hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Külföldön szerzett jövedelem magyarországi adózása

  • Vágyi Ferenc Róbert

Mennyit kell adózni Magyarországon eladott ingatlan árából külföldön vásárolt lakás után?  EU-s országokban keresett jövedelmet kell-e szerepeltetni a magyar szja-bevallásban? Külföldön bejegyzett cég magyar alkalmazottja hogyan adózik? Olvasóink kérdéseire Vágyi Ferenc Róbert, a MOKLASZ alelnöke válaszolt.

1. Amennyiben  Magyarországon eladok egy lakóingatlant, és a vételárból külföldön (eu-n belül) veszek egy másik lakóingatlant, keletkezik-e, és ha igen, milyen mértékű adófizetési kötelezettségem?

1. A magyarországi ingatlan értékesítéséből származó jövedelem után – feltételezve, hogy magánszemélyről van szó – 25 százalék személyi jövedelemadót kell megfizetni. A fizetendő adót nem kell megfizetni, ha úgynevezett lakáscélú kedvezményt vesz igénybe az adóbevallás benyújtására előírt határidőig. Lakáscélú kedvezménynek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a belföldön fekvő lakás, lakóingatlan megvásárlása, építtetése. Ennek határideje a jövedelem megszerzésének időpontját megelőző 12 hónap, vagy az azt követő 60 hónap. A jogszabály alapján csak a belföldön fekvő lakás, lakóingatlan megszerzésére vonatkozik a lakáscélú kedvezmény igénybevételi lehetősége, ezért az Ön által vásárolt, külföldön fekvő ingatlan alapján Ön nem jogosult ezt igénybe venni.

Tehát az értékesítés jövedelme (eladási ár csökkentve a szerzés és az értéknövelő beruházások számlával igazolt költségeivel, valamint évek számától függő további kedvezményekkel) után meg kell fizetnie a 25 százalék adót. Amennyiben az Ön ingatlanértékesítése kimerítené a rendszeresség vagy az üzletszerűség fogalmát, úgy Ön még az általános forgalmi adó alanyává is válna, s ott is adófizetési, de legalábbis számla-kibocsátási  kötelezettsége keletkezhetne a lakóingatlan használt vagy új jellegétől függően.

2. Tavaly novembertől munkahelyet váltottam, szlovén céghez helyezkedtem el, és nem tudom, az adóbevallásnál hol kell feltüntetni a két havi szlovén fizetést, egyáltalán fel kell-e tüntetni, mivel az adott országban leadóztam ezt a jövedelmet.

2. Ha valakinek Szlovéniában és Magyarországon is keletkezett munkabér jellegű (ún. nem önálló) jövedelme, úgy köteles azt Magyarországon adóbevallást adnia, amelyben minden jövedelméről (ezt hívják ún. világjövedelemnek) számot kell adnia (beleértve a szlovén jövedelmet is). Azonban ezután már Szlovéniában adózott, ezért a magyar szja törvény adóterhet nem viselő járandóságként kezeli a szlovén jövedelmet, amit a 0653-as bevallás 17. sorában kell feltüntetni. De az erre jutó adót nem kell megfizetni. Azonban a magyar jövedelmet – esetlegesen – feljebb tolhatja a magasabb adósávba, hiszen a szlovén jövedelem is része lesz az összevonandó jövedelemnek. Abban az évben, amikor már csak Szlovéniában keletkezik – és az egyezmény szerint ott adóköteles – jövedelme, akkor erről az évről Magyarországon adóbevallást  sem kell beadnia.

3. Fiam 2006.szeptembertől Olaszországban vállalt munkát egy ottani cégnél, ahol hivatalosan bejelentve foglalkoztatják. Olaszországi jövedelme után ott adózott. Kell-e a magyar SZJA bevallásában szerepeltetni a korábbi magyar jövedelme mellett az olaszországi jövedelmet és levont adót is, és ha igen, az SZJA bevallás melyik sorában ? Szeretnénk szabályosan elkészíteni a bevallást, hogyan kezdjünk hozzá?

3. Amennyiben az Ön gyermekének van magyarországi jövedelme is, s ezért  személyi jövedelemadó bevallás benyújtására kötelezett Magyarországon, akkor az Olaszországból származó munkaviszonyból származó jövedelmét adóterhet nem viselő járandóságként be kell vallania a 0653-as bevallás 17. sorában, de az Olaszországból származó jövedelemre jutó adó összegét nem kell megfizetni. Viszont a magyarországi, összevonás alá eső jövedelmét magasabb adósávba tolhatja a külföldi jövedelem.
Abban az évben, amikor már csak Olaszországban keletkezik – és az egyezmény szerint ott adóköteles – jövedelme, akkor erről az évről Magyarországon adóbevallást  sem kell már beadnia.

4. Tavaly  a gyermekem 7 hónapot dolgozott itthon, majd augusztustól
legálisan, letelepedési és munkavállalási engedéllyel Hollandiában
dolgozik. Márciusban benyújtotta a magyarországi jövedelme alapján az szja-t, Hollandiában pedig szintén adóbevallást adott be az ottani törvények szerint. Eddig azt hittem minden rendben van, mivel mind Magyarországon, mind Hollandiában befizette az adókat. Most értesültünk arról, hogy a külföldi keresetét is be kell számítani és Magyarországon is adót kell fizetni utána. Mióta Hollandiában dolgozik itthon semmi jövedelme nem volt. Mi a teendő ebben az esetben? Ebben az esetben nincs szó kettős adóztatásról? Van-e valamilyen jogszabály vagy megoldás a fenti esetre? Nem értjük miért kell összevonni azt a jövedelmet, ami nem is került Magyarországra.

4. A Hollandiából származó munkajövedelemre is hasonló szabályok vonatkoznak, mint a más államból származókra, melyekkel Magyarország egyezményt kötött. Tehát valóban be kell vallani most a holland – Magyarországon adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő – jövedelmet is  a 0653-as bevallás 17. sorában, mint összevonás alá eső jövedelmet, de az erre jutó adó összegét nem kell megfizetni, hiszen ezt a másik országban már megfizette. Viszont a magyar jövedelmet magasabb adósávba tolhatja el a külföldről származó jövedelem. 

Ezeket a rendelkezéseket a személyi jövedelemadóról szóló törvény és a holland-magyar kettős adóztatást kizáró egyezmény tartalmazzák. Az szja törvény 2. § (4) bekezdése mondja ki, hogy „a belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség)”.  A belföldi illetőségű magánszemély fogalmát a 3. § 2. pontja definiálja. A 2. § (5) bekezdése alapján „a nemzetközi szerződés előírásait kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő előírást taltalmaz”. 

A 10/1988. (III. 10) MT. rendelet 15. cikke foglalkozik a nem önálló munka adóztatásával: „… a fizetés, a bér és más hasonló térítés, amelyet az egyik Államban illetőséggel bíró személy nem önálló munkáért kap, csak ebben az Államban adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik Államban végzik. Amennyiben a munkát ott végzik, úgy az ezért kapott térítés ebben a másik Államban adóztatható”. 

Ezért nem kerül Magyarországon adóztatásra, viszont mégis bele kell venni a magyar adóbevallásba, hiszen az szja törvény 3. § 72. pontja meghatározza az adóterhet nem viselő járandóságok fogalmát, amelybe az l) pont alapján beletartozik a: „törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés, vagy viszonosság alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető, e törvény rendelkezése szerint nem külön adózó jövedelemnek minősülő jövedelem”. Abban az évben, amikor már csak Hollandiában keletkezik – és az egyezmény szerint ott adóköteles – jövedelme, akkor erről az évről Magyarországon adóbevallást  már nem kell beadnia.

5. A múlt évben 7 hónapot dolgoztam Írországban, a 5 hónapot pedig belföldön, a külföldi jövedelmemről kiadott igazoláson a 17. sorban szerepel az összeg a belföldiről pedig az 1-ben. A külföldi jövedelmemről az igazolást kiadó munkáltató azt állítja, hogy ezt jövedelmet ne szerepeltessem a bevallásban, mert ez már külföldön adózott csak belföldi bérem szerpeljen, felhívtam az APEH segélyvonalát ott úgy tájékoztattak, hogy szerpeltessem a külföldi jövedelmet is, tanácstalan vagyok, mit tegyek? Kérem segítségüket, az idő kezd szorítani.

5. Az Írországban keletkezett jövedelemre is hasonló a válasz, azaz helyesen voltak feltüntetve az igazolásokon  a bevallás sorai. A magyar bérjövedelem az 1. sorban, az írországi jövedelem a 17. sorban kell, hogy szerepeljen. Ugyanakkor az ír jövedelemre jutó adó összegét nem kell megfizetni (mentesítés szabálya), viszont ez a jövedelem a magyar jövedelmet magasabb adósávba tolhatja. Abban az évben, amikor már csak Irországban  keletkezik – és az egyezmény szerint ott adóköteles – jövedelme, akkor erről az évről Magyarországon adóbevallást  már nem kell beadnia.

6. Amennyiben egy  magyar állampolgárt egy Svájcban bejegyzett cég alkalmaz, az éves külföldön  tartózkodása meghaladja a 180 napot, akkor a Svájcban szerzett jövedelme itthon adózik-e, ha igen, hogyan? Mi a helyzet a járulékokkal? Kell-e neki valamilyen bevallást beadnia, illetve járulékot befizetnie?

A Svájcban szerzett jövedelemre is hasonló a válasz, azaz a svájci cégtől kapott bérjövedelem Svájcban adózik, de – amennyiben van magyar jövedelme is - Magyarországon is be kell vallani a 17. sorban – mint adóterhet nem viselő járandóság – összevonás alá eső jövedelemként, az erre jutó adót azonban nem kell megfizetni. Amennyiben a magánszemély csak Svájcban dolgozott, csak onnan származik bérjövedelme, akkor Magyarországon nem kell adóbevallást beadnia.

Általánosságban is elmondható, hogy a külföldről származó jövedelmek tekintetében  adókötelezettség megállapításánál az egyes országokkal, a kettős adóztatás elkerüléséről megkötött egyezmények az irányadók. A munkaviszonyból származó (fizetés, bér és más hasonló díjazás) jövedelmek általában abban az országban adóznak, ahol a magánszemélyek a tevékenységüket folytatják, ha ez a hely a külföldi államban van. E jövedelmeknél az egyezményekben megjelölt alábbi hármas feltététel teljesülése esetén fordul csak Magyarországra az adókötelezettség:

a) a kedvezményezett a másik Államban ennek az Államnak a pénzügyi évében nem tartózkodik összesen 183 napot meghaladó időszakban vagy időszakokban, és

b) a térítést olyan munkaadó fizeti, vagy olyan munkaadó nevében fizetik, aki nem bír illetőséggel a másik Államban, és
c) a térítést nem a munkaadónak a másik Államban levő telephelye vagy állandó berendezése viseli.


Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 September
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink