adozona.hu
Az adólevonási jog: fiktív ügyletek és eltűnt számlakibocsátó
//test-adozona.hu/archive/20070914_fiktibv_ugylet_szamlakibocsato
Az adólevonási jog: fiktív ügyletek és eltűnt számlakibocsátó
Tetszik
Mi kell ahhoz, hogy gond nélkül gyakorolhassuk adólevonási jogunkat? Mit jelent a szokásos gondosság az APEH szerint és mit nevez fiktív ügyletnek az adóhatóság? Cikkünkből az is kiderül, hogy van-e tennivalónk, ha számlakibocsátó ismeretlen helyen tartózkodik.
| A láncvizsgálat esete |
| A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletében kimondta, hogy az adóhatóságnak nincs jogszerű lehetősége arra, hogy valós gazdasági esemény esetén, kizárólag a többedik alvállalkozó személyében rejlő ok miatt az éppen ellenőrzött személynél vonja le valamely másik számlakibocsátó magatartásának adójogi következményeit. Tekintettel arra, hogy az adóhatóság ezt a döntést eljárása során nem mindig veszi figyelembe, érdemes ilyen esetben közigazgatási pert kezdeményezni. |
A számlában feltüntetett, áthárított adó levonhatóságát általában nem befolyásolják azok a körülmények, amelyek a számla kibocsátójának róhatók fel. Ez azt jelenti, a vevőn nem lehet számon kérni, hogy az eladó az adóbevallási kötelezettségének vagy adóbefizetési kötelezettségének eleget tett-e, a szükséges hatósági engedélyekkel rendelkezik-e.
Fiktív ügyletek
A fiktív számlákkal kapcsolatban már több irányadó ítéletet hozott a bíróság, az adóhatóság pedig irányelvében határozta meg a fiktív számlák fajtáit. Eszerint a fiktív számlák formailag ugyan megfelelhetnek a törvényi követelményeknek, de tartalmi hiányosságaik vannak.
A következő eseteket határozta meg az APEH:
- a számlakibocsátó nem adóalany
Adóalanynak az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet, aki (amely) jogokat szerezhet és kötelezettséget vállalhat, perelhet, és gazdasági tevékenységet végez.
Ebből következően eltérően alakul a számlakibocsátó minősítése természetes személy, valamint jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén.
A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. A gazdasági társaság a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságaként működhet, de hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet. A vezető tisztségviselők járnak el a gazdasági társaság nevében, de az iratokon és a jogügyletek során jelezni kell, hogy a cég „bejegyzés alatt”, vagyis csak előtársaságról van szó. Az előtársaság gazdasági tevékenységet végezhet, így az adóalanyisága is fennáll, tehát az adókötelezettség mellett adólevonási joga is van.
Nem adóalany a magát társaságként feltüntetett számlakibocsátó, ha a cégbírósághoz bejegyzési kérelmet nem nyújtott be, vagy ha a bejegyzési kérelmét jogerősen elutasították, a cégeljárást jogerős végzéssel megszüntették.
Természetes személy adóalanynak minősül. A bejelentési kötelezettségét elmulasztó, adószámmal nem rendelkező természetes személy által kiállított bizonylat nem minősül hiteles dokumentumnak - így adólevonásra sem jogosít -, ugyanúgy, ahogy a természetes személy által jogosulatlanul kiállított számla sem, amelyen valótlan adószám, tevékenységi kör és egyéni vállalkozói minőség közlésével áthárított adót tüntetnek fel.
- a számlában feltüntetett gazdasági esemény fiktív
Egy termék, szolgáltatás teljesítését igazoló tények, körülmények, bizonylatok (készletnyilvántartások, leltárak, szállítás, tárolás, továbbértékesítés vagy vállalkozási célú felhasználás bizonylatai stb.) alapján állapítható meg, hogy a számlán feltüntetett teljesítés a valóságban megtörtént-e és bizonyítható-e.
A gazdasági esemény fiktív, ha
a) nem történt teljesítés
b) a felek között létrejött szerződés semmis (színlelt, jogszabályba ütközik)
c) a valós gazdasági esemény nem azonos a számlában feltüntetett értékesítéssel, illetve szolgáltatással.
Előfordulhat, hogy a számlán szereplő gazdasági eseményhez képest a valóságban más esemény jött létre. Ekkor az adóhatóság a szerződéseket a valós gazdasági tartalom alapján vizsgálja, és ennek megfelelően állapítja meg a következményeket.
Abban az esetben, ha a gazdasági esemény a számlában feltüntetettel ellentétben csak részben valósult meg, a számla nem hiteles, mivel nem a valóságban megtörtént gazdasági eseményt dokumentálja. Ebben az esetben a tényleges teljesítésnek megfelelően, a számla helyesbítésével korrigálhatóak az adatok.
A teljesítési időpont téves megjelölése azonban nem teszi a számlát fiktívvé. Ez esetben az adólevonás esetleges „idő előttiségét” lehet megállapítani, amely nem azonos a jogosulatlan igényléssel.
- a gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre
ha a megtörtént gazdasági eseményről kiállított számlán szereplő - egyébként adóalanynak minősülő - számlakibocsátó az adott ügyletben nem állt üzleti kapcsolatban a számla címzettjével, vagy a számlát olyan személy állította ki, aki más nevében jogtalanul kötött szerződést, tehát az adott ügyletnél hiányzik az adóalanyiság egyik feltétele, a saját nevében folytatott gazdasági tevékenység.
Az ismeretlen helyen tartózkodó számlakibocsátó esete
Előfordulhat, hogy a számlakibocsátó cégjogi és adójogi értelemben ugyan létező adóalany, de a bejelentett székhelyén, telephelyén nem található, a képviseletére jogosult személy ismeretlen helyen tartózkodik. Ilyen esetben sem beszélhetünk fiktív számlázásról vevő, megrendelő esetében. Az a körülmény, hogy a számlakibocsátó tartózkodási helye ismeretlen és a bejelentett telephelyén tényleges vállalkozási tevékenységet nem folytat, önmagában nem alkalmas annak bizonyítására, hogy a számla adattartalma nem hiteles.
Ha a számlán szereplő terméket tényleg értékesítették, illetve, ha az értékesítést a számlán feltüntetett - adójogi szempontból létező - számlakibocsátó vagy az ő nevében valaki végezte, akkor helye van az adólevonásnak. Ha az adólevonást érvényesíteni kívánó adózó könyvelésének, nyilvántartásának, pénzforgalmának vizsgálata alapján az értékesítés nem vitatható, akkor az áfalevonási-jog érvényesíthető. Ezért rendkívül fontos lehet, egy vizsgálat során az együttműködési kötelezettség keretében minden lehetséges bizonyítékot beszerezni.
A bizonyítékok köre széles lehet: tanúk előállítása, akik az adott jelen voltak, vagy a termék szállítására vonatkozóan - amennyiben portaszolgálat működött - annak feljegyzései, illetve, ha esetlegesen történt videokamerás rögzítés, a felvett videó anyag.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
