PwC: a gyógyszertörvény módosításra szorulna

Megosztás Tetszik

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006-os „Gyógyszer-gazdaságossági törvény” kihirdetése óta számos, a törvény értelmezésével kapcsolatos kérdés merült fel. Bár egyes értelmezési kérdések hivatalos álláspontja már ismert, a PricewaterhouseCoopers (PwC) szakemberei úgy vélik ezeket a problémákat csak törvénymódosítással lehet megoldani.

A külföldi illetőségű adóalanyok esetén például nem egyértelmű a befizetési kötelezettség teljesítése. A Gyógyszer-gazdaságossági törvény ugyanis meghatározza, hogy a törvényben meghatározott befizetési kötelezettségek alanya a forgalomba hozatali engedély jogosultja, azonban arra nem tér ki, hogy az adóalany miként tudja teljesíteni befizetési kötelezettségét, ha külföldi illetőségű – hívja fel a figyelmet a PwC adó- és jogi hírlevelében.


A külföldi illetőségű adóalanyok esetében továbbra is kérdéses, hogy milyen módon lehetne figyelembe venni a befizetési kötelezettségeket a kettős adóztatás elkerülését szolgáló egyezmények tekintetében. A törvény ugyanis abból a vélelemből indul ki, hogy a gyógyszer magyarországi forgalmazásából származó anyagi előnyök a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultjánál realizálódnak, miközben az esetek többségében a valóságban a magyarországi forgalmazásból származó nyereséget a vállalatcsoporthoz tartozó más társaság szerzi meg. Ennek következtében azokban az esetekben, amikor nem a külföldi adóalany a tényleges haszonhúzó, az illetősége szerinti államban problémákat okozhat a magyar adó ráfordításként történő elszámolása – mutat rá a PwC. 


További értelmezési problémát vet fel a befizetési, illetve a visszafizetési kötelezettség összegének meghatározása. Ugyan az OEP honlapján már jelent meg iránymutatás a kötelezettségek kiszámítási módjára vonatkozóan, azonban a kiadott számítási módszer számos kérdésre továbbra sem ad választ – jegyzi meg az adótanácsadó cég. Így például az adókötelezettség egészét tekintve lényeges eltéréseket okozhat, hogy a fizetési kötelezettségeket az egyes vállalatok szintjén vagy az egész vállalatcsoport szintjén kell meghatározni. 


Az adatszolgáltatás folyamatával kapcsolatosan felvetődik továbbá, hogy a helytelen adatok miatti téves kötelezettség-teljesítés okán kit sújt szankció. A kötelezettség kiszámításához szükséges adatokat ugyanis az OEP szolgáltatja a társaságok számára, ezért továbbra is kérdéses, hogy amennyiben az adóalany rendelkezésére bocsátott OEP-adatok hibásak, és ennek következtében az adóalany nem megfelelő összeget fizet be, ki viseli ennek következményeit.


A Gyógyszer-gazdaságossági törvény egyes rendelkezéseivel kapcsolatban megalapozott alkotmányossági aggályok is felmerülhetnek. A törvény ugyanis vélhetően több ponton is sérti az arányos közteherviselés elvét, valamint a hiányos, pontatlan szabályozási rend miatt nem teszi lehetővé az adóalanyok számára a jogkövető magatartást.


Az ismertetett problémákkal összefüggésben a PwC szakemberei már többször nyújtott be hivatalos állásfoglalás iránti kérelmeket, ezért egyes értelmezési kérdésekkel kapcsolatban a hivatalos álláspont már ismert. Összességében azonban az említett gondokat jogszabályértelmezés útján nem lehet megoldani, ezért úgy a PwC szakértői úgy gondolják, hogy a törvény több rendelkezése továbbra is módosításra szorul.