adozona.hu
Türelmi idő az eltartottaknak, befizetési lista az őstermelőknek
//test-adozona.hu/archive/20070401_eltartott_ostermelo_nyugdijas_apeh_mobil
Türelmi idő az eltartottaknak, befizetési lista az őstermelőknek
Tetszik
Milyen járulékfizetési kötelezettsége van annak, aki ez évben váltotta ki az őstermelői igazolványát? Mit tehetek, ha a megbízók nem adnak évvégi összesítést a náluk felvett jövedelemről és arról, hogy milyen járulékot – eho, tb – fizettek utánam? Az eltartottak után fizetendő egészségügyi járulék esetében van türlemi idő, és ha igen, mire vonatkozik? Olvasóink kérdéseire az APEH munkatársai válaszolnak.
A járulékfizetési kötelezettség két alapvető feltétele a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, illetőleg a járulékalapot képező jövedelem megléte. Ilyen jellegű jövedelem esetén ezért mindig vizsgálni kell, hogy a munkavégzésre milyen szerződés alapján kerül sor, illetve milyen jövedelmet szerez a magánszemély.A számlaképes szabadfoglalkozású személy tevékenysége jellemzően megbízási szerződés (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony) alapján történhet.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok közös jellemzője, hogy a biztosítás akkor terjed ki a munkát végző személyekre, ha a tárgyhónapban e tevékenységből elért, járulékalapot képező jövedelem összege eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, naptári napokra: annak harmincad részét. Ha az így megállapított jövedelem eléri a 30 százalékos határt, a biztosítási kötelezettséget meg kell állapítani és a foglalkoztatónak a kifizetett járulékalapot képező jövedelem után 29 százalék társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. A nyugdíjas biztosított 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (2007. április 1-jétől) és 4 százalék természetbeni, nyugdíjának szünetelése esetén a 3 százalék mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni. A járulékok megállapítása, megfizetése, levonása, bevallása nem a magánszemélyt terheli, hanem a kifizetőt.
A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31-ig köteles a nyilvántartásával egyező igazolásként kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennálló biztosítási idő időtartamáról, a levont járulékok (tagdíj) összegéről, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási járulék összegéről és azok alapjáról. Amennyiben a biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni. Amennyiben a kifizető az előírt kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a magánszemély bejelentéssel élhet az illetékes állami adóhatósághoz.
Ugyanakkor az adóévben megszerzett bevételről, a levont adóról, adóelőlegről csak a munkáltató a vele munkaviszonyban álló magánszemélyeknek köteles éves összesítő igazolást kiadni. Azaz a nem munkaviszonyban, például megbízási viszonyban dolgozó személyek részére a minden egyes kifizetéskor kiállított igazolásokat a kifizető nem köteles összesíteni, de a jogszabály azt sem tiltja, hogy ezt megtegye. A leírtakra tekintettel, mivel Ön megbízási viszonyban dolgozik, Ön köteles az egyes kifizetésekkor kapott igazolásokon szereplő adatokat összesíteni, és az így kapott eredményt az adóbevallásában szerepeltetni.
Április 1-től az eltartottaknak is kell egészségügyi járulékot fizetni, alapja a család egy főre jutó jövedelme. Ugyanakkor a médiában olyan híradások jelentek meg, hogy erre 2007. december 31.-ig türelmi idő van. Igaz-e ez a türelmi idő? S ha igen akkor ez az egészségügyi ellátásra vonatkozik, vagy a járulékfizetésre, esetleg mindkettőre?
A türelmi idő az egészségügyi ellátásra vonatkozik.
Kiegészítés:
Az eltartott esetében is főszabály szerint az egészségügyi szolgáltatási járulék alapja a minimálbér. Abban az esetben, ha a belföldi személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem a minimálbérnél alacsonyabb, akkor a települési önkormányzat polgármestere által kiállított hatósági bizonyítványban igazolt összeg, de legalább az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege a járulék alapja. Ez az összeg jelenleg 27130 forint.
Heti 36 órát meghaladó főállásom melett alkalmanként honlapokat készítek. Kiváltottam az egyéni vállalkozói igazolványt, bejelentettem magam ahol kell, a tb. jelentési kötelezettségemnek eleget tettem az Ügyfélkapun keresztül. (0758) Kérdésem a következő: ÁFA mentes leszek mert a várható jövedelmem minimális, kell-e nekem április 20 ig jelentenem a 0765 nyomtaványon?, akkor ha nincs bevételem?
A 0765 számú nyomtatványt, vagyis az áfa bevallást 2007. április 20-ig azoknak az áfa adóalanyoknak kell benyújtaniuk – 2007. első negyedévéről – akik negyedéves áfa bevallásra kötelezettek. A levelében megadott információkból nem állapítható meg, hogy Ön negyedéves bevallásra kötelezett-e. Állítása szerint áfa mentes lesz, mert a várható jövedelme minimális.
Tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozóként végzett tevékenysége honlap készítés, az Ön által végzett szolgáltatás tárgyi adómentessége nem merül fel. Az alanyi adómentességhez pedig nem elég azon feltétel teljesítése, hogy a teljesített szolgáltatásnyújtások ellenértéke a törvényben meghatározott értékhatárt ne érje el. Alanyi adómentesség csak akkor alkalmazható, ha az annak választására jogosító valamennyi törvényi feltétel fennáll és az adóalany az alanyi adómentesség választását előzetesen bejelentette.
Az alanyi adómentesség nem a jövedelemtől, hanem a bevételtől függ és alkalmazhatósága nem automatikus. Az alanyi adómentesség választására jogosító bevételi összeghatár az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa-törvény) 49. §-ának fő szabálya szerint 4 millió Ft. (évközi tevékenység kezdés esetén pedig ennek időarányos része).
Ön akkor alanyi adómentes egyéni vállalkozó 2007-ben, ha pl. egyéni vállalkozói igazolványát 2007-ben váltotta ki és ehhez kapcsolódóan az alanyi adómentesség választását bejelentette. Alanyi adómentes 2007-ben akkor is, ha egyéni vállalkozói igazolványát 2006 -ban váltotta ki és az alanyi adómentesség választásáról ehhez kapcsolódóan, vagy legkésőbb 2006. december 31-éig nyilatkozott. Az alanyi adómentes adózókat – egyes kivételes esetektől eltekintve – áfa bevallási kötelezettség nem terheli, így ha Ön alanyi adómentes negyedéves bevallást (nagy valószínűséggel) nem kell benyújtania.
Amennyiben Ön 2007-ben kezdte az áfa adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységét és nem választott alanyi adómentességet, akkor áfa tekintetében negyedéves bevallásra kötelezett, így április 20-ig áfa bevallást kell benyújtania (természetesen csak akkor, ha április elsejét megelőzően vált áfa adóalannyá). Amennyiben Ön nem alanyi adómentes, tevékenységét nem 2007. évben kezdte, de közösségi adószámmal rendelkezik, akkor is negyedéves áfa bevallásra kötelezett. Amennyiben viszont tevékenységét 2007. évet megelőzően kezdte, bevallási gyakoriságát a 2006. évi adatok alapján kell megállapítania az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 1. számú mellékletének I.B.3. pontjában megfogalmazottak szerint. A bevallási gyakoriságra vonatkozóan az áfa bevallás kitöltési útmutatója is tartalmaz tájékoztatást, a kitöltési útmutató az APEH honlapjáról letölthető.
A lakásszövetkezetben eddig a gondnok és az ügyvezető elnök részére nem előfizetéses, hanem ún. feltöltős kártya megvételével biztosítottuk, hogy munkájukat sokszor munkaidőn kívül is elláthassák. Az új könyvelő szerint a.) nem vehetünk feltöltőkártyát, csak előfizetéses mobil költségeit számolhatjuk el, b.) a szövetkezeti iroda vezetékes telefonja után, valamint a mobiltelefonok után 20 % szja fizetése lenne kötelező abban az esetben, ha a telefonokat használók nem nyilatkoznak a magánbeszélgetések mértékéről. Mi a megoldás? Vannak-e olyan, kifejezetten a lakásfenntartó szövetkezetre vonatkozó szabályok, melyek eltérnek egy átlagos gazdasági vállalkozásra vonatkozó pénzügyi rendelkezésektől.
A lakásszövetkezet munkavállalójának, ügyvezető elnökének a munka elvégzése érdekében adott mobil feltöltőkártya ugyanolyan módon számolható el, mint a mobiltelefon előfizetés.
Abban az esetben, ha a mobil feltöltőkártyával a magánszemély magáncélú telefonhívásokat is lebonyolíthat, a magáncélú beszélgetés természetbeni juttatásnak minősül, amelynek értéke után a kifizető 54 százalékos személyi jövedelemadó, 3 százalék munkaadói járulék és a juttatás személyi jövedelemadóval növelt összege után 29 százalékos társadalombiztosítási járulék megfizetésére köteles. Amennyiben nem állapítható meg a magáncélú és a hivatalos beszélgetések aránya, akkor a telefonszolgáltatás 20 százalékát kell magáncélúnak tekinteni. Abban az esetben, ha a fenti arány után a kifizető nem kívánja megfizetni a közterheket, ellenőrizhető módon – például a telefonszolgáltatótól kért részletes híváslistával – bizonyítania kell, hogy magáncélú használat nem történik. A magánszemélyek nyilatkozata arról, hogy a telefonról magáncélú hívás nem történt, önmagában nem elegendő. Ugyancsak mentesül a kifizető a közterhek alól, ha a magáncélú használat tényleges értékét, vagy a 20 százalékos arányt a magánszeméllyel megfizetteti. A fenti juttatással kapcsolatban a lakásszövetkezetekre egyedi szabály nem vonatkozik.
Milyen járulék fizetési kötelezettsége van annak, aki ez évben váltotta ki az őstermelői igazolványát? Mi a járulék alapja?
A tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelő 2007. január 1-jét követően a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér után köteles megfizetni a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékokat, és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat).
A minimálbér összege 2007. január 1-jétől 65 500 forint, ezért a 2007. január havi járulékok alapja még – a tárgyhónapot megelőző hónap (2006. december) első napján érvényes minimálbér összege, azaz – 62 500 forint. 2007. február hónaptól már a 65 500 forint alapulvételével kell számolni.
A társadalombiztosítási járulék mértéke 29 százalék, nyugdíjjárulék mértéke kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó őstermelő esetében 8,5 százalék, a magán-nyugdíjpénztár tagja esetében 0,5 százalék. A mezőgazdasági őstermelő, ha magán-nyugdíjpénztár tagja, a nyugdíjjárulék alapja után 8 százalék tagdíjat köteles fizetni.
Az egészségbiztosítási járulék mértéke 7 százalék, melyből 4 százalék a természetbeni és 3 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
