adozona.hu
Elmaradt magánnyugdíj-pénztári befizetés, elkésett kérelem
//test-adozona.hu/archive/20070702_illetek_gyes_jarulek_magannyugdij
Elmaradt magánnyugdíj-pénztári befizetés, elkésett kérelem
Tetszik
Mikor utalja az adóvisszatérítést az APEH? Mi tehetek, ha a cég, amelynél dolgozom nem fizeti a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat? GYES melletti főállásban milyen járulékokat kell fizetni? Mit tehetek, ha későn értesítem az APEH-et: illetékmentességet kérek? Munkahelyet váltok, a köztes időben kell-e egészségügyi járulékot fizetnem?
1., Vásároltam egy építési teleket a tavalyi évben, amelyiken már áll a kész ház, 2 héten belül befejezem az építkezést. A vásárlás után pár hónappal – bár még nem kaptam semmit az APEH-től – küldtem egy nyilatkozatot, hogy 4 éven belül építkezem, ezért illeték megfizetésétől tekintsenek el. Ez novemberben volt, tegnapi nap kaptam egy levelet az APEH-től, hogy ők értesítettek engem a tavalyi évben, amire nem reagáltam. A nyilatkozatom pedig 10 nappal az illeték kiszabásának jogerőre emelkedése után érkezett meg hozzájuk, így be kell fizetnem az illetéket. Milyen lehetőségeim vannak?
Javasoljuk a kérdezőnek, hogy a nyilatkozat postára adását igazoló dokumentumokkal (tértivevény, ajánlott feladóvevény) keresse fel az adóhatóságot. Ha az adózó igazolni tudja, hogy időben megküldte nyilatkozatát, úgy az adóhivatal megállapíthatja, hogy a kiadott határozat jogszabálysértő, és azt módosítja vagy visszavonja.
Amennyiben ez az eljárás nem vezet eredményre, vagyis az adóhivatal elutasítja az Ön kérelmét, akkor kérelmet nyújthat be az adóhatóság felettes szervénél, s ebben hivatkozhat arra, hogy a határozat jogsértő. Az eljárás eredményeként a felettes adóhatóság a határozatot megváltoztatja, megsemmisíti, avagy - ha szükséges - új eljárás lefolytatását rendeli el, esetleg az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja.
2., A cég, amelynél dolgozom múlt év szeptemberétől nem fizeti a magánnyugdíj-pénztári tagságomat. Már jött az APEH-től egy tájékoztató levél hogy a behajtást megkezdték, de azóta egyelőre semmi változás. Mi a garancia arra, hogy be is tudják majd rajta hajtani? Ha nem, akkor mi történik a hiányzó összeggel, amit fizetnie kellett volna? Azt megtudhatom, hogy nem áll-e végelszámolás alatt a cég, amelyiknek dolgozom? Lehetséges hogy nem is vagyok bejelentve, erről kaptam volna értesítést, ha így van?
Az APEH a végrehajtást a nyugdíjpénztár megkeresésére folytatja, az eljárás megindításáról, annak eredményéről csak a nyugdíjpénztárt tájékoztatja, a pénztár tagját nem.
A behajtás sikerére nincs garancia. A végrehajtás sikertelenségéről az adóhatóság közvetlenül a magán-nyugdíjpénztárat értesíti. Ilyen esetben a tagnak polgári jogi követelése lehet a munkáltatójával szemben a tőle levont, de a pénztárnak be nem fizetett tagdíj összegre.
Azt, hogy a cég végelszámolás vagy felszámolás alá került-e, a nyugdíjpénztár is tudja, és ha ez történt, a céggel szembeni hitelezői igényt neki kell bejelentenie a végelszámolónak (felszámolónak). Az állami adóhatóság azonban az adótitok miatt a cégre vonatkozóan felvilágosítást nem adhat.
A magánszemély arról, hogy " nincs bejelentve" külön értesítést nem kap, de arra van lehetősége, hogy a biztosítási jogviszonyával kapcsolatban, például az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál tájékozódjon.
3., A heti 36 órát meghaladó munkaviszonya mellett evás vállalkozó jelenleg GYES-en van. Vállalhat-e mellette a vállalkozásában személyes közreműködést? (könyvelő irodát működtet, itt végezne könyvelést,adótanácsadást) Milyen járulék fizetési kötelezettsége keletkezne? Ha ez idő alatt jövedelmet nem venne ki a vállalkozásából, ez hogy befolyásolná a járulékfizetési kötelezettségét?
A GYES melletti munkavégzésnek nincs akadálya, így egyéni vállalkozás is folytatható. Abban az esetben, ha munkaviszonyában jelenleg GYES-en van, azaz nem dolgozik tényleges heti 36 órát, és a vállalkozói tevékenységet személyesen folytatatja, főfoglalkozású egyéni vállalkozónak fog minősülni. Mint a tevékenységét személyesen folytató főfoglalkozású egyéni vállalkozó 29 százalékos társadalombiztosítási, 8,5 százalékos nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tag esetében 0,5 százalék nyugdíjjárulék és 8 százalék tagdíj) valamint 4 százalék természetbeni és 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére lesz köteles.
A járulékokat havonta 131 000 forint minimum-járulék alap után kell megfizetni. Abban az esetben, ha a tényleges jövedelme a minimum-járulékalap összegét nem éri el - a bevallásában tett bejelentése alapján - a járulékokat (tagdíjat) a tényleges jövedelem, de legalább minimálbér alapul vételével kell megfizetnie.
4., Május 3-án megszűnt a munkaviszonyom, a következő munkahelyemen viszont csak július 1-től alkalmaznak. A köztes időszakra kell-e nyugdíjjárulékot illetve egészségügyi járulékot fizetnem magam után (ha igen, akkor ezt milyen összeg után, és milyen módon kell, hogy megtegyem)?
A munkaviszonyának megszűnését követően az újabb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya (pl. munkaviszony) kezdetéig nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett.
Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a munkaviszony megszűnését követő további 45 napig fennmarad. Ha a megszűnt munkaviszonya 45 napnál rövidebb volt, akkor a megszűnést követően az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság ezzel az időtartammal hosszabbodik meg.
Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszűnését követő naptól az újabb munkaviszony létesítésig - amennyiben belföldinek minősül és egyéb jogcímen nem jogosult egészségügyi szolgáltatás igénybevételére - 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles. A jogszabály az egészségügyi szolgáltatási járulék alapjául a minimálbért (2007. évben havi 65 500 forintot) határozza meg.
Ebben az esetben az állami adóhatóság felé a fizetési kötelezettségre vonatkozóan bejelentési kötelezettsége van, mely bejelentést a 07T1011-es számú adatlapon kell megtenni.
5., Idén kapok adó-visszatérítést? Ezt milyen gyorsan, mennyi idő múlva fogja nekem küldeni az APEH? Van-e egyáltalán határideje ennek?
Az adóhatóság a visszatérítendő személyi jövedelemadót a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban március 1-jétől utalja ki. A főszabálytól eltérés, hogy amennyiben a bevallás kijavítására van szükség, vagy amennyiben az ellenőrzést az adózó akadályozza, akkor a 30 napos határidő a kijavítástól, az akadály megszűnésétől számítandó. Abban az esetben, ha a magánszemély adóhatósági adómegállapítást kért, az adóhatóság a visszatérítendő adót június 20-áig köteles kiutalni.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
