Átmenetileg dupla sarc a bankoknak?

Megosztás Tetszik

A Magyar Bankszövetség súlyosan sérelmesnek tartaná a bankszektor szempontjából, ha a társasági adótörvénynek a kockázati céltartalékképzéssel kapcsolatos módosítása elfogadásra kerülne - nyilatkozta Müller János, a szervezet szóvivője.

A 90-es évek elején már felmerült az a javaslat, hogy a bankok által képzett céltartalék az adóalapot növelje, de szakmai szempontok alapján elvetették. Reméljük, hogy a magyar kormány most sem fogja elfogadni - tette hozzá. A bankszövetség felmérést készíttet arról, hogy e téren mi a nemzetközi gyakorlat. Szakértőik úgy tudják, abszolút többségben vannak azok az országok, amelyekben a céltartalékképzés nem növeli a adóalapot.

A módosítási tervekről egyébként a bankszövetség a sajtóból értesült, a Pénzügyminisztériumtól (PM) szerdán kapta meg az adótörvény módosítási javaslatot, amiről a szervezetnek e hét végéig, jövő hét elejéig kell kifejtenie véleményét. Müller János hangsúlyozta: nem tartják korrektnek, hogy a Magyar Bankszövetséget a bankszektort közvetlenül és jelentősen érintő kérdésben ilyen későn vonták be az egyeztetésbe, mert így rendkívül rövid idő áll rendelkezésükre. 

Az intézkedés adóhatása a bankszövetség szerint a 2006. évi mérlegadatok alapján 17-18 milliárd forint lenne (a képzett céltartalék és értékvesztés változás 2006-ban 85,3 milliárd forint volt a bankoknál és a takarékszövetkezeteknél).

Urbán László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese az MTI-nek személyes véleményként elmondta: nincs alapvető problémája azzal, ha a céltartalékképzés nem az adózás előtti, hanem az adózás utáni jövedelemből történik. A problémát abban látja, hogy az eddigi információk szerint lesz egy olyan átmeneti év, amikor nem lehet elszámolni adózás előtti jövedelemből az újonnan képzett céltartalékot, cserébe viszont a felhasználást vagy a felszabadítást sem lehet adóalap-csökkentő tényezőként felhasználni. Ez azt jelentené, hogy abban az évben duplán adóztatják a céltartalékokat, ami egyszeri, óriási jövedelemtöbblethez jutási lehetőség a kormányzat számára. Amennyiben ez így maradna, elfogadhatatlan lenne és elképesztő, csak egy újabb sarc, aminek ez a technikája - mondta. Érdemes lehet megfontolni az áttérést az adózás utáni jövedelemből való céltartalékolásra, az átmenetre azonban fair megoldást kell találni - mondta.

Urbán László szerint az átmeneti szabályokat valószínűleg azért akarják nagyon szigorúan megszabni, hogy ne lehessen taktikázni és előre hozni a tartalékolást. Ezt meg lehet tiltani, megakadályozására különféle megoldások lehetnek, a korábbi évek alapján például valamilyen átlagot lehet számítani, az azonban elfogadhatatlan, ha nincs semmi, ami a másik oldalon kompenzál - hangsúlyozta.

Urbán László úgy véli, az intézkedés 10 milliárd forintot meghaladó plusz adóbevételt jelentene a kormányzat számára a bankszektor szintjén. Ahhoz, hogy az OTP Bankot hogyan érintené, tudni kellene, hogy 2008-ban mekkora lesz a céltartalékképzés, mennyi lesz a felszabadítás, és milyenek lesznek az átmeneti szabályok. Arra van számításunk, hogy az idei számok alapján mekkora hatása lenne, de ez nem jelenti, hogy jövőre is annyi lesz. Több milliárd forintos összegről van szó - tette hozzá.

László Csaba, a KPMG adópartnere, volt pénzügyminiszter az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett: nagyon régi vitáról van szó. A 90-es évek elején az akkor meglehetősen rossz állapotban lévő bankok adózás után tudtak csak céltartalékot képezni. Akkor nagyon jó lépés volt, hogy ez megváltozott - mondta -, a bankkonszolidáció igazolta, hogy ezektől a bankoktól kár volt adót szedni a 90-es évek elején, mert már akkor is bőven mínuszban volt a tőkéjük. Az elmúlt tíz évben azonban nagyon sokat fejlődtek a kockázatkezelési rendszerek, a kontrollmechanizmusok, a felügyeleti rendszer Magyarországon - hívta fel a figyelmet. Tehát az az érv, hogy a veszteséges bankoktól nem szabad a céltartalékon keresztül adót kivenni, valószínűleg már nem állja meg a helyét.

A javaslatnak nyilván költségvetési háttere van, többletbevételt jelent a büdzsének, emögött nagy filozófiát nem biztos, hogy érdemes keresni - mondta. Az biztos, hogy nagyobb ösztönzést jelenthet a bankoknak arra, hogy kevésbé prudensen képezzék meg a céltartalékot, ami a pénzügyi rendszer stabilitása, biztonsága szempontjából vethet fel kérdéseket, de nem hinném, hogy a mai felügyeleti, tulajdonosi kontrollok mellett ez alapvető gondot jelentene - vélekedett.