hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Felfüggesztett börtönbüntetést kapott az áfacsaló

  • dr. Vilmányi Ügyvédi Iroda

Egy év  hét hónap börtönbüntetésre ítélte a bíróság azt a cégvezetőt, aki két év alatt több mint 3,7 millió forint áfát sikkasztott. A büntetés végrehajtását négy év próbaidőre felfüggesztették. Hiába volt könyvelője, a büntetést nem úszta meg. A jövőben büntetőeljárások száma megsokszorozódhat a vagyonosodási vizsgálatok miatt. Mire számíthatnak a jövőben a sikkasztók?

áfacsalás
áfacsalás
Forrás: adózóna.hu
Egy gazdasági társaság 1996-tól 2 éven és három hónapon keresztül nem készített adóbevallást és így 3 741 017 forint áfát nem fizetett meg. Az APEH egyébként 4 fiktív számlát is talált a cégnél. A cégvezető a vizsgált időszakban nem tett eleget az előírt könyvvezetési, beszámolási valamint nyilvántartási kötelezettségének. Alkalmazott ugyan könyvelőt, de nem adta át neki hiánytalanul a bizonylatokat. Az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében, számviteli fegyelem megsértésének vétségében, valamint magánokirat-hamisítás vétségében találta bűnösnek a társaság vezetőjét. 

A bíróság 1 év 7 hónap börtönbüntetésre ítélte az adózót, de a büntetés végrahajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. A cégvezető az ítélet ellen felülvizsgálati indítvánnyal élt, érvelése szerint számviteli fegyelem megsértése nem róható fel részére, mert a könyvelő rendelkezésére bocsátotta az iratokat, így a könyvelő mulasztott. Ezt a bíróság nem fogadta el, mivel felülvizsgálati eljárásban az ítéletben megállapított tényálláson változtatni nem lehet. Azonban ennek ellenére is megállapította, hogy a könyvelő alkalmazása önmagában a terhelt felelősségét nem szünteti meg még abban az esetben sem, ha a könyvelő megbízatása a bevallások benyújtására is kiterjed. Mint adózónak ellenőriznie kell, hogy a bevallások megtörténtek!

Adócsalást nem lehet megállapítani, mert hiányzik a szándékosság, és azért sem, mert a terhelt bízhatott abban, hogy a könyvelő elvégzi a munkáját – szólt a cégvezető védekezése. A bíróság azonban másként ítélte meg a helyzetet. A tényállás szerint ugyanis a kft. áfaköteles tevékenységet folytatott, aminek ellenére bevallást nem adott és áfát nem fizetett. A terhelt, mint ügyvezető nyilvánvalóan tudta ezt, ezért intézkednie kellett volna, hogy a könyvelő készítse el a bevallásokat, s ha ez nem vezetett volna eredményre más módon kellett volna gondoskodnia a bevallás megtörténtéről. 

Az adócsalás, mint vétség
Btk „310. § (1) Aki az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényre (adatra) vonatkozóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy ilyen tényt (adatot) a hatóság elől elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt csökkenti, vétséget követ el,…” 
Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy nem gondatlanságból, hanem a káros következményekbe is belenyugodva, szándékosan mulasztotta azt el. Az adócsalás nem célzatos bűncselekmény, tehát az előző eset példája alapján elmondhatjuk: ha tudjuk, hogy nem adunk bevallást, de ez ellen nem teszünk semmit, akkor ez a magatartás is megvalósítja az adócsalás tényállását. Azzal, hogy a cégnél 4 számlát is találtak, amelyek valótlanul tartalmazták, hogy a bennük feltüntetett összegeket megfizették, ezzel magánokirat-hamisítás elkövetését is megállapította a bíróság. 

Adócsalás vétsége miatt 2 évig, míg bűntette miatt - az adóbevétel csökkenéséhez (nagyobb, jelentős, különösen nagy) történő hozzájárulás mértékétől függően - 8 évig terjedő szabadságvesztést állapíthat meg a bíróság. Persze csak akkor, ha a bűncselekményt szándékosan követik el. vagyis az elkövetőnek tisztában kell azzal lennie, hogy megtéveszti a hatóságot és azzal is, hogy ezáltal az adóbevételt csökkenti. Az ötvenezer forintot meg nem haladó adóbevétel csökkenés azonban nem minősül bűncselekménynek abban az esetben sem, ha az adózó tudatában van annak, hogy ez a magatartása adóbevétel csökkenéséhez vezethet.

A büntető feljelentések száma egyébként évről évre nő. A leggyakrabban adó és társadalombiztosítási csalás, magánokirat-hamisítás, és fiktív számlákkal elkövetett áfacsalás bűntettét követték el. Egyre többször fordul elő azonban a végrehajtással kapcsolatos adócsalás is, eszerint aki az adó behajtását jelentősen késlelteti vagy megakadályozza, azaz bűncselekményt követ el. Adócsalást követünk el, ha nem fizetjük meg az illetéket, illeték módjára fizetendő díjat, közterhet, tb-, baleseti-, egészségbiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot. Ugyanez vonatkozik a magánnyugdíjpénztári tagdíj, egészségügyi hozzájárulás, munkaadói, munkavállalói-, vállalkozói járulék, valamint a rehabilitációs és szakképzési hozzájárulás fizetésének elmulasztására. A Btk 310/A §-a alapján a munkáltató követ el adócsalást, ha munkaszerződés nélkül vagy színlelt szerződéssel foglalkoztat munkavállalót.Adócsalásról beszélhetünk akkor is, ha az ügyész bizonyítani tudja, hogy az elkövető nem akar fizetni, és a megállapított adóhiányt a hivatal nem tudja rajta behajtani. Vagy ha az adó behajtását az adózó késlelteti. 

A jövőre nézve elmondható, hogy a vagyonosodási vizsgálatokkal összefüggésben, az eddigi tapasztalatok alapján a revizorok az összes ellenőrzési típushoz képest nagyobb arányban fognak büntetőeljárást kezdeményezni. Itt az áfacsaláson kívül a fent említett, másik három feljelentési alap mindegyike halmozottan is felmerülhet. 

A könyvelők felelőssége óriási. Nem csak a számlák, anyagok átvétele és a bevallás elkészítése a feladatuk, hanem a megbízó, a gazdasági társaság vezetőjének jogszabályokról való tájékoztatása is. A 2006-tól kibővített képviseleti szabályok szerint az állandó adójogi képviselő a cég kötelezettségeiért felelősséget vállal és pénzbüntetéssel is sújtható. Az adózót azonban ez nem mentesíti ugyanakkor az adózót a felelősség alól.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink