Mi után adózik a nyugdíjas munkavállaló?

Szabó Zsuzsanna

2007.06.20., 06:50 Frissítve: 2008.01.29., 22:24

Tetszik

A nyugdíj melletti munkavállalás adózásával kapcsolatban az utóbbi időben érkezett olvasói kérdésekre igyekszünk választ adni. Összefoglaljuk, hogyan kell bevallást készíteni a nyugdíj mellett szerzett jövedelemről, és kitérünk a 2008-ban várható változásokra is.

A nyugdíjából csak annak kell adóznia, aki kiegészítő tevékenységet űz, vagyis munkát vállal. A nyugdíj ugyanis adóterhet nem viselő járandóság, azaz önmagában (ha más jövedelem nincs) nem adózik, így adóbevallást sem kell beadni róla – közölte az adóhivatal munkatársa az Adózóna kérdésére.

Munkavállalás esetén azonban a bevalláson a kiegészítő kereset mellett a nyugdíjat is fel kell tüntetni. Ebben az esetben az adóalapot a nyugdíj és a szerzett jövedelem együttesen adják. A személyi jövedelemadót (szja) a két jövedelem összege alapján az szja-táblában megadott kulcs szerint kell kiszámítani, de az így kiszámított adót csökkenti a nyugdíj összegének adótábla szerinti adója, vagyis ezt le kell vonni a kiszámított adóösszegből.

Mivel az szja-tábla 1 700 000 forintnál vált 18-ról 36 százalékos kulcsra, a nyugdíj plusz a kereset összevont összege 1 700 000 forintos éves jövedelemszintig 18 százalékos kulccsal, a maradék pedig 36 százalékos kulcs szerint adózik. Ha valakinek a nyugdíja például évi 1 400 000 forint , és emellett még 500 ezer forintos éves jövedelme van, az adóalapja 1 900 ezer forint lesz. Ebből az 1 400 000 plusz az 500 ezer forintból 300 ezer (vagyis összesen 1 700 000 forint) 18 százalékos kulcs szerint , a maradék 200 ezer forint pedig 36 százalékos kulccsal adózik. A végleges, befizetendő adóösszeg úgy jön ki, ha az így kiszámított adóból levonjuk az 1 400 000 forint, vagyis a nyugdíj összegének 18 százalékát.

Emellett azonban még járulékfizetési kötelezettség is terheli a munkát vállaló nyugdíjast. Április 1-jétől ugyanis már nemcsak a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell megfizetnie a bére után, hanem a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot is.

Némi ellentételezést jelenthet azonban, hogy a járulékfizetéssel további „nyugdíjjogokat” lehet szerezni. Így minden munkában eltöltött nyugdíjas év – az éves rendszeres emelésen felül – a járulékalapot képező kereset 0,4 százalékával növeli a nyugdíj összegét.

A jövő évtől azonban újabb változások várhatók. A 62 évesnél fiatalabb munkát vállaló nyugdíjasok esetében életbe lép egy korlátozó szabály, amely a 62. életév betöltésekor veszti érvényét. Eszerint a munkát vállaló nyugdíjasnak attól a hónaptól kezdve, amikortól az adott évi keresete meghaladja az év első napján érvényben lévő minimálbér éves „keretét“ (a havi bér tizenkétszeresét), le kell mondania a nyugdíjáról az adott év végéig.

Mindaddig tehát, amíg az adott évi keresete e jövedelemszinten belül marad, korlátozás nélkül felveheti a nyugdíját. Ahogy azonban túllépi a „keretet”, a következő hónaptól az év végéig „szüneteltetnie” kell a nyugdíj felvételét. Ha a keretösszeget éppen decemberben lépi túl, akkor a decemberi nyugdíjat vissza kell fizetnie.

Mindez azokra vonatkozik, akik 2007. december 31. után mennek nyugdíjba. Az ekkor már saját jogú nyugdíjasok „türelmi időt” kapnak, esetükben ez a szabály 2010. január 1-jétől lép életbe, és csak abban az esetben, ha akkor még nem múltak el 62 évesek.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.