Az adócsalás és következményei

Megosztás Tetszik

Adócsalás jogcímén egyre több feljelentést tesz a hatóság. A vétség 2 évig, míg a bűntett 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Mind a cégvezetőknek, mind a könyvelőknek komoly felelőssége van abban, hogy ne valósuljon meg az adócsalás – mely a törvény szerint csak szándékosan követhető el. Törvényi háttér és esetleírás.

A büntető feljelentések száma évről évre nő. 2005-ben 1289 büntetőfeljelentést tett az adóhivatal. A leggyakrabban adó és társadalombiztosítási csalás, magánokirat-hamisítást, és fiktív számlákkal elkövetett áfacsalás bűntettét követték el. Egyre többször fordul elő azonban a végrehajtással kapcsolatos adócsalás is, eszerint aki az adó behajtását jelentősen késlelteti vagy megakadályozza, az bűncselekményt követ el. A jövőre nézve a vagyonosodási vizsgálatokkal kapcsolatosan elmondható, hogy az eddigi tapasztalatok alapján, a revizorok az összes ellenőrzési típushoz képest nagyobb arányban fognak büntetőeljárást kezdeményezni. Itt az áfacsaláson kívül a fent említett, másik három feljelentési alap mindegyike halmozottan is felmerülhet.

Fokozott szerep a könyvelőkön
A könyvelők felelőssége óriási. Nem csak a számlák, anyagok átvétele és a bevallás elkészítése a feladatuk, hanem a megbízó, a gazdasági társaság vezetőjének jogszabályokról való tájékoztatása is. Egy könyvelőnek - akár a cégben, akár külsős vállalkozásként dolgozik - a cég életével együtt kell élnie! Mindenféleképpen tájékoztatási kötelezettsége van az adófizetési és bevallási kötelezettségről, figyelmeztetnie kell ügyfelét az adó meg nem fizetésének kockázatára, illetve bizonyos könyveléstechnikai dolgok veszélyére is fel kell hívnia ügyfele figyelmét. 

A 2007-től gőzerővel beinduló vagyonosodási vizsgálatok egyértelműen rámutatnak a könyvelők tagi kölcsönnel kapcsolatos tájékoztatási felelősségére. A 2006-tól kibővített képviseleti szabályok szerint az állandó adójogi képviselő a cég kötelezettségeiért felelősséget vállal és pénzbüntetéssel is sújtható. Ezért is veszélyes az elektronikus bevallásból adódó patthelyzet, mivel legtöbb esetben a könyvelő ezt a képviseleti formát nem vállalja át - érthető módon - és nem veszi a céget saját ügyfélkapuja alá, hanem a cég vezetője vagy állandó meghatalmazott alkalmazottja ügyfélkapus regisztrációján keresztül a meghatalmazott nevében (aláírásával) nyújtja be az adóhivatal felé bevallását. Így a vállalkozó nem is tudja pontosan, hogy „aláírásával” mi megy be a hivatalba. Ezért fontos az ügyfélkapu regisztráció során megadott e-mail címünk karbantartása és figyelése, mert erre a címre érkeznek a bevallások érkeztető nyugtái, illetve a hibás bevallási értesítők.

Esetleírás
A következő bírósági esetben a gazdasági társaság vezetője az áfa bevallás elmulasztásával elkövetett adócsalásért könyvelő alkalmazása ellenére is felel, ha a könyvelőnek nem adja át az adóbevallás elkészítéséhez szükséges iratokat és nem ellenőrzi, hogy a bevallás megtörtént-e. (BH2003.397) (Az ítélet leírása nem teljeskörű)

A bíróság ítéletével az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében, számviteli fegyelem megsértésének vétségében, valamint magánokirat-hamisítás vétségében találta bűnösnek a társaság vezetőjét. Halmazati büntetésül 4 év próbaidőre és 1 év 7 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.

Tényállás
A társaság 1996-tól 2 éven és három hónapon keresztül áfa adónemben nem tett adóbevallást és így 3 741 017 forint áfát nem fizetett. Emellett a társaságnál 4 olyan számlát talált a hivatal, amely valótlanul tartalmazta, hogy a bennük feltüntetett összeg kifizetése megtörtént. A cégvezető a vizsgált időszakban nem gondoskodott arról, hogy az előírt könyvvezetési, beszámolási valamint nyilvántartási kötelezettségének eleget tegyen. Alkalmazott ugyan könyvelőt, de nem adta át neki hiánytalanul a bizonylatokat. 

Az adózó az ítélet ellen felülvizsgálati indítvánnyal élt, melynek érvelése szerint számviteli fegyelem megsértése nem róható fel, mert a könyvelő rendelkezésére bocsátotta az iratokat, így a könyvelő mulasztott. Ezt a bíróság nem fogadta el, mivel felülvizsgálati eljárásban az ítéletben megállapított tényálláson változtatni nem lehet. Azonban ennek ellenére is megállapította, hogy a könyvelő alkalmazása önmagában a terhelt felelősségét nem szünteti meg még abban az esetben sem, ha a könyvelő megbízatása a bevallások benyújtására is kiterjed. Mint adózónak ellenőrizni kell a bevallások megtörténtét!

Adócsalást nem lehet megállapítani, mert hiányzik a szándékosság, és azért sem, mert a terhelt bízhatott abban, hogy a könyvelő elvégzi a munkáját – szólt a cégvezető védekezése. 

A bíróság azonban másként ítélte meg a helyzetet. A tényállás szerint ugyanis a kft. áfaköteles tevékenységet folytatott, aminek ellenére bevallást nem adott és áfát nem fizetett. A terhelt, mint ügyvezető nyilvánvalóan tudta ezt, ezért intézkednie kellett volna, hogy a könyvelő készítse el a bevallásokat, s ha ez nem vezetett volna eredményre más módon kellett volna gondoskodnia a bevallás megtörténtéről. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy nem gondatlanságból, hanem a káros következményekbe is belenyugodva szándékosan mulasztotta el azt. Az adócsalás nem célzatos bűncselekmény, tehát az előző eset példája alapján elmondhatjuk:  ha tudjuk, hogy nem adunk bevallást, de ez ellen nem teszünk semmit akkor ez a magatartás is megvalósítja az adócsalás tényállását. Azzal, hogy a cégnél 4 számlát is találtak, amelyek valótlanul tartalmazták, hogy a bennük feltüntetett összegek megfizetésre kerültek, ezzel magánokirat-hamisítás elkövetését is megállapította a bíróság.