adozona.hu
Értéknövelő beruházás és evás adókedvezmény
//test-adozona.hu/archive/20070828_adokedvezmeny_bt_adokulcs
Értéknövelő beruházás és evás adókedvezmény
Tetszik
Jár-e adókedvezmény evás vállalkozónak nyugdíjpénztári befizetés után? Két részletben, eltérő adókulccsal kiszámlázott telek, ingatlan értékesítése esetén mi a teendő? Értéknövelő beruházásnak számít-e a víz- és csatornaművek részére fizetett társulati hozzájárulás? Szüneteltetheti-e tevékenységét egy bt.?
Az önkéntes kölcsönös pénztárba és a nyugdíj-előtakarékossági számlára fizetett összeg után – egyéb feltételek teljesítése mellett – akkor lehet az adókedvezményről rendelkezni, ha a magánszemélynek volt összevont adóalapja és fizetett adót az összevont adóalapja után. Az eva nem tartozik az összevont adóalapba, így – ha a főállású evás vállalkozónak nincs más összevonás alá eső jövedelme – akkor nincsen olyan adó, illetve kedvezmény, amelyről rendelkezni lehetne. Így a csak evás bevételt szerző magánszemély nem vehet igénybe kedvezményeket.
Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy 2006-tól az önkéntes kölcsönös pénztárakhoz és a nyugdíj-előtakarékossági számlára történő befizetés esetében már nem beszélhetünk adókedvezményről, mivel ezt az összeget nem közvetlenül a magánszemély kapja, hanem azt a magánszemély önkéntes pénztári vagy nyugdíj-előtakarékossági számláján írják jóvá. Ez azt jelenti, hogy például az önkéntes nyugdíjpénztárak esetén ez az összeg növeli a magánszemély számláján található összeget, de ehhez (adómentesen) a magánszemély csak nyugdíjazása után, nyugdíjszolgáltatásként juthat hozzá.
2. A cégünk 2001-ben vásárolt egy telekingatlant, mely két részben lett kiszámlázva. Az egyik számla a telekingatlant tartalmazza, mely 0 százalékos adókulcsú, a másik számla a hátsó épület és egyéb épület értékesítéseként van feltüntetve és ezt 25 százalékos áfa kulccsal számlázták. A cégünk most szeretné értékesíteni a telket az ingatlannal együtt. Milyen áfa kulcsot alkalmazzunk helyesen? Az ingatlaniroda, az ügyvéd és a könyvelő különböző állásponton vannak.
Az Áfa-törvény szerint a beépítésre szánt terület, építési telek értékesítése nem tartozik a tárgyi adómentes körbe és a kedvezményes adómérték alá sem tartozik, így 20 százalékos adót kell utána fizetni. Az ingatlanon lévő épületekre (hátsó épület, egyéb épület) ugyancsak 20 százalékos adó vonatkozik. Azonban a telek építési telekként való megítélése csak az ingatlan-nyilvántartás alapján lehetséges, a beépítésre szánt területként való minősítést pedig kizárólag az ingatlan fekvése szerinti helyi önkormányzata (főépítész, műszaki osztály) igazolhatja a településrendezési terv alapján.
Ettől eltérő megítélés csak akkor lehet, ha a kérdéses ingatlan lakóingatlannak minősül. Amennyiben a kérdéses ingatlan lakóingatlan, akkor a hozzátartozó földdel együtt tárgyi adómentes az értékesítése, mivel nem az első értékesítéséről van szó.
(Lakóingatlan a lakás céljára létesített, és az ingatlan nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület.)
Tehát lakóingatlan esetén a számlázás során olyan helyzet is előfordulhat, hogy a lakás (családi ház) és a hozzátartozó telek (földterület) tárgyi adómentes lesz, viszont a gazdasági épület értéke 20 százalék áfával növelten lesz kiszámlázva.
3. Ahhoz, hogy maximális gyedet kapjak, szükséges-e 180 napon át járulékot fizetnem? Július elsején járt le az előző gyermekem utáni gyesem, júliusra már megfizettük a járulékokat, és olyan információt kaptunk, hogy elég erre az egy hónapra fizetnem, és akkor ez számít majd az éves átlagkeresetemnek. Tehát elég ez az egy havi, vagy ha nem, akkor meddig fizessem a járulékot?
A gyed ellátás jogosultsági feltételeivel kapcsolatos kérdésekben a regionális egészségbiztosítási pénztár tud felvilágosítást adni.
4. Egy belterületi ingatlan eladásakor értéknövelő beruházás-e a víz- és csatornaművek részére fizetett - csekkel igazolható - társulati hozzájárulás?
A hatályos szabályok szerint az ingatlan átruházása esetén értéknövelő beruházásként a külön jogszabályban meghatározott korszerűsítést és bizonyos korlátokkal az állagmegóvást lehet elszámolni. A korszerűsítés fogalmába beletartozik többek között a víz és csatornaközmű bevezetése. Azaz, ha a víz és csatornaközmű kiépül, és arra az adott ingatlan rákapcsolódik, a rákapcsolódással összefüggő összes költség, többek között a víz- és csatronaművek részére befizetett társulati hozzájárulás is elszámolható értéknövelő beruházásként.
Ugyanakkor, ha az értékesítésig a közműre az ingatlan nem kapcsolódik, akkor az értéknövelő beruházás nem valósul meg, így a társulati hozzájárulás sem számolható el. Az értéknövelő beruházás igazolására a csekken túl a Társulat által kiállított hivatalos okirat, illetve a szerződés is szükséges.
5. 2007 elején alapítottam egy betéti társaságot, de egyelőre nem tudok a céggel foglalkozni, így szeretném a tevékenységet egyelőre felfüggeszteni. Az ügyvédem szerint erre van lehetőségem, az Apeh egyik telefonos szakértője szerint csak az egyéni vállalkozó esetén van erre mód. Mivel egyelőre - 200 000 forint az egyenlegem, érthető módon nem szeretném a bt.-t végleg megszüntetni, hanem később, amikor rendeződnek a dolgaim, szeretnék vele foglalkozni. Szeretném megérdeklődni, hogy valóban van-e lehetőség szüneteltetésre, és ha igen, milyen módon tehetem ezt meg?
Az adózással kapcsolatos jogszabályok nem ismerik a gazdasági társaságok (így a bt.-k) vonatkozásában a tevékenység felfüggesztés (szünetelés) intézményét, így a jogszabályban előírt adókötelezettségeknek ekkor is eleget kell tenni.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
