Vámosi-Nagy: "Maszatolás vagy érdemi változás lesz az ingatlanadó?"

dr. Vámosi-Nagy Szabolcs

2007.07.17., 14:14 Frissítve: 2007.07.17., 14:12

Tetszik

A közelmúltban a kormányzati erők koalíciós megállapodást kötöttek - többek között - az adórendszer módosításáról. Az írott szöveg szerint az értékalapú ingatlanadót 2008. január 1-jén hatályba kell léptetni, a vonatkozó jogszabály tervezeteket 2007. szeptember 30-ig előkészítik.
A megegyezés nyilvánosságra hozatalát követően azonban egymással ellentmondó nyilatkozatok láttak napvilágot. Vámosi-Nagy Szabolcs kommentálta az ingatlanadó bevezetése körül kialakult zűrzavart.

- 2008. január 1. vagy 2009. legyen a bevezetés időpontja
- Általános értékalapú ingatlanadó lesz, vagyis az adófizetési kötelezettség nem függ attól, hogy az ingatlan melyik településen található. (Mindenütt be kell vezetni.)
- Az önkormányzat dönti el, hogy bevezeti (ebben az esetben mégis attól függ az adókötelezettség, hogy melyik településen van).
- Csupán a meglévő helyi adókat vonják egybe, más nem változik.
- A luxusadó 100 millió forintos határát csökkentik 50 millió forintra, más nem lesz.
- Nem lesz semmi, mert a nagyobbik frakció támogatása erősen kérdéses.

Nem tudjuk mi lesz! Maszatolás vagy érdemi adószerkezet-módosítás? Húsba vágó, a társadalom egészét érintő kérdésről van szó, ahol a társadalom-irányítás felelős szempontjai természetszerűleg felülírják (itt is) az adószakmai érveket. Csupán remélhetjük, hogy belátható időn belül körvonalazódik a cél, hiszen addig csak feleslegesen irritálja a közvéleményt.

Egy komolyabb lépéshez nemcsak az adminisztratív előkészítéshez kell megfelelő időt biztosítani, hanem a tájékoztatáshoz, a meggyőzéshez is kellő eszköztárat kell bevetni. Az biztos, hogy az egymásnak ellentmondó, kapkodást sugárzó információk csupán a nyugtalanság fokozódására jó, s kifejezetten ellene hat egy esetleges társadalmi megértésnek (hadd ne mondjam: közmegegyezésnek).

A korszerű adórendszerekben a vagyoni típusú adók az összes adóbevétel 8-10 százalékát adják. A mi rendszerünkben ez talán 2 százalék. A helyi adón belül az építményadó, a telekadó, a magánszemélyek kommunális adója, az üdülőtulajdonhoz kapcsolódó idegenforgalmi adó, a lényegében nem működő luxusadó, esetleg a gépjárműadó nevezhető klasszikus értelemben vett vagyonadónak (az illeték a vagyonszerzéshez tapadó, egyszeri forgalmi adó).

Az építményadó alapja - ha az önkormányzat egyáltalán bevezette - lehet korrigált forgalmi érték, avagy terület-nagyság alapú. Két-három települést kivéve, ahol alkalmaznak építményadót, ott a négyzetméter az adó alapja. Az ingatlan nagysága és értéke közötti kapcsolat azonban ritkán közvetlen. Inkább olyan mértékben áttételes, hogy a vagyon valóságos értékéhez vajmi kevés köze van, s így csak formálisan tekinthető vagyonadónak.

A magyar adórendszer szerkezeti korszerűsítésének iránya lehet a jövedelmi (nyereség) adók egy részének vagyoni adóvá történő átalakítása. Az építményadó erre jó lehetőséget kínál, hiszen az ingatlan mozdíthatatlan, látható, regisztrált. Az adó-átcsoportosítás egyszerű módszerrel megoldható azzal, hogy az értékalapú megfizetett ingatlanadó levonható a személyi jövedelemadóból (magánszemély tulajdonos) vagy az iparűzési adóból (vállalkozás tulajdonánál).

Viszonylag széleskörű méltányossági jogkör biztosításával pedig kezelhetők a neuralgikus esetek (pl. nyugdíjas, aki nem fizet szja-t), adott esetben még minimális értékű ingatlanok tulajdonostól függetlenül mentesíthetők is az adó alól, mivel az adókivetés költsége nagyobb, mint a befolyó adó összege. Az érték-megállapítás egyszerűsített technikája kimunkált a luxusadónál (övezet, állag, stb.).

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.