Adóteher-növekedést hoz az újév

Megosztás Tetszik

A hétfőn elfogadott adótörvény-módosítások adócsökkentést nem, de még szinten tartást sem ígérnek. A jövő évi változások során az össz adóteher 0,7 százalékkal fog emelkedni. Az adótörvény-módosításokat Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kommentálta.

Hétfőn a parlament megszavazta az adótörvény-módosításokat. Eszerint elfogadták az újrakodifikált áfatörvényt, az értékalapú ingatlanadót, a honatyák rábólintottak az adóbírság drasztikus megemelésére és támogatták azt a javaslatot is, miszerint meghatározott feltételeknek megfelelő vállalkozások 16 százalék helyett 10 százalékos adókulccsal adózhatnak 50 millió forintos éves bevétel alatt. Ellenben a képviselők elkaszálták a kisadók összevonását, az szja sávhatár-módosítását, valamint a banki céltartalékok megadóztatását.


Bár Veres János pénzügyminiszter korábban azt nyilatkozta, hogy az adóemelés kevésbé, sokkal inkább a kiadáscsökkentés jellemzi a változásokat, Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértője szerint az adónövelés a meghatározóbb az államháztartás egyensúlyáért folytatott kormányzati küzdelemben. Véleménye szerint noha a konvergenciaprogramban adócsökkentést ígért a kormány, a jövő évi változások növelik az adóterheket. 


Parragh László, az MKIK elnöke az elfogadott adóváltozásokról úgy nyilatkozott az Adózóna kérdésére, hogy nagyjából az következett be, amire számítani lehetett: nagy változás a költségevetés szempontjából nem történt. Amit viszont továbbra is aggasztónak vél a kereskedelmi kamara elnöke, hogy még mindig nem látszik, mi lesz majd 2009-től a gazdasági növekedés motorja. Egy növekedésorientált programra lenne szükség, amelyhez forrásokat kellene hozzárendelni – jegyezte meg Parragh.


„Számomra a legnagyobb meglepetést az okozta, hogy kizárólag értékalapúvá teszik az építmény- és teleadót. Egyelőre csak ennyit tudunk. Én építményadó-párti vagyok, de véleményem szerint úgy kellene ezt bevezetni, hogy magánszemélyek és vállalkozások tulajdonát egyaránt érintse, előbbi a személyi jövedelemadóból, míg utóbbi az iparűzési adóból vonhassa le” – magyarázta az Adózónának Vámosi-Nagy Szabolcs. A szakember azt is hozzátette, mivel 2009-től dönthetnek emellett az önkormányzatok, így jövőre a kormány – az adószerkezet átalakítása közben – finomíthat a koncepción. „Tulajdonképpen egy új adónem, amelyet nem kompenzálnak semmivel, így egyelőre hiányosnak tűnik az építményadóval kapcsolatos döntés” – mondta.


A három kisadó összevonásának elmaradásával kapcsolatban úgy vélte, ebben a kérdésben a parlament okosabb volt, mint a kormány. „Három olyan adó összevonását tervezték, amelyek esetében hiányzott a közös alap” – hangsúlyozta. Az innovációs járulék alapja az iparűzési adóhoz kapcsolódik (bruttó árrés), a szakképzési hozzájárulás a munkavállalók számától függ, a rehabilitációs járulék pedig a csökkent munkaképességűek alkalmazásától függ. „Ráadásul ezeknek az adóknak nem alanya az a 400 ezer ember, aki egyéni vállalkozóként dolgozik” – mondta az adószakértő, hozzátéve, hogy indokoltnak tartaná 10-12 adó megszüntetését, de ebben az esetben az összevonás nem lett volna szerencsés. Ugyanakkor fontos lépésnek tartja, hogy 5 adó megszüntetéséről is határoztak már.


Parragh László, az MKIK elnöke is jó hírként értékelte, hogy végül a parlament elvetette a kisadók (efeho) összevonását. A szakképzés támogatása terén elindult egy lassú, de pozitív változás, amelyet az efeho javaslata megakasztott volna – mondta el az Adózóna kérdésére. Szerinte az elutasításban nagy szerepet játszott, hogy "a gazdaság összes szereplője" határozott álláspontot képviselt e kérdésben.


Az szja sávhatár-módosítása az E&Y adószakértője szerint nagy segítség lett volna azoknak az átlagjövedelmű adózóknak, akiknél jövedelmük egy része átcsúszik a 36 százalékos sávba, de az SZDSZ végül visszatáncolt korábbi javaslatától, miszerint 1,7 millióról 1,9-re emelkedjen a jövedelmi sávhatár. 


Jó döntésként aposztrofálta Vámosi-Nagy Szabolcs is és Parragh László is a vállalkozásokat érintő változást, miszerint a jövőben nem 5, hanem 50 millió forint adóalapig lenne lehetőség – meghatározott feltételek között – 16 százalék helyett 10 százalékos adókulccsal adózni. Igaz, a feltételek között szerepel, hogy a meg nem fizetett adót beruházásra, hiteltörlesztésre, vagy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők foglalkoztatására kell fordítani. „Ennek technikai feltételeit még nem látom” – fűzte hozzá Vámosi- Nagy.


Parragh szerint a módosítás némileg mérsékli a kisvállalkozások adóterhét, így fontosnak tartja mint olyan eszközt, amely a kisvállalkozások helyzetén javíthat. Hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy az export döntő részét multinacionális vállalatok bonyolítják le, és amikor az ipari termelés illetve az exportdinamika bővülését emlegetjük, a multinacionális vállalatok teljesítményéről beszélünk és nem a kisvállalatokéról – tette hozzá az MKIK elnöke.


A jövő évi költségvetésben 0,7 százalékkal nő az össz adóterhelés, tehát túlteljesül a konvergenciaprogram – foglalta össze Parragh az adótörvények változásának hatását. A kereskedelmi kamara elnöke ugyanakkor megjegyezte, hogy jelenleg a konvergenciaprogramban tervezetthez képest is nagyobb mértékű jövedelemátcsoportosítás folyik, ami a korábbi tervekhez képest több adóbevételhez juttatja a kormányt. Arra viszont egyelőre csak ígéretek szintjén mutatkozik szándék a kormány részéről, hogy ezt a többletbevételt a gazdaságba visszajuttassa, miközben a központi költségvetés kiadása 7 százalékkal nő. Így egyik oldalról növeli a bevételét, a saját mozgásterét bővítve ezzel, a másik oldalról viszont elvonja a lakosság és a gazdaság erőforrásait – vélte az MKIK elnöke. 


Az állami kiadások növekedésére Kóka János is utalt felszólalásában az Európai Kereskedelem Napja alkalmából tartott díjkiosztó rendezvényen. "Ez az a viselkedés, ami bármekkora adóbevételt képes felemészteni" – jelentette ki a gazdasági miniszter. Veres János újságíróknak erre reagálva azt mondta: nem tudja, milyen számokról beszélt Kóka János, a jövő évi költségvetésben általa nem ismert ez a 7 százalékos állami kiadás-növekedés.


Kovács Andrea, Szabó Zsuzsanna