A költségvetési bizottság elvetette a családi adózást

Megosztás Tetszik

Nem támogatta a családi jövedelemadózásról szóló KDNP-s törvényjavaslat tárgysorozatba vételét, így általános vitára kerülését sem az Országgyűlés költségvetési bizottságának többsége szerdán.

Kékesi Tibor szocialista képviselő a bizottság szerdai ülésén kifejtette: a javaslat túlbonyolítaná az adórendszert, nem illeszkedik sem a rendszer belső struktúrája átalakításának koncepciójába, sem a konvergenciaprogramhoz, mivel bevezetése 35-85 milliárd forint bevételkiesését jelentene a büdzsének. Kritikával illette a képviselő azt a szándékot is, hogy a módosítás szociális problémákat kíván az adórendszerben orvosolni, és felhívta a figyelmet a visszaélések lehetőségére is.

A kormány célja az adórendszer átalakítása úgy, hogy összességében az adóterhelés ne nőjön, inkább csökkenjen, mérséklődjön a jövedelemadó is - hangsúlyozta Kékesi, aki szerint a KDNP-s képviselők javaslata éppen ellenkezőleg hatna. Hozzátette: az ellenzéki képviselők javaslatukhoz hatástanulmányt ugyan nem, de szociológiai tanulmányt csatoltak. Ebből az derül ki, hogy az állam ma átlagosan 50 százalékot vállal át a gyermeknevelés költségeiből. 

A bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta a rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslatot. Juhász Ferenc, a szociális tárca irodavezetője egyebek között a csökkent munkaképességűek alacsony foglalkoztatásával indokolta a szabályozás átalakításának szükségességét. Hozzátette, hogy a rendszer jelenleg nem a rehabilitációra az ellátások tartós igénybevételére ösztönöz. Ennek megváltoztatására a törvényjavaslat célja  megváltozott munkaképességűek számára olyan ellátórendszer és foglalkoztatás-központú rehabilitációs szolgáltatási és támogatási rendszer kialakítása, amelyben a rehabilitálhatók számára a foglalkoztatás nyújt megélhetést. 

Az államháztartáson belül ezzel csökkenthető a passzív ellátást, és növelhető a rehabilitációt szolgáló kiadások aránya. Juhász Ferenc emlékeztetett arra, hogy az idén a tb várhatóan 800 milliárd forint körüli összeget fizet ki a csökkent munkaképességűeknek. Szavai szerint az évi 95 ezer kérelmezőből 35 ezren lépnek be a rendszerbe, közülük évente mintegy 10 ezerre tehető azoknak a száma, akik jól rehabilitálhatók. A 40-50 százalékos  sikerrel számolva ez évente 5-6 ezer csökkent munkaképességű foglalkoztatását jelentheti - tette hozzá.

A 2007-es költségvetést módosító javaslatok közül a bizottság egyebek között támogatta azt, amely felhatalmazza a kormányt, hogy a helyi önkormányzatok támogatásai fejezeten belül átcsoportosítást hajtson végre.  Ezek egy része az egészségügyi struktúraváltásból fakadó önkormányzati kötelezettségek támogatására szolgál. A javaslat szerint biztosítani kell a 2007. év után járó 13. havi illetmény külön törvény szerint július-december hónapokban, hat havi részletben történő kifizetését is az önkormányzatoknál.

A javaslat úgy módosítana a vizitdíj visszatérítés szabályain, hogy az önkormányzatok a rendelkezésre álló előirányzatból nem csak részleges, de a 20 alkalomnál többször orvoshoz fordulók esetében a teljes vizitdíj visszatérítéshez igényelhetnének támogatást. Ugyancsak támogatta a képviselők többsége, hogy azok az önkormányzatok, amelyek határidőig nem kérték a közműfejlesztési támogatás visszafizetésének ütemezését, és az egy lakosra jutó kötelezettségük meghaladja az 5 ezer forintot, igényüket június 15-ig jelezhessék az illetékes miniszternek. Az ütemezésről a kormány július 15-ig dönt.