adozona.hu
Kinek éri meg Szlovéniában céget alapítani és adózni?
//test-adozona.hu/archive/20070330_szlovenia_adorendszer_cegalapitas
Kinek éri meg Szlovéniában céget alapítani és adózni?
Az adózási előírások minden országban változnak a kormányzati célkitűzések és stratégiák függvényében. Bár a magyarországi megszorítások miatt a hazai vállalkozások elsősorban a szlovákiai cégalapítás irányába kacsintgatnak az ottani kecsegtető adózási elvárások és előírások miatt, de érdemes megismerni a többi határmenti ország adózási követelményeit és cégalapítási lehetőségeit is.
Szlovéniában a cégalapításhoz kisebb törzstőkére van szükség. Egy korlátolt felelősségű társaság már 7 500 euró törzstőkével alapítható, amelyben egy tag betéte legalább 50 eurót kell, hogy kitegyen. A vállalat a társasági szerződés aláírásával jön létre, melyhez közel 420 euró költséggel járó közjegyzői hitelesítés szükséges. Ezután 15 napon belül az újonnan megalakult társaságot a területi cégbírósághoz kell bejegyzésre bejelenteni. Az ehhez szükséges formanyomtatványok valamennyi nyomtatványboltban beszerezhetők és a 10 pontba foglalt adatsor egyszerűen kitölthető.
A bírósági bejegyzés díjköteles, melynek mértéke pontokban határozódik meg. Egy pont értéke 0,08 euró, ugyanakkor a jelentkezési lap benyújtása 500 pontba, vagyis 40 euróba kerül és a vállalkozás típusától, valamint az alapítók számától függően az eljárási díj változik. Például egy egyszemélyes kft. bejegyzéséért 1 000 pontot, vagyis 80 eurót kérnek el, míg a 10 főnél több tagot számláló kft. bejegyzése már 3 000 pontért lehetséges, vagyis közel 240 eurót kell fizetnünk érte. Az alapítás során további költségeket jelent a társaság számára a cégbélyegző elkészítése, melyre kötelező formai előírások nincsenek, valamint a közzétételi díj. Ezen túlmenően minden regisztrált vállalkozás számára előírás a kötelező kamarai tagság, amely havonta fizetendő díjtételt jelent a vállalkozási tevékenység volumenének függvényében.
A Szlovén Köztársaságban adójogszabályok csak állami szinten léteznek. Az adórendszer alapvetően három fő kategóriára épül: a jövedelmeket, a vagyont adóztató direkt adók és indirekt adók.
A főbb szlovén adókulcsok:
Társasági adó | 23% (2008-tól 22%-ra, 2009-től 21%-ra, 2010-től 20%-ra tervezik a csökkentését) |
Adókönnyítések | o A K+F befektetések: 20% o Bizonyos munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó adókedvezmények |
Profit repatriálási adó | o 25% a külföldre fizetett osztalék után, hacsak kétoldalú egyezmény ennél kedvezőbbet nem állapít meg o 0% az EU tagországok részére |
Személyi jövedelemadó | Progresszív adókulcsok: 16%, 27% és 41% |
Kamat-, osztalék- és tőkenyereség adó | o 15% a kamatokra (2008-tól 20%-ra emelkedik) o 20% az osztalékra o 0-20% a tőkenyereségre (birtokban tartási időszaktól függően) |
Vagyonadó | 0% |
Ingatlanvagyon átruházási adó | 2% |
ÁFA | 20% általános adókulcs 8,5 % kedvezményes kulcs (élelmiszerekre, kivéve italok) |
Szociális biztonsághoz való hozzájárulás | o Munkaadó: 16% o Munkavállaló: 22,1% |
Kettős adóztatást kizáró bilaterális egyezmények száma | 41 |
Forrás: Szlovén Pénzügyi Minisztérium
Minden adót a Szlovén Köztársaság Adóhivatala (DURS) szed be, ezalól kivételt képeznek a szlovén Vámhivatal (CURS) által gyűjtött vámok, vámilletékek és import áfa tételek.
Társasági adó fizetésére köteles valamennyi jogi és nem jogi személyiségű társaság, amelynek székhelye Szlovéniában van, illetve amely egy külföldi vállalkozás ideiglenes egységeként működik ott. Ez utóbbi esetben az esetlegesen érvényben lévő kettős adóztatást elkerülő egyezményeket is figyelembe kell venni az adó megállapításakor.
Személyi jövedelemadó fizetésére köteles minden természetes személy, akinek lakóhelye Szlovéniában van, s adóköteles jövedelmét az adott adóévben az ország területéről kapja. Adófizetésre kötelezettek ezen felül azok a természetes személyek is, akiknek a lakóhelye nem Szlovéniában található, de 6 hónapnál hosszabb ideig tartózkodnak az ország területén és adóköteles jövedelmüket is innen kapják. Amennyiben egy magyar munkavállaló Szlovéniában több mint 5 évig dolgozik, és ott adót fizet, az európai törvények értelmében a nyugdíjkorhatár elérése után választhat, honnan szeretne nyugdíjat kapni, Magyarországról vagy Szlovéniából.