adozona.hu
Vámosi: az adóamnesztiának rossz az üzenete
//test-adozona.hu/archive/20070530_ado_amnesztia
Vámosi: az adóamnesztiának rossz az üzenete
Az adóamnesztia az adó pótlólagos bevallásához fűződő engedmény. Az elmúlt években volt is néhány hasonló jelenség a magyar adójogban, azóta viszont kikerült a jogalkotási programból.
A törvénytisztelő, az adókat időben és pontosan megfizető, vélhetőleg többségben lévő adózók aligha nézhetik jó szemmel, hogy a normasértők az indokolt felelősségre vonás helyett kedvezményeket kapnak. A házipénztáras idei „átmeneti szabálynál” is hallatszottak olyan megjegyzések, hogy az osztalékadó megfizetése helyett jobb lett volna a „házipénztáras játékban” résztvenni, s a most felére csökkentett adót akár öt éves részletben törleszteni.
Az elmúlt években volt is néhány hasonló jelenség a magyar adójogban. 1999 körül a magas tb-járulék hátralékkal rendelkezők közül kaptak komoly engedményt a rendkívüli törlesztők. Tavaly az önrevízióhoz járt nagy kedvezmény. Amnesztiaként kezelhető a színlelt szerződések három éves halasztása is, avagy a házipénztár idén február 4-ig történő kifehérítési lehetősége is. Az adóamnesztia újból felmerült ötletét aligha lehet jól kezelni.
A Magyar Hírlap korábban megírta: "az adóamnesztia alkotmányossági okok miatt végleg kikerült a jogalkotási programból, így nem lehet majd a külföldön tartott, le nem adózott jövedelmeket kedvezményes adókulcs mellett hazahozni. Hozzávetőleg ezermilliárd forintnak mondhat búcsút végleg a központi költségvetés. Az eltitkolt ügyletekből származó pénzek továbbra is svájci bankokban kamatoznak."
Mindenfajta ilyen kedvezmény joggal sértheti a tisztességes adózókat. Ugyanakkor az amnesztia révén befolyó bármekkora összeg a közjó fedezetét erősíti, s legalább részben helyreállítja a sérült társadalmi igazságot. Az amnesztiának nemcsak a múltra nézve rossz az üzenete. Ha az állam gyakran él az amnesztia eszközével (van olyan dél-amerikai állam, ahol kétévente), akkor a tisztességes adózó a jövőben könnyen átállhat a jogsértő oldalra: majd lesz amnesztia, amikor kedvezőbb körülmények között nyerhet „büntetlenséget”.
Sehogy sem jó ez. Alighanem az az igazi megoldás, ha belátással, és ha az nem megy, a szükséges erővel sikerül az adókötelezettség időben és pontosan történő teljesítését elérni. Ehhez persze időre, energiára van szükség, egy olyan országban, mint a miénk, ahol – becslés szerint – az adózatlan gazdaság a teljes gazdaság ötödét is kiteszi.
Olaszország utoljára 2004-ben alkalmazott mindenfajta adóra amnesztiát. A mérsékelt bevételt hozó akciójával persze gondba került, hiszen Brüsszel most azt vizsgálja, hogy a „bűnbánat” kapcsán elengedett adó mennyire tekinthető állami támogatásnak (de minimis). A németek nemrég hirdettek „amnesztiát” a külföldi bankokban tartott betétek hazahozatalára. A remélt 5 millió euró helyett 1,2 millió folyt csak be a kincstárba, igaz, a hazavitt betétek valószínűleg az otthoni gazdaságban fialnak majd.
A múlt év elején, a „nagy adóváltozások” idején, amikor a törvényekbe foglalt 5 éves adócsökkentés helyett az azonnali adónövelés lépett életbe, szó volt az olaszországihoz hasonló amnesztia alkalmazásáról, amely azután lassan elhalt. Állítólag a magánszemélyek és a cégek is rendezhették volna korábban elhallgatott adójukat – jelentős kedvezménnyel. A Pénzügyminisztérium által elkészített anyag az igazságügyi tárcánál elhalt – mondják a bennfentesek. Az IM szerint egy ilyen rendelkezés EU normákat sérthet. Lám, az igazságügynek igaza volt: az olaszoknak most brüsszeli homlokráncolással kell számolniuk.