a külföldieket érinti, akik Magyarországon végzett tevékenység után próbáltak áfát visszaigényelni. A Deloitte szerint elképzelhető, hogy ezekre a visszaigénylési kérelmekre egy hullámban kerül sor. A visszaigénylés volumene nem jelent majd nagy költségvetési terhet sem – legalábbis erre utaló jeleket nem lát a könyvizsgáló cég – mondta Oszkó az Adózóna kérdésére.
Az új áfatörvényben könnyítésnek számít a jelenlegi szabályozáshoz képest, hogy jövőre a kifizetett beszerzések előzetesen felszámított adója visszaigényelhető lesz, ha az elszámolandó adó a havi bevallásnál eléri az 1 millió, negyedévesnél a 250 ezer, évesnél az 50 ezer forintot. Ezután a visszaigénylésnél az sem számít korlátozó tényezőnek, ha valaki jogosultan tart vissza egy összeget – mondta Pénzely Márta, a Deloitte adóosztályának áfaszakértője.
Jelentős változásként értékelte még, hogy az ingatlanok bérbeadása és eladása során több lehetőség lesz az áfalevonásra. Jövőre ugyanis a főszabály szerint a bérbeadás és az értékesítés is adómentes ügylet, s az adózó választhat, bérbeadás vagy eladás után igényli vissza az áfát. A választása azonban 5 évig kötelezi majd.
Ugyancsak az ingatlanokat érinti az a változás, hogy az eddigi tízhez képest a jövőben húsz évig kell figyelni, hogy az ingatlant a beszerzéskor feltételezetthez képest hogyan hasznosítják. A korábban levont áfa időarányos korrekcióját pedig nem 10 százalékpontnál nagyobb, hanem legalább 10 ezer forintos eltérésnél kell elvégezni. Pénzely Márta szerint így gyakorlatilag mindig korrigálni kell majd az áfát.
A változtatások hatására bővül a fordított áfafizetésre eső ügyletek köre is: a jövőben az építési szolgáltatások és a felszámolás alatt lévő cégektől 100 ezer forint feletti vásárlás esetén a vevőnek kell befizetnie az áfát. Az eladó nettó árat számláz, a vevő megfizeti az áfát, és eldönti, hogy levonhatja-e. Pénzely Márta szerint ez két kört érint kedvezően, az építési szolgáltatókat és a felszámolás alatt álló cégektől vásárlókat.
A személygépkocsikra vonatkozó szabályokban is van némi változás: bérbe adás esetén az autóbeszerzés áfája most nem vonható le, a bérleti díj áfája viszont igen. A jövőben ez a terhelés megfordul. A bérbeadó levonhatja az áfát, a bérleti díjjal együtt áthárítja a bérlőre, és a jogszabály a bérlőnél tiltja meg az áfa levonását. A változást a szakértő pozitív változásnak értékelte, mert a bérleti díjból sokan most sem vonják le az áfát.
A követeléseket változatlanul tovább lehet vinni a következő időszakra, és abban sincs változás, hogy az áfa visszaigényléséhez a szóban forgó beszerzéseket meg kell fizetni. A levonási jogcímek között sincsenek alapvető változások – nem is lehetnek, az EU egyik, államok közötti rendelkezése miatt – jegyezte meg Pénzely Márta.
A társasági törvény változásai közül Veszprémi István, az adóosztály igazgatója azt a kedvezményt emelte ki, melynek révén a jövőben 16 százalék helyett 10 százalékos adókulccsal adózhatnak a cégek. Ezt a lehetőséget, amelyet jelenleg 5 millió forint adóalapig vehetnek igénybe a vállalkozások, a kormány 50 millióra emelte, amennyiben a cég teljesíti a foglalkoztatásra, a nyereségre és fejlesztési tartalékképzésre vonatkozó feltételeket.
A megmaradt 6 százalék felhasználása azonban kötött: a vállalkozásnak a meg nem fizetett adót beruházásra, hiteltörlesztésre, vagy a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben lévők – munkanélküliek, megváltozott munkaképességűek, pályakezdők – foglalkoztatására szükséges személyi költségekre kell felhasználnia.
A cégeknél több forrás marad a beruházásokra azáltal, hogy az adózás előtti nyereségnek a mostani 25 százalék helyett 50 százalékát lehet elkülöníteni fejlesztésekre. Pozitív módosításként értékelte Veszprémi István azt is, amely a bejelentett részesedés értékesítésén elért árfolyamnyereség adómentességéhez szükséges tartási periódust a mostani 2 évről 1 évre csökkenti.
Szigorításnak értékelte ugyanakkor a transzferár-szabályozás kiterjesztését a természetben adott osztalékra. Eddig az eszközöket ki lehetett vinni nem piaci értéken, ez a kiskapu most bezárul – emelte ki. Veszprémi István a szigorítások között említette azt a változást is, amely – néhány kivételtől eltekintve – minden követelés-elengedést illetékfizetési kötelezettség alá von. Eszerint illetékköteles lesz az a pénzkölcsön is, amelyet később elengednek. Veszprémi szerint ez a szabályozás végtelenül átgondolatlan és még sok vitát generál majd. A szabályozás minden vállalatok közötti transzfert ajándékozási illetékkel sújtana.
Oszkó Péter úgy vélte, a módosítások összességében enyhén pozitívan érintik majd az adózókat. Hangsúlyozta azonban, hogy további fontos változásokra van szükség, mivel az adórendszer jelenleg számos igazságtalanságot, a versenyképességet sértő szabályt tartalmaz. Az adószakértő szerint a vállalkozások adóterhelését csökkenti a 10 százalékos adókulcs határának kiszélesítése, valamint a fejlesztési tartalék szabályozásának változása. A magánszemélyek jövedelmi pozícióját az adójóváírás javítja, érdemi változásnak azonban nem lehet nevezni – mondta Oszkó az MTI-nek.
A hétfői szavazás során elfogadott egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat értelmében a jövedéki adózásban egyszerűsödik az engedélyezési rendszer, az adózás rendjét illetően szűkül az adóhatósághoz bejelentendő adatok köre, s egyszerűsödnek a befizetési szabályok is.
Az eredeti javaslattal ellentétben nem vonják össze az úgynevezett kisadókat. Az elfogadandó törvényjavaslatban értékalapú építményadó szerepelt, mivel nem fogadták el azt a szocialista módosító indítványt, amely továbbra is lehetővé tette volna az önkormányzatok számára, hogy négyzetméter-alapon is kivessék az építményadót. Az önkormányzati bizottság zárószavazás előtti módosító indítványában újból beterjesztette a javaslatot, de a parlament alkotmányügyi bizottságának többsége szerint házszabályellenes volt az ezt felülíró javaslat. Így 2009-től értékalapú lesz az ingatlanadó.
Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosításával 4 millióról 5 millió forintra emelik az alanyi adómentesség értékhatárát, és meghatározzák az új csoportos adóalanyiság szabályait. Az előterjesztés nem változtat az áfakulcsokon, az általános kulcs továbbra is 20 százalék, a kedvezményes mérték 5 százalék marad. Változatlan marad az egyes áruk, szolgáltatások áfakulcsok alá való besorolása is.