adozona.hu
Felfüggesztett börtönbüntetést kapott az áfacsaló
//test-adozona.hu/archive/20070503_adocsalas_borton
Felfüggesztett börtönbüntetést kapott az áfacsaló
Egy év hét hónap börtönbüntetésre ítélte a bíróság azt a cégvezetőt, aki két év alatt több mint 3,7 millió forint áfát sikkasztott. A büntetés végrehajtását négy év próbaidőre felfüggesztették. Hiába volt könyvelője, a büntetést nem úszta meg. A jövőben büntetőeljárások száma megsokszorozódhat a vagyonosodási vizsgálatok miatt. Mire számíthatnak a jövőben a sikkasztók?
A bíróság 1 év 7 hónap börtönbüntetésre ítélte az adózót, de a büntetés végrahajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. A cégvezető az ítélet ellen felülvizsgálati indítvánnyal élt, érvelése szerint számviteli fegyelem megsértése nem róható fel részére, mert a könyvelő rendelkezésére bocsátotta az iratokat, így a könyvelő mulasztott. Ezt a bíróság nem fogadta el, mivel felülvizsgálati eljárásban az ítéletben megállapított tényálláson változtatni nem lehet. Azonban ennek ellenére is megállapította, hogy a könyvelő alkalmazása önmagában a terhelt felelősségét nem szünteti meg még abban az esetben sem, ha a könyvelő megbízatása a bevallások benyújtására is kiterjed. Mint adózónak ellenőriznie kell, hogy a bevallások megtörténtek!
Adócsalást nem lehet megállapítani, mert hiányzik a szándékosság, és azért sem, mert a terhelt bízhatott abban, hogy a könyvelő elvégzi a munkáját – szólt a cégvezető védekezése. A bíróság azonban másként ítélte meg a helyzetet. A tényállás szerint ugyanis a kft. áfaköteles tevékenységet folytatott, aminek ellenére bevallást nem adott és áfát nem fizetett. A terhelt, mint ügyvezető nyilvánvalóan tudta ezt, ezért intézkednie kellett volna, hogy a könyvelő készítse el a bevallásokat, s ha ez nem vezetett volna eredményre más módon kellett volna gondoskodnia a bevallás megtörténtéről.
Az adócsalás, mint vétség |
Btk „310. § (1) Aki az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényre (adatra) vonatkozóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy ilyen tényt (adatot) a hatóság elől elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt csökkenti, vétséget követ el,…” |
Adócsalás vétsége miatt 2 évig, míg bűntette miatt - az adóbevétel csökkenéséhez (nagyobb, jelentős, különösen nagy) történő hozzájárulás mértékétől függően - 8 évig terjedő szabadságvesztést állapíthat meg a bíróság. Persze csak akkor, ha a bűncselekményt szándékosan követik el. vagyis az elkövetőnek tisztában kell azzal lennie, hogy megtéveszti a hatóságot és azzal is, hogy ezáltal az adóbevételt csökkenti. Az ötvenezer forintot meg nem haladó adóbevétel csökkenés azonban nem minősül bűncselekménynek abban az esetben sem, ha az adózó tudatában van annak, hogy ez a magatartása adóbevétel csökkenéséhez vezethet.
A büntető feljelentések száma egyébként évről évre nő. A leggyakrabban adó és társadalombiztosítási csalás, magánokirat-hamisítás, és fiktív számlákkal elkövetett áfacsalás bűntettét követték el. Egyre többször fordul elő azonban a végrehajtással kapcsolatos adócsalás is, eszerint aki az adó behajtását jelentősen késlelteti vagy megakadályozza, azaz bűncselekményt követ el. Adócsalást követünk el, ha nem fizetjük meg az illetéket, illeték módjára fizetendő díjat, közterhet, tb-, baleseti-, egészségbiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot. Ugyanez vonatkozik a magánnyugdíjpénztári tagdíj, egészségügyi hozzájárulás, munkaadói, munkavállalói-, vállalkozói járulék, valamint a rehabilitációs és szakképzési hozzájárulás fizetésének elmulasztására. A Btk 310/A §-a alapján a munkáltató követ el adócsalást, ha munkaszerződés nélkül vagy színlelt szerződéssel foglalkoztat munkavállalót.Adócsalásról beszélhetünk akkor is, ha az ügyész bizonyítani tudja, hogy az elkövető nem akar fizetni, és a megállapított adóhiányt a hivatal nem tudja rajta behajtani. Vagy ha az adó behajtását az adózó késlelteti.
A jövőre nézve elmondható, hogy a vagyonosodási vizsgálatokkal összefüggésben, az eddigi tapasztalatok alapján a revizorok az összes ellenőrzési típushoz képest nagyobb arányban fognak büntetőeljárást kezdeményezni. Itt az áfacsaláson kívül a fent említett, másik három feljelentési alap mindegyike halmozottan is felmerülhet.
A könyvelők felelőssége óriási. Nem csak a számlák, anyagok átvétele és a bevallás elkészítése a feladatuk, hanem a megbízó, a gazdasági társaság vezetőjének jogszabályokról való tájékoztatása is. A 2006-tól kibővített képviseleti szabályok szerint az állandó adójogi képviselő a cég kötelezettségeiért felelősséget vállal és pénzbüntetéssel is sújtható. Az adózót azonban ez nem mentesíti ugyanakkor az adózót a felelősség alól.