Mindenkit fenyeget az APEH-becslés, ha nincsenek meg régi papírjai

Megosztás Tetszik

A vagyonosodási vizsgálatok során az adózónak gyakran az elévülési idő előtti időszakról is számot kell adnia. A 2001. előtti időszakról azonban még a bankszámlákra vonatkozó igazolásokat is nagyon nehéz beszerezni, a készpénzes vagy bemutatóra szóló betétek igazolása meg szinte lehetetlen. Ki gondolta volna, hogy erre egyszer még szükség lesz?

„Hogyan tudom minden kétséget kizáróan bizonyítani az APEH-nak, hogy a jövedelmem forrásai 1992-2001-ig terjedő időszakban keletkeztek?" – tette fel a kérdést egyik olvasónk, miután az adóhivatal egy tagi kölcsön miatt 2002-2005 közötti időszakra – mint magánszemélynél – adóellenőrzést végzett nála. Az egyik, a 90-es évek elején meglévő bankszámlájáról, illetve egy 1999-es becsődölt tőzsdei befektetéséről az illetékes intézményektől nem tudott igazolást beszerezni. Olvasónk – mint ahogy írta is – nem gondolta, hogy egyszer ezekre a papírokra is szüksége lesz, így nem is őrizte meg őket.

Az említett esetben a banknak 1992 és 1995 között vezetett számlára kellett volna igazolást adnia, ám arra hivatkozva, hogy számítógépes rendszert váltottak azóta, az adatokat nem tárolták. A tőzsdei befektetéséről pedig azért nem sikerült igazolást szereznie, mert az adott portfoliókezelő társaság nyolc évvel ezelőtt becsődölt, s a felszámolóbiztoshoz kerültek a cég papírjai. A felszámolóra pedig a Befektető Védelmi Alapnál (BEVA) már nem emlékeztek.

Így talán jogos a kérdés: ha nem tudja igazolni jövedelmének forrását az adózó, akinek bankszámlája van, akkor mit tehet, aki otthon a párnában, vagy nem nevesített értékpapírban (például bemutatóra szóló betétkönyvben, netán kárpótlási jegyben) tartotta a pénzét? Egyáltalán kérhet az adóhivatal igazolásokat elévülési határidőn (5+1 éven) túl?

A cikket teljes terjedelmében itt olvashatja.