A nyugtamegőrzés és az adócsökkentés kapcsolata

Megosztás Tetszik

Az adózatlan gazdaság visszaszorítása minden adózó polgár jól felfogott érdeke. Ha mindenki a törvények szerinti adót és járulékot befizetné, több jutna a társadalom közös költségeire (útra, gátra, iskolára, kórházra stb), vagy - az egy fizetőre eső adó csökkenthetősége révén - a közteher mérsékelhető lenne. Vámosi-Nagy Szabolcs kommentál.

A feketegazdaság kérdése a köz figyelmében áll. Jó néhány - kisebb - lépés serkenteni igyekszik az adózási hajlandóságot, de további intézkedések szükségesek. Ezek között vetődött fel a vásárló nyugtamegőrzési kötelezettségének esetleges törvénybe iktatása, amelynek megsértéséhez bírság kapcsolódna.

A mai szabályok szerint termék vagy szolgáltatás vásárlásakor nyugtát kell kapnia a vásárlónak. Ez általában a pénztárgép nyomtatta „cetli”, vagy kézinyugta esetén egy kék cédula. A pénztárgépben feketedoboz működik, a sorszámozott nyugtatömbnek pedig másolata van. A rendelkezés célja, hogy az eladó az így kapott bevételt könyvelje le és adózzon utána. Ha nem ad nyugtát, komoly bírsággal, bizonyos esetekben az üzlet ideiglenes bezárásával számolhat a vétkes.

A tapasztalatok szerint a nyugtaadási kötelezettség hézagosan működik. Az adóhivatal nemrég közzétett jelentése olyan balatoni ellenőrzési akcióról számolt be, ahol minden második alkalommal „elfelejtettek” bizonylatot adni. Ez a jelenség a modern adórendszer huszadik évében katasztrofális, egyben magyarázatul is szolgál arra, hogy a kisvállalkozók miért vallanak az alkalmazottakhoz képest fele jövedelmet.

Más lenne a helyzet, ha a vevő kérné a nyugtát. Minden ügylet mellé nem állítható ellenőr, az a jó, ha a rendszer maga kényszerít a jogkövető magatartásra. Magyarországon azonban a vásárló nem kéri el a nyugtát. Részben azért, mert ennek hagyományai vannak, részben azért, mert nem tudatosul a társadalomban az adóeltitkolás következménye.

Mi lenne, ha a törvény kötelezné erre a vevőt? Elképzelhető, hogy a polgárok többsége tulajdonképpen feljogosítva érezné magát ilyenkor a nyugta kérésére. Ha a dohányzás elleni törvény hatásait nézzük – ahol a nemdohányos a jogaira hivatkozik – bizony életrevalónak tűnik az ötlet. Olaszországban hosszú évekig érvényesült az az előírás, hogy a vásárlás helyszínétől számított 200 méteren belül a vevőnek fel kellett tudni mutatnia a nyugtát, különben megbírságolták. Egyik kollégám turistaként át is esett ilyen ellenőrzésen. Tudomásom szerint azonban ezt a törvényt két-három éve hatályon kívül helyezték. 


Gondoljunk végig egy ilyen ellenőrzést. Az ember kijön a boltból, s az adóellenőr kotorászik a szatyrában? Mi van, ha otthonról hoz magával valamit? Azt hiszem, a magyar jogfelfogásban bizony ez az alkotmányos jogokat (pl. magántitok) sértené, s bármennyire célszerű lenne egy ilyen megoldás, aligha bírna ki egy esetleges alkotmánybírósági próbát.


Talán javítható az adózási morál a lakosság felvilágosításával, esetleg érdekeltségének megteremtésével. Egyes dél-amerikai országoknál az elkért nyugta nyeremény-sorsolásban történő részvételt biztosít. Korábban ennek hazai megvalósíthatóságát is kidolgozták - szakértői szinten. Ki tudja, miért nem valósult meg, hiszen a költségeket nyilván fedezték volna az ennek nyomán emelkedő adóbefizetések.