hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Változások az illetéktövényben 2007-ben

  • dr. Marosi Andrea

Az adójogszabályok körüli módosítások 2007. január 1-jén elkerülték az Illetéktörvényt. Minimális módosítások történtek, a döntő változás azonban, hogy az illetékhivatalok megszűntek, feladataik ellátását az APEH vette át. Új szervezeti keretek– döntően változatlan jogi szabályozás: ez jellemzi az illetékek területét.

Az illetékfizetési kötelezettség döntő része az adásvételi ügyekhez, a visszterhes vagyonszerzésekhez kötődik. A visszterhes vagyonszerzéssel érintett vagyon köre szűkebb, mint az ingyenes jogügyletek esetében. Csak az ingatlanszerzés esik általános szabály szerint illetékkötelezettség alá, amelynek leggyakrabban előforduló esetei: adásvétel, csere, tartási- életjáradéki szerződés, öröklési szerződés, árverés, elbirtoklás, ingatlanapport, gazdasági társaság megszűnése következtében bekövetkező vagyonszerzés. Ezek mellett a leggyakrabban előforduló a gépjármű tulajdonjogának, haszonélvezetének illetve ingónak hatósági árverésen történő megszerzése.

Mennyit ér a vagyon?

Az illetéktörvény (Itv.) alkalmazásában vagyonnak minősül az ingatlan, az ingó és a vagyoni értékű jog. Az illeték alapjául szolgáló értéket a fizetésre kötelezettnek kell bejelentenie. Előfordul azonban, hogy a felek ezt elmulasztják, illetőleg a vagyon forgalmi értéke az adóhivatal megítélése szerint eltér a bejelentett értéktől. Ilyenkor a vagyon forgalmi értékét az adóhivatal állapítja meg. (Kivétel ez alól, ha a vagyon értékét a bíróság ítélete határozza meg, mert ennek felülbírálatára az adóhivatal nem jogosult.)

A forgalmi érték megállapításához az alábbiak szükségesek:

- helyszíni szemle
- az illeték fizetésére kötelezett nyilatkozata
- összehasonlító értékadatok.

Más jogszabályoktól eltérő itt a lakás fogalma is. Lakástulajdonnak minősül a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel, de lakásnak minősül az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény is,  amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri. Felhívnám a figyelmet, hogy nem minősül lakástulajdonnak azonban a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség, például garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.
Fontos szabály, hogy a lakástulajdon, a lakóház építésére alkalmas telektulajdon és a termőföld ingatlanok esetén a vagyontárgy minősítése tekintetében az illetékkötelezettség keletkezésekor fennálló állapot az irányadó, tehát már a szerződés megkötésekor meg kell felelnie a törvényi feltételeknek.

Főszabály szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke, azaz egy fennálló hiteltartozás nem vehető figyelembe illetékalap csökkentő tényezőként. A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke az illetékalap 10 százaléka, azaz ennyit kell fizetni egy telephely, iroda, garázs vagy nyaraló megvétele után.

Különös szabályok

A lakástulajdon visszterhes vagyonátruházási illetéke az általános szabályoktól eltérő elveket tükröz: az illeték alapja fő szabályként a lakástulajdon forgalmi értéke. Ha a lakástulajdon szerzője a vásárláshoz lakásépítési kedvezményben („szocpol”) részesül, ennek összegét a forgalmi értékből le kell vonni. Az illeték mértéke - lakásonként - 4 millió forintig 2 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6 százalék. Résztulajdon szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2 százalékos illetékkulcs, azaz ½ tulajdoni hányad esetén 2 millió forintig. Ha az ingatlant fennálló haszonélvezettel, használattal terhelten adják el, vagy az eladó haszonélvezeti jogot tart fenn magának, ez esetben a haszonélvezet fennmaradása illetékmentes. A tulajdonszerző pedig csak a csökkentett forgalmi érték után fizet illetéket. 

Az egyik leggyakrabban igénybe vett kedvezmény, hogy valaki előbb a már meglévő lakását eladja, és annak vételárából vásárol új lakást. Ha ilyenkor a meglévő lakás értékesítése és az új lakás megvásárlása között legfeljebb 1 év telik el, akkor az illeték alapjának a megvásárolt és az eladott lakás - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értéke különbözetét kell tekinteni (az előző lakás értékesítésére a vásárlást követő egy éven belül is sor kerülhet). (Ez az ún. cserét pótló adásvétel, fontos azonban, hogy az ún. „negatív értékkülönbözet” is illetékalapul szolgál.)  

A cserét pótló adásvétel esetén a kedvezményre az adózó akkor jogosult, ha a szerzett joggal azonos jogot értékesített: azaz tulajdonjogot szerzett és tulajdonjogot adott el, illetve haszonélvezeti joga volt egy ingatlanon, amelyet eladott és haszonélvezeti jogot vásárolt.

Illetékkedvezmény

Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának megszerzése esetén, ha annak értéke nem haladja meg a 8 millió forintot (1/1 arány esetén), a fizetendő illeték 50 százalékáig terjedő, de legfeljebb 40 ezer forint kedvezményre jogosult. Jelentősebb kedvezményben részesül azonban, ha az új építésű lakás forgalmi értéke a 15 millió forintot nem haladja meg. Ekkor teljes illetékmentességben részesül. Ha a 30 millió forintot nem haladja meg, de a 15 millió forintot igen, a fizetendő illeték a 15 millió forint feletti rész 6 százaléka. Ez a kedvezmény viszont csak a tulajdonjog szerzőjére vonatkozik, a haszonélvező nem élhet ezzel a kedvezménnyel a jogszabály rendelkezése alapján.

Amennyiben az ügyfél egy éven belül eladott lakásingatlannal rendelkezik, csak egy kedvezmény adható meg számára. Ez a kedvezmény csak vállalkozótól történő szerzés esetén érvényes, magánszemélytől történő vásárlás esetére nem vonatkozik. 

A másik kivételként szabályozott eset az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzés visszterhes vagyonátruházási illetéke. A főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó, ha az ingatlant továbbeladás céljából vásárolta, az illeték mértéke 2 százalék. Ha az ingatlanforgalmazást végző vállalkozó két éven belül nem adja el és azt nem igazolja, az egyébként fizetendő és a kedvezményes kulcs szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét kell megfizetnie. Célszerű tehát mérlegelni!

Mind a vállalkozások, mind a magánszemélyek által kihasznált törvény adta lehetőség, hogy a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak, ezen vagyoni értékű jognak a megszerzése illetékmentes, ha a vagyonszerző az ingatlanon a földhivatali bemutatástól számított 4 éven belül lakóházat épít. Az igazolás módja pedig a használatbavételi engedély.

A vállalkozókat érinti, hogy mentes a gazdálkodó szervezet olyan szervezeti átalakulással (egyesülés, szétválás) bekövetkező vagyonszerzése, amikor a létrejövő gazdálkodó szervezet a korábbinak általános jogutódja lesz.

Felhívnám a figyelmet, hogy minden illetékedvezmény és mentesség nyilatkozathoz kötött, azokat az adózónak kell igényelnie! 


Dr. Németh Mária
NYME KTK Pénzügyi és Számviteli Intézet

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink