Külföldi, belföldi kiküldetések adókötelezettsége

Megosztás Tetszik

Külföldi, belföldi kiküldetések adókötelezettsége

Kérdések – válaszok


1.

Kérdés: Új szabály szerint, aki EU-s ország kiküldöttje, legyen bármilyen állampolgár, ha kiküldetésben, kirendelésben foglalkoztatják, mentesül a munkavállalási engedély megszerzése alól. Sajnos ezt a szabályt nem ismerik minden külképviseleten, sőt a Bevándorlási Hivatalban sem. Tervezik ennek a szabálynak a kihirdetését, kommunikálását?

Válasz: Ez így ebben a formában nem igaz. Ilyen szabály nincs. Olyan szabály van, hogy az Európai Unió tagállamai egymás között nem csak a munkaerő szabad áramlásának a lehetőségét kívánják biztosítani, hanem a szolgáltatások szabad áramlását is. Tehát a szolgáltatásnyújtás szabadsága az adott az Európai Unióhoz történő csatlakozás óta. Aki szolgáltatás keretében folytat Magyarországon tevékenységet, annak önmagában azt a tényt nem elegendő igazolnia, hogy ő kiküldetésben vagy munkaerő-kölcsönzésben van, mert ez nem szolgáltatás. Ez a munkajogból adódó lehetőség, hogy más munkahelyen vagy munkáltatónál történjen a foglalkoztatás. Visszatérve a példánkra: ha a német anyacég kiküldi az ellenőrét, könyvelőjét Magyarországra, hogy itt ellenőrizzen egy nap, egy hónap, egy év alatt, itt semmilyen szolgáltatásnyújtás nem valósul meg. Tehát a kettő nem azonos. Munkavállalási engedélyt a szolgáltatásnyújtáshoz nem kell kérnünk, de igazolnunk kell tudnunk a szolgáltatásnyújtást szerződéssel.

2.

Kérdés: Munkavállaló tartós külföldi kiküldetésben van kiküldetési megállapodással. A kiküldetési megállapodásban rögzítve van, hogy a munkáltató biztosítja a hazautazást havi 300 EUR költségkeretben, amellyel a munkavállaló elszámol, bizonylat alapján. Elszámolható-e költségként a munkavállaló által saját névre interneten lefoglalt repülőjegy, ha az a kiküldetései megállapodáson belüli kereten belül van? Elszámolható-e az ugyanúgy lefoglalt repülőjegy, ha abban a házastárs, gyerekek is szerepelnek? Ha nem elszámolható a fenti esetben, hogyan kell a könyvelésbe ezeket bevezetni?

Válasz: Ez természetbeni juttatásnak minősül, mert az, hogy havonta hazajön – és ezt még ki is fizetik neki – ez nem a kiküldetéssel összefüggő összeg. Majd amikor végleg hazaköltözik vagy berendelik a céghez az külön dolog. Ha saját névre szól a repülőjegy, vagyis nem cég nevére, akkor viszont nem lehet természetbeni juttatás, akkor költségtérítés. Ha abban a házastárs stb. is szerepelnek – mivel adóköteles – ezért minden további nélkül elszámolható.

3.

Kérdés: A kft. ügyvezető igazgatója ausztrál állampolgár, nem a kft. alkalmazottja. Az ügyvezető a cég anyavállalatának egy másik leányvállalatánál (angliai cég) áll munkaviszonyban. Az ügyvezetővel kapcsolatban felmerülő költségek elszámolhatóak-e, illetve milyen adóvonzata van (költségek például: üzleti utazás (külföldi), szállásköltség, Magyarországra történő költözés költsége, telefonköltség, internet-használat (magyarországi lakásán), lakásbérlet díja)?

Válasz: Adóköteles, de a lakhatás költsége – ha ő kiküldetésben van, tehát hivatali üzleti úton van –, akkor az nem adóztatható. (Magyarországon adóztatható az a jövedelem, ami egyébként adóköteles.) Ami a hivatali üzleti úttal kapcsolatos utazási költség az nem adóköteles.

4.

Kérdés: Ha a kft. külföldön szervez csapatépítő tréninget, akkor az külföldi kiküldetésnek számít?

Válasz: Ha valóban munka, akkor a dolgozó kiküldetésben van és ez esetben igen. Hogyha egyértelműen kiderül, hogy a csapatépítő tréning alatt valóban munka is folyik, akkor belefér.

5.

Kérdés: Mikor nem kell útnyilvántartást vezetni a munkavállalónak belföldi kiküldetés kapcsán?

Válasz: Ha belföldi kiküldetésre megy, de az alatt vezeti a kiküldetési rendelvény útnyilvántartási részét, különben honnan tudjuk, hogy hány km-t megy (pl. lezárják az utat és terelés van stb.). Amikor nem árt az útnyilvántartást külön vezetni az az , amikor az autópálya díjat megtérítik neki. Ahhoz, hogy én a 4 napos matrica teljes árát el tudjam számolni, ahhoz nekem vezetni kell az útnyilvántartást és igazolnom kell, hogy én az érvényességi idő alatt magáncélra nem használtam az autópályát, csak hivatali célra.

6.

Kérdés: Külföldi kiküldetés esetén munkavállalónk a kiküldetés időtartama alatt – külföldön – külföldi élettársa (nem magyar állampolgár) tulajdonát képező autóra számolhat-e el km átalányt? (A km átalány igénybevételére – munkaszerződése alapján – egyébként jogosult!)

Válasz: Nem. Az élettárs nem házastárs, tehát más kategória, nem minősül közeli hozzátartozónak. Lehetőség van rá, hogy ha nem saját tulajdonú a jármű, (az Szja tv. 3. számú mellékletének a jármű fejezetében), akkor köt egy bérleti/használati szerződést. Természetesen azokat a költségeket, amiket a tulajdonosnak kell fizetni, tehát a 9 Ft-ot nem tudja alkalmazni, hanem az egyéb költségeket.

7.

Kérdés: Magyar állampolgár saját tulajdonú, de külföldön vásárolt és külföldi rendszámú személygépkocsira elszámolhat-e APEH norma szerint gépkocsi költségtérítést?

Válasz: Minden további nélkül, az a lényeg, hogy az ő tulajdonát képezi.

8.

Kérdés: Külföldi szakértőt meghívunk Magyarországra előadást tartani. Erre vonatkozóan sem szerződés, sem megállapodás nem születik. Szóbeli megállapodás alapján a repülőjegyét megtérítjük. Van-e ezzel kapcsolatban bármilyen adókötelezettségünk?

Válasz: Én úgy gondolom, ahhoz hogy ki tudjanak fizetni egy repülőjegyet, ahhoz azért valami dokumentum kellene. Érvényes a szóban megkötött szerződés is, de hát azért valami bizonylatnak kellene lenni, hogy dokumentálni tudja, hogy ő a cég tevékenységében közreműködik, a cég érdekében jön. Amennyiben a cég nevére szól a számla – nem az előadó nevére – azt még el lehet fogadni.

9.

Kérdés: Külképviselet fenntartása esetén külföldi személytől történő házbérlés esetén (iroda + lakás) el kell-e különíteni az iroda és a lakás részt (rezsi + bérleti díj)? A rezsi a lényeg!

Válasz: Ha kiküldetésben van ott, akkor nem számít bevételnek a lakhatás, így a rezsi sem, mivel az a lakhatáshoz hozzátartozik.

10.

Kérdés: Külképviselet fenntartása esetén kötelező-e napidíjat fizetni a kiküldöttnek? Azaz napidíj helyett a helyi szabályokat betartva a képviselet állja a teljes személyzet költségét.

Válasz: Az adótörvény nem mondja, meg, hogy köteles-e adni (megmondja a Munka Törvénykönyve, szabályozza egy kollektív szerződés stb.). Feltehetően, ha hosszabb távon van kint, kint fog adózni ez után.

11.

Kérdés: A napidíj adóköteles, de járulékköteles is?

Válasz: Attól függ, hogy a biztosítási kötelezettség hová esik. Elvileg ez munkaviszonyból származó jövedelem, tehát az adóköteles része – ott pedig szinkronban vagyunk a tb törvénnyel –, egyben járulékalapot is képez, de mivel az összeg – tehát hogy napidíjat kap – után feltehetőleg kint fog adózni, ebből következik, hogy Magyarországon ez nem adóztatható. Ha egy rövid időre megy ki, tehát egy-két napra, akkor járulékköteles, tehát ő a klasszikus kiküldött.

12.

Kérdés: Kevésbé felszerelt kamion esetén a közlekedésfelügyelet nem fogadja el a tachográf szerinti pihenőidőt, ha nincs szállodaszámla. Ilyen esetben is adóköteles a sofőr szállodaszámlája?

Válasz: Példának okáért mondtam, hogy mi az oka annak, hogy a szállásköltség is a bevétel része, tehát amiből naponta a 25 eurót levonhatom. Tehát hogyha a 25 eurót akarja alkalmazni, akkor része, de azt is mondhatja, hogy a 30%.

13.

Kérdés: Szállodaüzemeltetéssel foglalkozó cég vagyunk. Az igazgató külföldi, a családjával együtt a szállodánkban lakik egy apartmanban (szerződése és adókártyája van!). Ez természetbeni juttatásnak minősül? Adóvonzata?

Válasz: Ha szerződése van, akkor ez azt jelenti, hogy ő itt munkaviszonyban látja el – magyar céggel kötött munkaszerződés alapján – a szálloda vezetését. Ezért ő fizetést kap plusz ingyenes lakhatást és csak ő kap ilyet. Akkor lehetne természetbeni juttatás, hogyha szolgálati lakás lenne, de hát nem hiszem, hogy a szállodaigazgatónak kötelező a szállodában laknia családostul. Mert azt el tudom képzelni, hogy egy középiskolai kollégium vagy általános iskolai kollégiumban a tanárnak ott kell lakni, ugye ez követelmény, hogy ne legyenek felügyelet nélkül a gyerekek, de szerintem a vendég a szállodai alkalmazottakkal jól el van. Ha lenne egy olyan belső szabályzat, hogy akiknek ott nincs lakása, akkor annak adunk lakást – de akkor mindenkinek –, akkor lehetne természetbeni juttatás, de akkor is adóköteles lenne.

14.

Kérdés: Ideiglenes külföldi kiküldetésnél az utazási iroda által kiállított repülőjegy ellenére a légitársaság hibájából (túlfoglalás) az utazás meghiúsult (későbbi járatra sem volt hely és ez egy 1 napos út lett volna). A kiutazó a légitársaságtól 250 EUR kártérítést kapott. Az út szakmai útnak minősült. Kit illet a pénz? A céget vagy az utast? Kell-e utána adóznia?

Válasz: Nem tudom, hogy ez a szakmai út mi lett volna. Kérdés, hogy kit ért kár és ki vette a repülőjegyet? Mivel a cég, ezért a céget illeti a pénz, mivel az anyagi kár a céget érte.

15.

Kérdés: Testületi tag tartós külszolgálatban van külföldön. Ha hazalátogat elszámolható-e a Budapest és az állandó lakcím szerinti (vidék) vonatjegye a testület terhére?

Válasz: Nem, ugyanis ő kiküldetésben van.

16.

Kérdés: Ha a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján a nem önálló munkáért járó térítés adóztatása a munkavégzés országában akkor következik be, ha a külső országban illetőséggel bíró magánszemély 183 napnál az adóévben többet tartózkodik, akkor eltérő adóév esetén a küldő ország vagy a munkavégzés országának adóévét kell-e figyelembe venni (példa: Nagy-Britannia és Magyarország)?

Válasz: Minden esetben a magyar adóévet nézném én. Pont ezért születnek most már az új egyezményekben meg azok, hogy  bármely összefüggő 12 hónap, hogy ezeket a problémákat elkerüljük. Egyebekben pedig, hogyha a két állam között probléma lenne az adóztatás kérdésben, akkor a pénzügyminiszterek tudnak egyeztetni. Tehát azt mondom, hogy magyar vagyok, tehát a magyar adóévet nézem meg.

17.

Kérdés: Külföldi illetőségű magánszemély Magyarországon van kiküldetésben. A magyarországi cég csak részben viseli a kiküldetés költségeit. (A költségek átterhelése csak részben történik meg.) Ebben az esetben, ha a magánszemély a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján kizárólag a költségátterhelés miatt válik Magyarországon adókötelezetté (kevesebb, mint 183 napot tartózkodik itt), akkor csak az átterhelt költségek adóztathatók-e Magyarországon vagy a munkavégzés után felmerült teljes jövedelem?

Válasz: Akkor is itt adózik. Egyezménye is válogatja, de szerintem a munkavégzés helye szerinti államra átszáll az adóztatás.