Új adók és eltűnő adókedvezmények 2007-ben

Megosztás Tetszik

Gyakorlatilag vége a minimálbér teljes adómentességének. Megszűnik számos adókedvezmény, nem érvényesíthető például a szellemi tevékenység, a felnőttképzés, a Sulinet-program és a január 1. után felvett lakáshitelek törlesztése esetén, írja a Magyar Hírlap. Mi változik még?

2007.01.02 - Január elsejétől figyelniük kell az adóváltozásokra a magánszemélyeknek és a cégeknek egyaránt. A nyári adócsomag számos intézkedése ugyanis 2007-ben lép életbe, ráadásul az év végén is számos adójogszabály módosult. 

Az szja alsó, 18 százalékos kulcsának sávhatára évi 1,55 millióról 1,7 millió forintra emelkedik, ám adójóváírás csak havi 63 ezer forintos jövedelemig vehető igénybe. A minimálbér 65,5 ezer forintra nő.

A szolidaritási adó alapjából ugyan leírhatók a kutatás-fejlesztési ráfordítások, ám ehhez a kedvezményhez szükség van az EU egyedi jóváhagyására. Januártól azoknak a magánszemélyeknek is meg kell fizetniük a 4 százalékos különadót, akiknek az összevont adóalapba tartozó jövedelme meghaladja az egyéni járulékfizetés felső határát, vagyis a 6 748 850 forintot. A hitelintézeteknek 5 százalékos járadékot kell leróniuk a kamattámogatással folyósított hitelek után.

Valamennyi vállalkozóra vonatkozik az elvárt adó, amelynek alapja az eladásra beszerzett áruk beszerzési értékével csökkentett vállalkozói bevétel 2 százaléka, ha a számított adóalap ennél kisebb. A veszteséges vállalkozók és cégek mentesülnek az elvárt adó alól, ha nagyobb elemi kár éri őket. Bár házipénztáradót nem kell fizetni, szigorodnak a házipénztárra vonatkozó szabályok. 

A házipénztáradóról szóló törvényt az Alkotmánybíróság november elején megsemmisítette, így mégsem kell adózni 2007-től az ott nyilvántartott, a kormány szerint "indokolatlanul magas" összegek után. Ám az év végi adómódosítások szigorítják a házipénztárakban lévő összegek felhasználását. Az indítvány harminc napban maximálja az előlegkifizetést a házipénztárból, így akarják kikerülni, hogy az előleg "álcázásul szolgáljon" az adóelkerülésre. A jövőben az adóellenőrök jobban odafigyelnek a készpénzkezelési szabályok meglétére és betartására, ugyanis a jövőben a szabályzattal nem rendelkező vállalkozás félmilliós, ismétlődés esetén pedig egymillió forintos bírsággal is sújtható.

A cégeknek januártól 21 százalékos illetéket kell leróniuk, ha kizárólagos tulajdonukban lévő társaságnak ingyen eszközt adnak át, ám minden további ingyenes vagyonátadás 40 százalékos illetéket von maga után. A nyugdíjak továbbra sem adóznak, ha az ellátottnak nincs más jövedelme, ám ha rendelkezik ilyennel is, akkor a nyugdíj beszámít az éves összevont adóalapba, és a nyugdíjra jutó adó csökkenti a számított adót. Az egyéni tb-járulék mértéke 6-ról 7 százalékra emelkedik. Járulékot kell fizetniük év elejétől a biztosítási viszonyban nem álló mezőgazdasági őstermelőknek, valamint legalább a havi minimálbér összegének megfelelően az ekhót munkaviszonyban választóknak.

Az Európai Bíróság ítélete nyomán 20 évre rövidül a regisztrációs adó esetében alkalmazott avultatási skála időtartama: az első év végén 20 százalékos, a 20 évnél idősebb járművek esetében 90 százalékos az értékcsökkenés. Januártól szinte minden vállalkozás számára kötelező az elektronikus bevallás, amelyre az évi 4 millió forintos bevételt el nem érő társaságok adókedvezményt vehetnek igénybe. 

Megszűnnek a szellemi, felnőttképzési és Sulinet-kedvezmények. A tandíj után igénybe vehető adókedvezményt eddig csak az első alapképzésben tanulók igényelhették, szeptember óta azonban azok is, akik bármely felsőfokú képzésben, felsőfokú szakképzésben vesznek részt, sőt a doktoranduszok is. Egy hallgató után a kedvezményt ugyanazon adóévben csak a törvényben felsorolt befizető magánszemélyek egyike veheti igénybe. A tandíj utáni kedvezmény is bekerült a százezer forintos éves keretbe, azaz maximálisan ennyi igényelhető vissza a magánnyugdíj-pénztári befizetések, a közcélú adományok vagy az élet- és nyugdíjbiztosítások után.

A lakáshitel-törlesztés adókedvezménye véglegesen megszűnik, de aki 2007. január 1-jén már éppen megkezdte hiteltörlesztését, annak még jár a kedvezmény, négyéves kifutási idővel. A vagyonkedvezményeket 3,4 millió forintos jövedelemig lehet igénybe venni, és legfeljebb 100 ezer forint értékben. A nyugdíj adóterhet nem viselő járandóságnak minősül.

Ha a munkáltató a nyugdíjpénztárba fizet be, akkor azt a mindenkori minimálbér 50 százalékáig teheti meg adómentesen, ha az egészségpénztárba fizet, akkor azt a minimálbér 20 százalékáig teheti meg, tehát a munkáltatói hozzájárulás maximális mértéke 70 százalék lehet. A főfoglalkozású egyéni vállalkozónak a tárgyévi kötelezettségeit az 583-as bevalláson kell teljesítenie 2007. február 10-ig. A meleg étkezési hozzájárulás adómentes határa havi 9 ezerről 10 ezer forintra, a hideg étkezésé 4500-ról 5 ezer forintra változik. Az iskolakezdési támogatás adómentes limitje 19 ezerről 20 ezer forintra nő. Üdülési csekk adható szövetkezeti tagoknak és a gazdasági társaságok személyesen közreműködő tagjainak. A közeli hozzátartozók esetében törölték azt a feltételt, hogy közös háztartásban kell élniük a juttatásra jogosult személlyel. Nem érvényesíthető viszont a szellemi tevékenység, a felnőttképzés, a Sulinet-program és a január 1. után felvett lakáshitelek törlesztése esetén.