Helyesbítő számla, többes jogviszony és közösségi adószám

Megosztás Tetszik

Mire jó az EU-s adószám? Mit kell tudni a helyesbítő számlán szereplő teljesítési időpontról? Többes jogviszonyban működő vállalkozónak milyen befizetési és bevallási kötelezettségei vannak? A közteherjegy milyen fizetési kötelezettségekkel jár? Nyugdíjasként miként igényelheti az adótúlfizetés visszautalását? Kérdezzen Ön is! 

Ezen túl a munkáltató, ha egyébként havi adó- és járulékbevallásra kötelezett, az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatottakról is köteles adatot szolgáltatni.

Az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott személy az ilyen bérjövedelmét nem köteles bevallani, ha az kevesebb, mint a minimálbér éves összege (12*65.500 Ft), és adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmen – mint amilyen például a nyugdíj – kívül más, adóbevallás alá eső adóköteles jövedelme nem volt.

Az alkalmi munkavállalói könyvet a munkavállaló köteles évente január 15-éig a kiállítónak leadnia. A könyv kiállítója január 31-ig igazolást ad ki a munkavállalónak, aki – ha jövedelmét be kell vallania – az igazolásnak megfelelő adatokat az adóbevallásában köteles szerepeltetni.

2., 36 órás főállás mellett kiváltottam az egyéni vállalkozói igazolványt, és megkezdtem a tevékenységemet. Munkáltatóm megfizeti a főállású munkabérem utáni járulékokat és adót. Mint többes jogviszonyban működő vállalkozónak, milyen befizetési és bevallási kötelezettségeim lesznek még ezen felül az első számla kibocsátását követően, amely a napokban megtörténik. A határidők is érdekelnének.
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóként Önnek a vállalkozói kivét, a vállalkozói adóalap és a vállalkozói osztalékalap után kell adót fizetnie. A vállalkozói kivét összegét – bármikor - szabadon határozhatja meg. A kivét 18 és 36 százalékos kulcsokkal adóköteles, összege pedig költségként levonható a vállalkozói adóalapból.

Az egyéni vállalkozói bevételnek a kivéttel és más elszámolható költségekkel csökkentett része a vállalkozói adóalap, amely után 10 vagy 16 százalék adót kell fizetni. A vállalkozói kivét és a vállalkozói adóalap után személyi jövedelemadó-előleget kell fizetni a negyedévet követő hó 12. napjáig. Az adóelőlegeket csak az éves szja-bevallásban kell feltüntetnie.

Ezen felül 25 százalék adót kell fizetnie a vállalkozói osztalékalap azon része után, amely nem haladja meg a vállalkozói kivét 30 százalékát. Az ezen felüli rész után az adó mértéke 35 százalék. A megállapított adót legkésőbb az egyéni vállalkozói adóbevallás benyújtására előírt határidőig (jelenleg február 15. napja) kell megfizetnie.

Tekintettel arra, hogy Ön munkaviszonyban áll, így nem választhatja az átalányadózást választására nem jogosult. Továbbá, mivel tevékenységét most kezdte, így az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá sem jelentkezhetett még be.

A társadalombiztosítási jogszabály  értelmében a kiegészítő (nyugdíjas) tevékenységet nem folytató egyéni vállalkozó biztosított. A biztosítási kötelezettség a vállalkozói igazolvány (engedély) átvétele napjától annak visszaadása, visszavonása, a foglalkozás gyakorlásának eltiltásáról szóló határozat esetén, annak jogerőre emelkedése napjáig tart. Ennek alapján a vállalkozói igazolvány átvételétől - függetlenül a tevékenység megkezdésének vagy az első számla kibocsátásának időpontjától - köteles a járulékot fizetni.

A járulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, azaz a vállalkozói kivét összege. A járulékalapot képező jövedelem után 29 százalék társadalombiztosítási, 8,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztár tagja, 0,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulék és 8 százalék tagdíj) valamint 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A járulékokat a tárgyhónapot követő hó 12-ig kell megfizetnie és a 0758-as számú bevallásban bevallania.

3., 2007. első negyedében munkáltatóm által levont adóelőleg több mint 100 ezer forinttal meghaladta a tényleges adó összegét. Mivel nyugdíjas vagyok és áprilistól már nem lesz adóköteles jövedelmem, nem fogok nyugdíj mellett dolgozni, van-e mód arra, hogy idén kapjam vissza az adótúlfizetés összegét?
Arra van lehetősége, hogy a munkáltatójánál kérje a túlfizetés rendezését. Az adótörvények ugyanis lehetővé teszik, hogy a nyugdíjba vonuló magánszemélynek kifizetett adóelőleget a munkáltató úgy módosítsa, mintha az adóelőleget az év elejétől göngyölítve állapították volna meg.

Fontos: a nyugdíj 2007. január 1-jétől adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj a magasabb adókulcs felé tolja az Ön többi jövedelmét. Az adóterhet nem viselő járandóságok várható összegét a munkáltatónak is figyelembe kell vennie az adóelőleg számításakor, így előfordulhat, hogy a fent jelzett törvénymódosítás áll az „adóelőleg-túlfizetés” hátterében.

4., A helyesbítés szabályai szerint a helyesbítő számlán az eredeti teljesítési időpontnak kell szerepelnie. Bérbeadás esetén ez a fizetési határidő, azonban az eredeti fizetési határidő már általában egy múltbeli dátum, így annak alkalmazása problémás, amennyiben a vevőt többletfizetés terheli a helyesbítés nyomán. A bérleti díj esetén milyen teljesítési dátumot alkalmazzunk a helyesbítő számláknál?
Amennyiben a bérbeadásra vonatkozó számla az adóalap növekedése miatt helyesbítésre szorul, akkor az erre szolgáló bizonylat nem helyesbítő számla, hanem egy újabb (rész) számla, amelynek teljesítési időpontjaként ezen számla kifizetésének esedékességi időpontját kell szerepeltetni. Bérbeadás esetén ugyanis minden egyes részfizetés önálló teljesítésnek minősül, önálló számla kibocsátása mellett, önálló részkifizetési és ennek megfelelő teljesítési időponttal, amely ebből eredően nem lehet egy, már rég elmúlt időpontban.

5., Ha valaki alanyi adómentességet élvez, ugyanakkor külföldi cégnek dolgozik és ezért van EU-s adószáma is, akkor a külföldi vásárláshoz használhatja-e a közösségi adószámot, vagyis vásárolhat-e nettó értéken? 
Amennyiben a Közösség más tagországaiból beszerzett termékek összege a tárgyévben a 10 ezer eurót még nem érte el és a bejelentkezéskor, vagy a későbbi adatváltozás során nem választotta a belföldi adófizetési kötelezettséget, úgy jogszerűen nem vásárolhat a Közösség más tagországából.  Vagyis nem teheti ezt meg - a származási országban felszámított - hozzáadott érték típusú adó nélkül olyan alanyi adómentes adóalany, akinek közösségi adószáma van. Ez esetben belföldön nem kell adót fizetnie az ilyen termékbeszerzés után. Ha a tárgyévben a 10 ezer eurós összeget már elérték a közösségi termékbeszerzései, akkor az ezt követő termékbeszerzéstől neki is jár az adómentesség, de ezután viszont belföldön áfát is kell fizetnie. 

Részletes választ olvassa el itt!